Két nappal meghosszabbították, így nem ma, hanem vasárnap lesz utoljára látogatható Csíkszeredában a Klasszikus mesterek nyomában – Aba-Novák Vilmos, Nagy Imre és barátaik című időszakos kiállítás a Csíki Székely Múzeumban. A Zsögödi Nagy Imre születésének 125-ik évfordulójára összeállított tárlatot – amelyet május közepétől tekinthettek meg a múzeumba látogatók – sikeresnek értékelik az intézmény munkatársai. [caption id="attachment_76127" align="aligncenter" width="1000"] Kevésbé ismert időszak kevésbé ismert alkotóinak munkái. 10 ezer látogató Fotók: Bányász Anna[/caption] A múlt század 20–30-as évei kiváló magyarországi és erdélyi művészeinek alkotásait hét teremben bemutató időszakos tárlatra mintegy 10 ezren voltak kíváncsiak az elmúlt három és fél hónapban – tudtuk meg Gyarmati Zsolttól. A múzeumigazgató véleménye szerint a kiállítás iránti érdeklődés megfelelt a múzeum elvárásainak. Megjegyezte, amikor megszületett a döntés, hogy ezt a kiállítást létrehozzák Csíkszeredában, tudatában voltak annak, hogy nem a 2007-ben elhozott Munkácsy-tárlat vagy a 2016-ban látható Csontváry Erdélyben című kiállítás iránti érdeklődés mértékére számíthatnak. Az 1890-es évek elején született nemzedék – amelyhez többek között Nagy Imre, Aba-Novák Vilmos, Szőnyi István, Patkó Károly, Varga Nándor Lajos és Jándi Dávid is tartozott – közös jellemzője, hogy művészi pályakezdésüket az első világháború törte derékba, de azután hosszabb-rövidebb ideig mindannyian tanultak a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. A húszas években a világháború és a forradalmak traumáinak következtében, a különféle avantgárd irányzatok ellenhatásaként egész Európában megfigyelhető volt a világnézeti stabilitás és a lelki-szellemi harmónia megtalálásának igénye, ami a képzőművészetben elsősorban az elmúlt korokat is megidéző önarcképekben és szimbolikus aktkompozíciókban öltött testet. Ezt a magatartásformát és stílusbeli igazodást összefoglalóan neoklasszicizmusnak nevezik – olvashattuk a tárlat ismertetőjében. – Szakmailag színvonalas kiállítás volt, viszonylag kevésbé ismert időszak kevésbé ismert alkotóit próbáltuk reflektorfénybe helyezni. És igazából a kiállításnak az volt az egyik nem titkolt célja, hogy megismertessük a székelyföldi kultúrakedvelő emberekkel a húszas-harmincas évek magyarországi és erdélyi művészetét. Ez mégiscsak magaskultúra, és nem ért meglepetésként bennünket az, hogy nem volt annyira látogatott a kiállítás, mint az ismert festőké. Azt tapasztaltuk, hogy azok, akik megnézték, szerették. Székelyföld több városá­ból eljöttek, és a magyarországi turisták is kedvelték, mivel ezeket az alkotásokat ők sem tudják megnézni ebben a formában. Akinek tetszik a neoklasszikusok köre, az biztosan jegyet váltott erre a kiállításra – összegzett Gyarmati Zsolt. A tárlatot két nappal meghosszabbították, így tehát hétvégén még utoljára megnézhetjük a magyarországi és erdélyi neoklasszikusok remekműveit. A kiállítás bezárását követően a festményeket hazaszállítják, a múzeum munkatársai pedig előkészítik a kiállítóteret a következő tárlathoz, a Szerzetesek asztalánál címet viselő, októberben érkező vándorkiállítás befogadására. A vasárnap 17 órakor záruló tárlat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a Csíki Székely Múzeum közötti szakmai együttműködés részeként valósult meg, rendezője Szücs György művészettörténész volt. Márk Boglárka