Kutyaviadalok, szurokkal földhöz ragasztott kutyakölykök, megzavart medvebocsok, és még sorolhatnánk a Romániában elkövetett állatkínzások sorát. A legtöbbjüket pénzbírsággal sújtották, börtönbüntetést csak nagyon szélsőséges esetben szabtak ki az elkövetőknek. Mihók Szidónia jogásszal beszélgettünk az állatkínzás jogi hátteréről. Hargita megyében állatkínzás miatt egy embert ítéltek el most év elején. Az illetőt három hónap szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet végrehajtását azonban elhalasztották, mert a tett elkövetésének körülményei nem tették ezt indokolttá, illetve az elkövetőt sem ítélték annyira közveszélyesnek, hogy elrendeljék a börtönbüntetés azonnali végrehajtását. Mihók Szidónia lapunk megkeresésére elmondta, a törvény börtönbüntetést is előír ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetése esetén, ugyanakkor az eddigi joggyakorlat alapján kijelenthető, hogy erre ritkán kerül sor. Az első ténylegesen letöltendő börtönbüntetést idén a Galaci Táblabíróság rendelte el, ahol az elkövetőt egy év börtönbüntetésre ítélték, mert megölte a szomszédja kutyáját. A jogász rámutatott: az ítélethozatalkor a bíróság figyelembe veszi az elkövető jellemét, valamint élethelyzetét is. – Fontos megjegyezni, hogy a büntetés megállapításakor figyelembe vették a tett elkövetésének körülményeit, az elkövető büntetett előéletét, az elkövető közveszélyességének mértékét. Az ítélet indoklásakor hangsúlyozták: a letöltendő börtönbüntetés amiatt is szükséges, hogy további bűncselekmények elkövetését megelőzzék – részletezte a szakember. Alapvető ellátás Mihók Szidónia kérdésünkre összefoglalta az állattartás alapvető szabályait. Elmondása szerint ezek betartása hazánkban kétséges. Mint részletezte: sokszor a tudatlanság, a törvények ismeretének hiánya vezet az embertelen bánásmódhoz, a korábbi példákat követik, nem gondolják át tetteik következményeit. – A törvény értelmében az állattartók – figyelembe véve az állat fajtáját, nemét, korát – kötelesek biztosítani házi kedvencük számára a megfelelő menedéket, elegendő ételt és folyadékot, elegendő mozgásteret, ellátást és figyelmet, továbbá az orvosi ellátást. A törvény megtiltja az állatokkal szembeni kegyetlen magatartást és a kínzást. Nem megfelelő ellátásnak minősül a fenti előírások be nem tartása, bármilyen brutális magatartás, az állatok hiábavaló, céltalan terhelése. Kegyetlenségnek minősül az állat szándékos megölése, állatok közötti harc rendezése, élő állatok felhasználása más állatok agresszivitásának ellenőrzése érdekében, illetve más állatok betanítása érdekében, állatok kiállításokon levő megjelentetése, amennyiben ezek a kiállítások fizikai vagy pszichés fájdalmat okoznak az állatoknak, az állatok elhagyása, amennyiben életük az emberi ellátáshoz kötött, továbbá teljesítményfokozó stimuláló beadása az állatoknak, hogy fizikai teljesítőképességüket megnöveljék sportesemények alkalmával – fejtette ki a szakértő. Láncra kötött kutya A legtöbb székelyföldi településen gyakori látvány a láncon tartott kutya. A jogász elmondta: önmagában a kutya megkötése nem minősül bűncselekménynek, ha biztosítunk az állat számára bizonyos feltételeket. – Kikötött kutya esetében szükséges, hogy legyen a közelben egy ól, ahova behúzódhat a kutya, amelyet úgy kell felépíteni, hogy kizárja annak a lehetőségét, hogy a kutya megsérüljön általa. Az ól mérete az állat méretének megfelelő kell legyen, és lehetősége kell legyen az állatnak felállni és megfordulni odabent. A nyakörv olyan anyagból kell készüljön, ami nem veszélyezteti a kutya egészségét, és ne legyen túl szoros. A lánc hossza minimum 2 méter kell legyen, és a körülötte levő udvar mérete legalább az ól hatszorosa kell legyen – fogalmazott Mihók Szidónia. A jogász hozzátette: a fent felsoroltak egy része kihágásnak minősül, ezek 1000 lejtől 3000 lejig terjedő pénzbírságot vonhatnak maguk után. A súlyosabb vétségek bűncselekménynek minősülnek, amelyek pénzbírsággal vagy 3 hónaptól 1 évig terjedő börtönbüntetéssel büntethetők. Ugyanakkor a bíróság megszabhatja, hogy a bűncselekményt elkövető személynek a következő 1–5 évben tilos állatot tartani. Állategészségügyi rendőrség A jogász emlékeztetett: hét éve a kormány elfogadott egy határozatot, amely előírta az állategészségügyi rendőrségek létrehozását a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóságokon, a részlegek feladata egyebek közt az állatjóléti előírások betartatása és ellenőrzése. Tavaly őszig 69 büntetést róttak ki. „Hargita megye állategészségügyi rendőrsége eddig 20 állampolgári bejelentés alapján lépett közbe, együttműködtek más közintézményekkel is. Állatkínzással kapcsolatban 9 külön rendőri akciót szerveztek és összesen 69 bírságot róttak ki az állatvédelmi jogszabályok be nem tartása miatt. Továbbá három olyan helyzetben léptek közbe, ahol úgy ítélték meg, hogy az állat veszélyhelyzetben van, és menhelyre szállították” – közölte korábban a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.

Adorján Zsófia