A medve szereti és megissza a kólát és a sört is – hangzott el többek között azon a rendhagyó lakossági fórumon, amelyet a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház tartott szerda este a rendelőintézet gyűléstermében. A lakossági fórum célja az volt, hogy tájékoztassák a környékbelieket, hogy miként lehet megelőzni a medvelátogatásokat. [caption id="attachment_85311" align="aligncenter" width="1000"] Szűkkörű fórum. Biztonsági kérdések Fotó: László F. Csaba[/caption] Az eseménynek a járóbeteg-rendelőintézet (poliklinika) gyűlésterme adott otthont. Dr. Konrád Judit, a kórház menedzsere elmondta: a medve az általa vezetett intézmény mindennapi életének részévé vált, sokszor fordult elő, hogy a kórház alkalmazottai a medve nyomát vagy magát a nagytestű állatot látták. Beszámolójából kiderült: a medvetámadások meglehetősen sokba kerülnek a közpénzből finanszírozott egészségügyi rendszernek. Elmondta: tavaly a medvetámadások áldozatainak kezelése megközelítőleg 30 ezer lejbe került, ehhez még hozzájön az utókezelés, a veszettség elleni oltóanyag beadása, ami további 8-10 ezer lejbe került. László Botond, az egészségügyi intézmény ideiglenes gazdasági igazgatója ugyanakkor elmondta, felmérték a lehetőségeket, és a hónap folyamán villanypásztorral kerítik körbe a kórházat. Ezt követően került sor a szakértők tájékoztató jellegű kiselőadásaira. Hadnagy Lehel, a SZILOS Vadásztársaság elnöke például elmondta: a kifejlett „hazai” medve 100-300 kg közötti súllyal rendelkezik, 25-30 évet is élhet. A medvéknek jó a hosszú távú memóriája, ezért ha valahol rendszeresen élelmet találnak, oda szinte menetrendszerű pontossággal visszatérnek. Szintén jellemző tulajdonsága a medvének, hogy opportunista és rendkívül könnyen alkalmazkodik a környezete változásaihoz. Nem ragaszkodik feltétlenül a hagyományosnak hitt étrendjéhez, hanem bizony szívesen elfogyasztja az emberek által elhagyott kólát és a sört is. A szakértő arra is felhívta a figyelmet: igaz ugyan, hogy a medvék télen téli álmot alszanak, de nem akkor, ha rendszeresen táplálékhoz jutnak ebben az időszakban is, ugyanis ekkor aktívak maradnak. A medvejárás feltételezhető okai közül említette a kórház és a Nagy Laji-dombja földrajzi elhelyezkedését, a nem megfelelő hulladék- és élelmiszergazdálkodást, ez pedig elsősorban az emberi felelőtlenségnek tudható be. Kiss Előd-Gergely