A múlt hónap elején beszámoltunk arról, hogy a képviselőházban megszavazták azt a törvényjavaslatot, amely értelmében beépülnek a szociális gondozási rendszerbe, illetve hálózatba a „szociális típusú bentlakások”. Ez pedig gyakorlatilag azt is jelenti, hogy törvényileg is elismerik a Böjte-modellt, azaz a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett szociális bentlakásokat. Időközben, pontosabban április 25-én az elfogadott törvényt kihirdette a 2017/414-es dekrétumával az államelnök, majd az megjelent a Hivatalos Közlöny április 28-i számában. A 2017/79-es törvényről van szó, amely május 1-jétől hatályossá is vált. [caption id="attachment_48810" align="aligncenter" width="1000"] A csíksomlyói Szent István Otthon. Elismert rendszer Fotó: Balázs Árpád[/caption] A most elfogadott törvény tulajdonképpen az utólagosan módosított és eddig is hatályos 2011/292-es, a szociális gondozás törvénye újólagos módosítását és kiegészítését testesíti meg. Azt még 2015 októberében 8 honatya (köztük 4 RMDSZ-es Cseke Attila, Pataki Csaba, Végh Sándor és Szabó Ödön, élükön ez utóbbival) kezdeményezte, a parlamenti elfogadása viszont igen körülményesnek bizonyult. Annak idején például a Cioloș-kormány kedvezőtlenül véleményezte, többek arra hivatkozva, hogy az esetleg bátorítaná a „felelőtlen szülőket” abban a tekintetben, hogy kibújjanak a gyermekeik gondozásával és nevelésével kapcsolatos kötelezettségeik alól. Egyébként a törvény a múlt esztendő áprilisában elfogadásra került a szenátusban, hallgatólagos módon (ugyanis túllépték az elfogadási határidőt). A képviselőház „asztalára” a múlt esztendő májusában került, de érdemben ez esztendő márciusáig nem történt semmi. Mi több, a Grindeanu-kormány is a március 16-i ülésén negatívan véleményezte, állítólag annak okán, hogy a törvényjavaslat előírásainak gyakorlatba ültetése valószínűleg pótlólagos költségvetési kiadásokat gerjesztene. Április első napjaiban azonban felgyorsultak a dolgok, s amint már arra utaltunk, a törvényjavaslatot április 4-én 222 szavazattal, egy ellenszavazattal és 55 tartózkodással elfogadták. Három hétre rá pedig kihirdette Klaus Johannis államelnök. Amint már arra utaltunk, a most hatályba lépett jogszabály révén újólag módosultak és kiegészültek a szociális gondozásra vonatkozó, 2011/292-es törvény egyes előírásai. Így például kiegészült a törvénynek az az előírása, amely az ellátás rezsimje alapján osztályozza a szociális szolgáltatásokat, a megszövegezésbe belekerülve a szociális típusú bentlakás (azaz annak fogalma). A szociális szolgáltatások biztosításának a helyszínére vonatkozó szövegrész is kibővült egy szintagmával: szociális típusú bentlakások. Továbbá a család és a gyermekvédelem területén nyújtandó szociális szolgáltatási kategóriák is kibővültek egy eddig nem létezővel: nehéz helyzetben lévő családokból származó tanulók, főiskolások és fiatalok elszállásolását és gondozását biztosító szociális szolgáltatások szociális típusú bentlakásokban. A módosított 74-es szakasz értelmében a fentebb említett szociális szolgáltatás igénybe vétele esetén a szülők a szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek egy részét fizethetik, s amennyiben az esedékes lenne, akkor a hozzájárulást a szolgáltatás költségszintje és az egy családtagra jutó jövedelemszintje függvényében kell megállapítani. Nem egyet, hanem kettőt Feltétlenül meg kell említeni azt is, hogy a most hatályba lépett 2017/79-es törvény révén nem csupán a szociális ellátás törvényének egyes előírásait módosították és egészítették ki újólag. Nem, mert egy újabb szakasszal egészült ki ama 1998/34-es törvény is, amely azon romániai jogi személyiségű egyesületek és alapítványok számára teszi lehetővé bizonyos szubvenciók nyújtását, nevezetesen azok számára, amelyek szociális gondozási egységeket létesítenek és ügykezelnek. Nos, e törvény 1-es szakasza értelmében a fentebb említett egyesületek és alapítványok az állami költségvetésből vagy esetenként a helyi költségvetésből szubvenciókat kaphatnak, amelyeket kizárólag azon szociális ellátási szolgáltatásokra használhatnak fel, amelyekben az arra jogosult személyek részesülnek, részesülhetnek. Az állami költségvetésből azok az alapítványok és egyesületek kaphatnak szubvenciókat, amelyek az ország több megyéjének területén is szociális gondozási tevékenységet fejtenek ki. A helyi költségvetésből azok az egyesületek és alapítványok kaphatnak szubvenciókat, amelyek szociális gondozási tevékenysége egyetlen megyére korlátozódik. A szubvenció nyújtás kritériumait az alkalmazási módszertani normák révén állapítják meg. Pénzkérdés… A most megjelent törvény a fentiekkel kapcsolatosan tartalmaz egy újabb szakaszt, s annak értelmében a szubvenciókban megfelelő módon részesülhetnek a Romániában elismert vallási felekezetek is, amennyiben akkreditáltak a törvénynek megfelelően szociális szolgáltatásokat nyújtó entitásokként. Ez pedig azt jelenti, hogy a szubvenciókat igényelhetik „saját jogon” is az egyházak, amennyiben szociális szolgáltatóként akkreditáltak és nem csupán az általuk működtetett alapítványok. Visszatérve a módszertani normákra, azokat a 2001/1151-es kor­mányhatározattal hagyták jóvá, (amelyet többször is módosítottak, legutóbb a 2016/725-ös kormányhatározattal). Az állami költségvetésből az idei esztendőre már elkülönítettek pénzösszegeket és tudtunkkal azokat már „le is kötötték” az érintett, illetve jogosult alapítványokkal és egyesületekkel aláírt konvenciók alapján. Ilyen körülmények között pillanatnyilag több mint körülményesnek bizonyulhat szubvenciók biztosítása a szociális típusú bentlakásokat működtető egyházak, valamint alapítványok és egyesületek számára. Valószínűsíthető, hogy kénytelen-kelletlen várni kell az állami költségvetés majdani kiigazítására, amelyre állítólag július végén vagy augusztus elején kerül sor. Hecser Zoltán