Tegnap zárult Csíkszeredában a nyolcadik dzsesszfesztivál. Az előző évekből már tudjuk, hogy milyen szakmai szempontok mentén dolgoznak a szervezők, mi a véleménye a fesztiválról a rendezvény művészeti vezetőjének, sőt néhány alkalommal a sztárvendégeket is sikerült megszólítanunk. Idén arra voltunk kíváncsiak, hogy mit gondolnak a zenei rendezvényről a fesztivállátogatók. [caption id="attachment_33321" align="aligncenter" width="4928"] Pozitívan vélekednek a fesztiválról. Elégedettség[/caption] A zenefesztiválok minősítésénél alapvető szempont, hogy milyen műsorkínálatot biztosít az adott térségben, milyen zenei anyaggal lép a közönség elé. Elsőként tehát arról kérdeztük a VIII. Csíkszeredai Nemzetközi Dzsesszfesztivál közönségét, hogy elégedett-e a rendezvény zenei programjával? Fodor Réka (33 éves): Úgy gondolom, hogy e tekintetben folyamatosan fejlődik a fesztivál, és közelíti a nemzetközi színvonalat. Sőt kiemelném, hogy olyan zenekarok is felléptek az elmúlt években a fesztiválon, akikkel itt találkozhattunk először Romániában. Tetszik, hogy változatos a koncertkínálat, és a dzsesszen belüli műfajokból is széles ízelítőt ad. Vass Márta (30-40 között): Pozitívumként kiemelném, hogy a szervezők minden évben a dzsessz-zenének egy új színét, műfaját mutatják be. Változatos tehát a program, jó zenészek a meghívottak. Nagy Klára (40 éves): Szeretjük ezt a fesztivált, év közben kevés lehetőségünk van arra, hogy minőségi dzsessz-zenét hallgassunk, ezért hiánypótló a rendezvény. Sógor Csaba (52 éves): Diákként 1984-ben egy szebeni dzsesszfesztiválon fertőződtem meg, azóta szívesen hallgatom ezt a stílusú zenét. Örülök annak, hogy Csíkszeredában immár nyolc éve folyamatosan jelen van ez a rendezvény. Máthé Zoltán (55 éves): Színes zenei kínálata van a fesztiválnak, sokszor a dzsesszen kívül álló műfajok is helyet kapnak a repertoárban. Minden évben sikerül legalább egy olyan zenekart megszólítani, ami világszínvonalat jelent. Külön érdeme a fesztiválnak, hogy a fiatal pályakezdő zenészeket is megszólítja. A csíkszeredai dzsesszfesztivál szervezői kezdetektől kitartanak a Mikó-vár belső udvara mellett, mert barátságos és családias hangulatot biztosít. Lássuk, hogy vélekednek erről a fesztivállátogatók, valóban megfelelő helyszínt választottak-e a szervezők? F. R.: Ennél jobb helyszínt Csíkszereda területén szerintem nem lehetne találni a fesztiválnak. Ez egy olyan tér, amelyben nem veszik el a néző és a színpad közötti energia, olyan, mint egy burok, amelyben együtt lélegzik mindenki. V. M.: Alapvetően jó helyszínnek tartom a Mikó-várat, talán az utóbbi években mintha szűkössé vált volna ez a belső udvar a fesztivál számára. N. K.: A helyszín tökéletes. Zárt tér, mégis szabad ég alatt vannak a koncertek. Családias és kellemes a környezet. S. Cs.: A Mikó-várhoz én automatikusan a Régizene Fesztivált társítom, ilyen szempontból lehet, hogy más helyszínt kellett volna választaniuk a szervezőknek. M. Z.: A Mikó-vár belső udvara kettős hasznot jelent, hiszen mérete miatt egy jó koncerten a megfelelő bulihangulatot kelti, de ha kevesebb az érdeklődő, akkor sem tűnik üresnek. A jó koncertélmény biztosításához megfelelő technikai háttér szükséges. Erre is rákérdeztünk… F. R.: Mivel zenészként folyamatosan járom a világot, tudom, hogy milyen egy profi hangosítás. Ettől a színtől kicsit távol áll a csíkszeredai fesztivál, de ahhoz képest, hogy milyen eszközök állnak a szervezők rendelkezésére, szerintem elfogadható annak minősége. V. M.: Eleinte voltak koncert közben zavaró sípolások, de az utóbbi rendezvényeken ez is a minimálisra csökkent. N. K.: Az udvar központi részében jól hallhatók a koncertek, az idei fesztiválon azonban azt tapasztaltam, hogy a sátrak környékén olyan hangosan beszélgettek az emberek, hogy itt már nem lehetett élvezni a zenét. S. Cs.: A helyi körülményekhez képest tűrhető a hangosítás. M. Z.: Mint koncerthallgató elégedett vagyok. Egy tanulmány szempontjai szerint, ha a korábbi feltételek mind adottak, akkor beszélhetünk a szolgáltatások minőségéről. Milyen a fesztiválon az ital- és ételkínálat? F. R.: Ahhoz képest, hogy egész napos a fesztivál, szerintem az ételkínálat lehetne változatosabb. V. M.: Az én igényeimet ilyen tekintetben kiszolgálja a rendezvény. N. K.: A pékség jelenlétét abszolút jó ötletnek tartom. S. Cs.: A szolgáltatóegységek kínálatát lehetne még bővíteni. M. Z.: A szolgáltatások engem kevésbé érdekelnek. Emlékszem, egyik évben lehetett sajtot is vásárolni, az például nagyszerű ötlet volt és jól passzolt a borhoz. Annak pedig kifejezetten örülök, hogy a fesztivál nem alakult át kocsmahelyszíné. Milyen a hangulata a csíkszeredai dzsesszfesztiválnak? F. R.: Kellemetlen élményem ezzel kapcsolatban nincs. Tudom, hogy nehéz összehozni egy ilyen szintű fesztivált, ezért köszönöm a szervezőknek, hogy fenntartják. V. M.: Késő este is nagyon jó bulik voltak itt a Mikó-vár udvarában, természetesen ez függ az adott zenekar teljesítményétől is. N. K.: A hangulat megfelelő. Ez már a nyolcadik alkalom, és úgy látom, egyre ügyesebbek a szervezők. A kiegészítő rendezvények is egyre változatosabbak. S. Cs.: Ez egy kis városnak a kis fesztiválja, családias hangulatú zenei rendezvénye, és ez jól van így. Nincsenek szeméthegyek, nem kell a sarat taposni. Nagy előny. M. Z.: A hangulat nagyon jó, és ez részben annak is köszönhető, hogy sokan az elszármazott csíkszeredaiak közül ebben az időpontban látogatnak haza, és itt a fesztiválon találkoznak egymással és a helyiekkel. És végül, ami jobb is lehetne… F. R.: Továbbra is szélesíteném a fesztivál zenei skáláját, és javasolnám újabb workshopok indítását. N. K.: Nekem hiányzik az a szabad hangulata a fesztiválnak, amikor a családok még takarót terítettek a fűre, és a szülők és gyermekek együtt élvezhették a koncerteket. M. Z.: Egyértelműen több pénzre van szükség ahhoz, hogy a fesztivál továbbfejlődjön és rendezvényenként több világszínvonalú zenészt megszólítson. Viszont attól a kisszámú szervezőcsapattól, akik ezt a rendezvényt évről évre a hátukon viszik, már az nagy teljesítmény, hogy Csíkszeredában nyolcadik éve van dzsesszfesztivál. Pál Bíborka