Páll Lajos neve ismerősen csenghet mindannyiunk számára, a neves költő és festőművész az erdélyi magyar kultúra kiemelkedő alakja.

Egy korondi fazekascsalád gyermekeként látta meg a napvilágot 1938-ban, már kiskorában is érdekelte a szobrászat és a versírás. Mint a Magyar Művészeti Akadémia oldalán olvasható, általános iskoláit szülőfalujában végezte, majd középiskolás éveit Marosvásárhelyen töltötte, a Zene- és Képzőművészeti Középiskolában érettségizett. 1957-től a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, de tanulmányait nem tudta befejezni, ugyanis 1958-ban letartóztatták. Börtönbe került összeesküvés vádjával, mivel egy képzőművészeti diákgyűlés szervezője volt és mert nem megengedett verseket másolt és továbbított. 1958 és 1962 között Szamosújváron raboskodott, és a Duna-deltában is megfordult kényszermunkán.

Életpályája során több rangos irodalmi és művészeti díjat is kapott: 1995-ben Aranka György irodalmi díjjal, 1998-ban Pro Cultura Hungarica díjjal, 2002-ben a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjjal, 2011-ben a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díjjal tüntették ki, illetve 2006-ban megkapta az 1956-os aranykeresztet is.

A Csíki Székely Múzeum az idei időszakos tárlatainak sorát Páll Lajos műveinek kiállításával indítja, a művészről Túros Eszter művészettörténész, muzeológussal, a kiállítás kurátorával beszélgettünk. A művészettörténész elmondta:

Páll Lajos kapcsán mindenkinek eszébe jut Korond, mert a művészete szervesen kapcsolódik szülőfalujához, annak világához, a Sóvidék tájaihoz.

A másik, amit ki szoktak emelni, hogy éppolyan jelentős volt festőként, mint költőként. Olyan közkedvelt alkotó, aki tipikusan erdélyi, mind tematikájában, mind kifejezésmódjában, a tartalmai is ezt a világot tükrözik. Leválaszthatatlan a lokális világtól, melyben ő élt, mozgott, alkotott. Képeinek és verseinek állandó témája az otthon. A művészetében tipikus és folyton visszatérő témák, témavariációk vannak, melyek a kiállításon is jól láthatók lesznek. Négy börtönben és munkaszolgálattal töltött év után, 1962-es szabadulását követően visszavonult Korondra, és szabadúszóként, képei eladásából élt. Hazatérése után egész életét az alkotásnak szentelte,

a művészetében szinte minden Korondról szól, illetve azokról a sorskérdésekről, amelyekben ő személyesen érintett volt.

Túros Eszter úgy vélekedik, Páll Lajos művészete a sajátos atmoszférája miatt jelentős, melyet műveivel megteremtett. Amit ő képvisel, az a befelé forduló, önmagát emésztő, mégis nagyon erőteljesen egy jellegzetes, lokális világhoz kötött művészet. Képei egyszerre kifelé tekintőek, olyan módon, hogy folyamatosan tájakat, embereket, környezetet festett és rajzolt, azt, ami őt körülvette, de ezen képek által ő mindig is befelé fordult. A külvilágot ábrázoló képeken folyamatosan a sorskérdésekbe botlunk, amelyek meghatározták nemcsak az ő, hanem akár a közösség, akár az erdélyi magyarság sorsát is.

Művészetét a „korondiság” teszi egyedivé, ugyanis a látásmódja nagyon közkedvelt.

A művészettörténész szerint sokaknak Nagy Imre művészete juthat eszébe Páll Lajos képeiről, mert nagyon hasonlóak, mind kompozíciós megoldásaikban, mind tartalmaikban.

– Nekem a legjobban az tetszik, ahogyan a téllel bánik, ahogy azt megfogja, megfesti, számomra az a legmaradandóbb. Az ő művészetének másik izgalmas jellegzetessége a kinti-benti terekkel való játék. Gyakran helyezi a csendéletet a tájba, és érdekes megfigyelni, hogyan lép kapcsolatba a kinti és benti világ a képein – vélekedik Túros Eszter.

