Szakértők segítenek felzárkózni azoknak az eltérő fejlődésű gyerekeknek a csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központban, akik a járványügyi korlátozások miatt egyre inkább elszigetelődnek a velük egykorú társaiktól. A részletekről Molnár Annamária pszichológus számolt be. A világjárvány miatt bevezetett korlátozások nehezítik a gyerekkori szocializációs készségek kialakulását, és leginkább az eltérő fejlődésű gyerekek vannak hátrányban ilyen tekintetben – mondta Molnár Annamária pszichológus, a csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központ pszichológusa. ‒ A szocializációs készségek kialakulásához elsődlegesen a családi környezet járul hozzá, de legalább ennyire fontosak a kortárs kapcsolatok. Azt látjuk, hogy a világjárvány miatti korlátozások nagyon nehezítik a gyermekek ezen készségeinek kialakulását, fejlődését – mondta a pszichológus. A járvány keresztbe tesz ezúttal is Kifejtette: az eltérő fejlődésű gyermekek normál helyzetben is csak részben vagy egyáltalán nincsenek integrálva a tanintézményekben, a járvány miatt pedig egyáltalán nincs lehetőségük kortárs kapcsolatok kialakítására. A Prosperitas Vitae Egyesület ezt a problémát próbálja folyamatosan enyhíteni azáltal, hogy tematikus kiscsoportokat hoz létre, amelyekben a szakértők sajátos igényeik szerint tartanak foglalkozásokat a gyerekeknek. 2020 szeptemberétől több tematikus fejlesztő csoportot indítottak el, amelyeket úgy állítottak össze, hogy a gyerekek sajátos igényeire tegyék a hangsúlyt. Összesen huszonhárom gyermek vesz részt a kiscsoportos foglalkozásokon, heti egy alkalommal egy‒három órát. A csoportos foglalkozásokat egy projekt keretén belül tudták elindítani a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, illetve a szükséges eszközöket is a projekt költségeiből tudták megvásárolni. A projekt futamideje 2021 februárjáig tartott, azonban a szülők továbbra is igényt tartanak a foglalkozásokra, így a tanév végéig biztosan működni fognak a csoportok – részletezte Molnár Annamária. A tematikus csoportok Az eltérő fejlődésű gyermekek egy része zenés szociális‒kommunikációs csoportban vesz részt a foglalkozásokon heti egy alkalommal. Ezt a csoportot a legkisebbeknek hozták létre: hat gyerek van a csoportban, akik kettő és négy év közöttiek. A csoportos foglalkozások célja a szociális készségek fejlesztése közös mondókázással, énekléssel, hangszerhasználattal. Mint Molnár Annamária mondta, a foglalkozásokon a gyerekek a szülőkkel együtt vettek részt, amely hozzájárul a szülő és gyermek közötti kapcsolat pozitív alakulásához. A szociális készségfejlesztő és tanulászavar-megelőző csoportban hét gyermek vesz részt, életkorukat tekintve négy és hét év közöttiek. Ők heti két órát töltenek a központban, azzal a céllal, hogy felzárkózzanak velük egykorú társaikhoz, mielőtt iskolába mennének. A csoportfoglalkozásokon fejlesztik a szociális, kognitív, finommotoros, grafomotoros és téri orientációs készségeket, mivel ezek mind szükségesek a sikeres iskolai beilleszkedéshez. Továbbá az autizmus specifikus kommunikációfejlesztő csoportban hét, autizmus spektrumzavarral diagnosztizált gyerek vesz részt, heti három órában. A foglalkozások fő célja a kommunikációs és szocializációs készségek fejlesztése, a csoportos terápián egy különleges rendszerrel dolgoznak: a PECS-szel (Picture Exchange Communication System), amely képcserés kommunikációs rendszer. A csoportfoglalkozásokon részt vevő gyerekek szülei is rendszeres foglalkozásokon vesznek részt, amely közvetve hozzájárul a gyerekek fejlődéséhez, hiszen így a szülők jobban megértik a gyermekeik nehézségeit és megfelelő módon tudnak beszélgetni azokról. ‒ Habár a járványügyi helyzet megnehezíti működésünket, de az előírások betartásával igyekszünk továbbra is segíteni a hozzánk forduló családok mindennapjait – tette hozzá Molnár Annamária.

Péter Ágnes