Bő két hét áll Csíkszentkirály és Csíkszentimre rendelkezésére ahhoz, hogy eldöntsék: teljesítik-e annak a feltételét, hogy részesei legyenek a Harvíz Rt. térségi szolgáltató következő közműfejlesztési projektjének. Csíkszentimre rábízná rendszerei működését a szolgáltatóra, Szentkirályon bizonytalanabb a hozzáállás. Ugyanakkor Tusnád község sorsáról Tusnádfürdő dönt. [caption id="attachment_71550" align="aligncenter" width="1000"] A télen nehezen működtethető csíkszentimrei szennyvíztisztító. Kiutat jelenthet a Harvíz-fejlesztés Fotók: László F. Csaba[/caption] A Harvíz térségi víz- és csatornaszolgáltató azokban a településekben szolgáltat és működteti a rendszert, amelyek tagjai a Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Társulásnak. Az Európai Unió által finanszírozott, Hargita megyében előkészítés alatt álló Nagy Infrastruktúrák Operatív Program (POIM) jóvoltából többmillió eurós beruházásra készül a szolgáltató, de csakis azokon a településeken, ahol a szolgáltatást és a meglévő hálózatok karbantartását rábízták, vagy pedig feladatul kapták ezt az épülő közműrendszereket illetően. Határidőt szabott a társulás A Csíkszeredát, Szentegyházát és Felcsíkot többnyire rendbe tevő korábbi óriásprojekt után ezúttal Alcsík lesz a fő kedvezményezett, a kistérség három községe azonban kilóg a sorból: Csíkszentkirályon és Csíkszentimrén helyi, önkormányzati cég szolgáltat, Tusnád községnek pedig a Tusnádfürdő önkormányzatának tulajdonában álló cég. A fejlesztési társulás e heti vezetőtanácsi ülésén Ráduly Róbert Kálmán elnök, Csíkszereda polgármestere határidőt szabott – tudtuk meg. E szerint július 2-ig döntés kell szülessen arról, hogy az említett községek – főként a sorsát e tekintetben saját kezében tartó Csíkszentkirály és Csíkszentimre – kérnek-e a nagyobb tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező Harvíz Rt. szolgáltatásából vagy sem. Ha elzárkóznak, akkor a következő években nem számíthatnak a Harvíz óriásprojektjéből történő fejlesztésekre. Ugyanezen ülésen ugyanis azt is elhatározták, hogy a július 2-i dátumot követően legközelebb csak a POIM lezárását követően csatlakozhatnak a szolgáltatóhoz. Ez pedig még hosszú évek zenéje, mialatt a két helyi önkormányzat – nemleges válasz esetén – csakis a saját cégére számíthat. Mindezt egyébként az tette halaszthatatlanná, hogy elkészült a fő irányelveket megszabó Mesterterv naprakész változata. Hargita Megye Tanácsa éppen a mai tanácsülésén dönt ennek elfogadásától, majd az idő szorítása miatt maga a társulás sem késlekedhet vele: július 3-i közgyűlésén elfogadja a Mestertervet, és ekkorra már ismeretes kell hogy legyen a kedvezményezett települések neve. Fontos döntés előtt Székely Ernőtől, Csíkszent­király polgármesterétől megtudtuk: hétfőn a Hargita Víz képviselői a község tanácsosainak jelenlétében vázolták az elképzeléseiket. A faluban a vízhálózat egy része a 70-es években épült és azóta felújították, más része, valamint a teljes szennyvízhálózat a 2000-es években. Önkormányzati cég működteti. – Az e havi tanácsülésen döntenünk kell, és bízom benne, hogy a jó döntést hozzuk meg. Meglátásom szerint azonban a vita inkább a körül alakult ki, hogy kell-e nekünk a szépvízi víz, nem pedig arról, hogy a beruházással elvinnék a szennyvizünket – nyilatkozta a polgármester. Mint arról korábban beszámoltunk: a tervek szerint többnyire a teljes Alcsíki-medencét a szépvízi tározó látná el ivóvízzel, és közös telepen fognák be a térség szennyvizét is. Csíkszentimre elöljárója, Ken­cse Előd személy szerint a következő évtől adná át a meglévő rendszert a Harvíznek. – Mindkét rendszerünk a 2000-es években épült meg, és úgy látom, átadnánk a hálózatokat a fejlesztés érdekében. Ebben az évben viszont pályázatból éppen bővítjük a szennyvízhálózatot, ezért még magunknál tartanánk. Az átadás egyébként is hosszas folyamat, ebbe talán még beleférünk – mondta a polgármester. Kencse szerint a Harvízre azért van szükségük, mert a közös alcsíki szennyvíztisztító megoldaná a problémájukat: a kis kapacitás miatt ugyanis télen meglehetősen rosszul működtethető a rendszerük. Per következhet A legkényesebb alcsíki kérdés tárgyát ugyanakkor az az ivóvíz-fővezeték képezi, amelyet az állam a 70-es években épített Tusnádfürdő részére: ez Csíkszentsimonból indul, és az üdülőváros mai napig innen nyeri az ivóvizét – tudtuk meg Albert Tibor polgármestertől. Az ők önkormányzati cégük a szolgáltató, és Tusnád község három faluját is innen látják el ivóvízzel. Ahhoz, hogy Tusnád a fejlesztési társulás tagjaként a Harvíz által ellenőrzött minőségű vízhez jusson, a fővezetéket Tusnádfürdő át kellene adja a megye közvagyonába. – Két éve újítottuk fel a vezetékeket saját és pályázati alapokból. Nem fogjuk átadni – közölte köntörfalazás nélkül Albert Tibor, a város polgármesere, amely egyébként nem tagja a társulásnak. Borboly Csaba megyeitanács-elnök ennek ellenére bizakodó. – A törvényt be kell tartsuk és tartassuk. Az más kérdés, hogy a megyei tanács részéről sem volt helyes döntés korábban, hogy nem társultunk be a felújítás költségeibe. Ezért számomra egyértelmű, hogy Tusnádfürdőt kompenzálásként megilleti az akkor kifizetett önrész értéke, vagy annak meghatározó része. Egyetértésre kell jussunk, én bizakodó vagyok – válaszolta kérdésünkre a megyei tanács elnöke. Amennyiben az egyetértés mégsem valósul meg, jogi úton próbálnak fogást találni. Kovács Hont Imre