A csütörtök délután megnyíló kiállítás érdekessége az, hogy a művész családja, a Páll család kereste meg a Csíki Székely Múzeumot még tavaly év végén, Páll Lajos elhalálozásának tizedik évfordulója apropójából. Az anyag, mely a család gyűjteményét jelenti, közel harminc alkotást foglal magában, ezek már több helyen ki voltak állítva más-más társítással.

Mivel a Páll család gyűjteménye önmagában nem elegendő egy kiállításhoz, ezért mindenhol más magángyűjtők és közgyűjtemények képeit kapcsolják hozzá az anyaghoz. A család képeit több más székelyudvarhelyi és Gyergyó-vidéki magángyűjtő, illetve a Csíki Székely Múzeum és a Kájoni János Megyei Könyvtár tulajdonában levő képekkel egészítették ki.

Túros Eszter kiemelte: a múzeumban a hónap tárgyát is erre a kiállításra hangolták, a múzeum gyűjteményében levő Páll Lajos-képet választották, épp a kiállítás kapcsán. Hozzátette: a kiállítás anyaga kissé esetlegesen alakult, ugyanis nem egy tudatos válogatás lesz látható, hiszen ez egy félig-meddig készen kapott anyag, kis kiegészítéssel. Ami viszont fontos, hogy a nagy művek nagy része jelen van, és a témái, a jellegzetes Páll Lajos-témák mind szerepelnek a kiállításon. 

– Ezt a kapott anyagot egy sajátos tálalásban igyekszünk bemutatni. Az elrendezési elv, a kiállítás logikája nem a kronológiai sorrend, hanem az évszakokra hangolt és az idő köreiben folyton változó természet képe. Ezekben a folyton ismétlődő, tájról és emberekről szóló képekben folyamatosan felbukkannak, újra és újra előtérbe kerülnek a nagy, egzisztenciális sorskérdések – fogalmaz a kiállítás kurátora.

A művészettörténészt Páll Lajos alkotói korszakainak stílus- és formai jegyeiről, használt technikáiról kérdezve azt felelte, hogy a kiállításon kevesebb technika szerepel, mint amikkel a művész dolgozott, de igyekeznek virtuálisan megmutatni például azt is, hogy hogyan rajzolt. A kiállításon szereplő alkotások zöme olajkép, emellett, mintegy bevezetőként, az olajképek előképeként, szerény számban megjelennek akvarell- és temperaképek is, melyek ugyanazokat a témákat, világokat hozzák, mint az olajképek.

A börtönévek utáni stílusát egy nagyon erős, vad, expresszív kifejezésmód jellemzi, ahol gyakran olyan tipikus jegyei vannak a műveinek, mint piros, kék, sárga emberalakok, vagyis alapszínekre bontotta a figurákat, mely az expresszionizmusban kedvelt megoldás, ezzel erős hatást eredményezve.

Ugyanakkor a szocialista realizmus jegyei is fellelhetőek, főként korábbi művein, ezek nagy, vad, robusztus parasztfigurákban jutnak kifejezésre. Ezt követően úgy látom, hogy finomodik, szelídül, valamilyen szinten üdébbé válik a művészete. Sokkal több színt használ, sokkal emberközelibb világ bontakozik ki. Emellett a kubizmus és az expresszionizmus is olyan irányzatok, melyek nagyon erősen felbukkannak az ő ábrázolásmódjában – fejtette ki Túros Eszter.

A Csíki Székely Múzeum Páll Lajos-kiállításának anyaga nagyon vegyes, a hatvanas évektől kezdve egészen az alkotási időszaka végéig, a teljes alkotóperiódusból vannak képek. A kiállítás megnyitója a Mikó-vár bástyatermében lesz csütörtök délután 5 órai kezdettel.