tiszta égbolt
Sokat kell még pedálozni
Sem a pásztorkutyák, sem a medvék, de még a településvezetők és a területtulajdonosok sem feltétlenül partnerek a térségünkben nagy potenciállal rendelkező hegyikerékpáros turizmus fellendítésében, holott a trendek kedveznek az ágazatnak. Az infrastruktúra és a biztonság egyaránt hiányzik, de mindezek ellenére érdemes nagyobb figyelmet szentelni a biciklis turizmus építésére.
[caption id="attachment_92316" align="aligncenter" width="1000"]
Biciklisek a kitörési pontokról. Tanulnunk kell a jó példákból Fotó: Szőke Zsuzsa[/caption]
A székelyföldi társadalom – Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármesterének szavaival élve – az evolúciónak annál a fázisánál tart, amikor a személygépkocsi státusszimbólumnak számít. A mentalitásváltás azonban tetten érhető: Fodor Emese hivatásos kerékpárversenyző és túravezető szerint egyre szélesebb körben terjednek el a kerékpárok, ugyanakkor robbanásszerűen nőni fog az elektromos rásegítésű biciklik térhódítása is. A kerékpáros turizmus kitörési lehetőségeit boncolgató múlt csütörtöki tusványosi beszélgetésen Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos is utóbbira hívta fel a figyelmet: az e-bike-ok elterjedése megforradalmasítja a kerékpárhoz való hozzáállást, és ez a Székelyföldre jellemző terepen óriási turisztikai potenciállal bír.
A Tusványoson amúgy egy székelyudvarhelyi cég 10 e-bike-ból álló „flottájával” napi két túrát is indított a Szent Anna-tóhoz, egyet aszfalton, egyet pedig erdei úton. Mint a cég ügyvezetője, Mihályfi-Bíró Emese elmondta: az elektromos rásegítésű kerékpárok megítélése térségünkben elég vegyes, de egyre többen látják be, hogy nem valami „öreges” dologról van szó, hiszen még a profik is fedeznek fel általa új képességeket.
A tusványosi beszélgetés üzenete azonban egyértelmű: jöhet ugyan az e-bike is a hagyományos kerékpárok mellé, de egyelőre az országutakon életveszélyes a biciklizés, a hegyikerékpáros turizmust pedig az agresszív pásztorkutyák és a medvék jelenléte hátráltatja.
– A kutya és a medve is valós veszélyt jelent a hegyi turisták számára. Hetente rendszeresen kapunk egy-két riasztást erre vonatkozóan. Előbbi egyszerűen kezelhető lenne, mert szinte csak a pásztorok jóindulatán múlik, utóbbi viszont politikai kérdés – vélekedik Fekete Örs, Hargita Megye Tanácsa Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálatának vezetője. – Kutyák részéről a legtöbb támadás a Csíki-havasokban történik, de Fehérmezőn és a Hargita térségében sem ritkák. Medvék miatt leggyakrabban Tusnádfürdőről és környékéről riasztanak bennünket.
Fekete Örs szerint a kilátások sem túl rózsásak: az agresszív pásztorkutyák problémája évente visszatérő, állandó turistariasztó jelenség, a medvékkel való találkozás pedig egyértelműen egyre gyakoribb.
Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője ugyanakkor elmondta: idén medvetámadás miatt már kerültek kórházba, kutyaharapás miatt viszont még nem. (Utóbbit illetően egyébként sincsenek arra vonatkozó adatok a korábbi évekből sem, hogy ki milyen környezetben – lakott helyen vagy esztena közelében – szenvedett sérülést.)
A hegyimentők vezetője szerint a pásztorok megnevelése vihet közelebb a hegyikerékpáros turizmus biztonságosabbá tételéhez (őket néha-néha megbírságolják a hegyicsendőrök, de véleménye szerint elég ritkán), ugyanakkor a területtulajdonosokra kellene nagyobb nyomást gyakorolni. Utóbbiak az esetek nagy többségében közbirtokosságok.
Fodor Emese is a partnerek fontosságára hívta fel a figyelmet: elsősorban a polgármesterek tehetnének többet, hogy valóban kiaknázható legyen ez a lehetőség. A Hargita Népe kérdésére kifejtette: a Mária út legnépszerűbb, Sóváradról Csíksomlyóra vezető szakaszán igenis példaértékű hegyikerékpáros túraútvonalat lehetne létrehozni.
– A jelzés már most nagyon jó, biztonságérzetet ad, és nem is feltételez óriási anyagi ráfordítást a mintaértékűvé tétele. Ehhez azonban mindenképpen szükséges az útvonal által érintett települések vezetőinek és a helyi közösségeknek a partnersége – nyilatkozta. Mint hangsúlyozta: ha az infrastruktúrát sikerülne biztosítani, az vonzaná a bicikliseket, és a kereslet automatikusan kiépítené a kínálati szereplők hálózatát is a túraútvonal mentén.
Kovács Hont Imre
Biciklisek a kitörési pontokról. Tanulnunk kell a jó példákból Fotó: Szőke Zsuzsa[/caption]
A székelyföldi társadalom – Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármesterének szavaival élve – az evolúciónak annál a fázisánál tart, amikor a személygépkocsi státusszimbólumnak számít. A mentalitásváltás azonban tetten érhető: Fodor Emese hivatásos kerékpárversenyző és túravezető szerint egyre szélesebb körben terjednek el a kerékpárok, ugyanakkor robbanásszerűen nőni fog az elektromos rásegítésű biciklik térhódítása is. A kerékpáros turizmus kitörési lehetőségeit boncolgató múlt csütörtöki tusványosi beszélgetésen Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos is utóbbira hívta fel a figyelmet: az e-bike-ok elterjedése megforradalmasítja a kerékpárhoz való hozzáállást, és ez a Székelyföldre jellemző terepen óriási turisztikai potenciállal bír.
A Tusványoson amúgy egy székelyudvarhelyi cég 10 e-bike-ból álló „flottájával” napi két túrát is indított a Szent Anna-tóhoz, egyet aszfalton, egyet pedig erdei úton. Mint a cég ügyvezetője, Mihályfi-Bíró Emese elmondta: az elektromos rásegítésű kerékpárok megítélése térségünkben elég vegyes, de egyre többen látják be, hogy nem valami „öreges” dologról van szó, hiszen még a profik is fedeznek fel általa új képességeket.
A tusványosi beszélgetés üzenete azonban egyértelmű: jöhet ugyan az e-bike is a hagyományos kerékpárok mellé, de egyelőre az országutakon életveszélyes a biciklizés, a hegyikerékpáros turizmust pedig az agresszív pásztorkutyák és a medvék jelenléte hátráltatja.
– A kutya és a medve is valós veszélyt jelent a hegyi turisták számára. Hetente rendszeresen kapunk egy-két riasztást erre vonatkozóan. Előbbi egyszerűen kezelhető lenne, mert szinte csak a pásztorok jóindulatán múlik, utóbbi viszont politikai kérdés – vélekedik Fekete Örs, Hargita Megye Tanácsa Hegyi- és Barlangimentő Közszolgálatának vezetője. – Kutyák részéről a legtöbb támadás a Csíki-havasokban történik, de Fehérmezőn és a Hargita térségében sem ritkák. Medvék miatt leggyakrabban Tusnádfürdőről és környékéről riasztanak bennünket.
Fekete Örs szerint a kilátások sem túl rózsásak: az agresszív pásztorkutyák problémája évente visszatérő, állandó turistariasztó jelenség, a medvékkel való találkozás pedig egyértelműen egyre gyakoribb.
Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője ugyanakkor elmondta: idén medvetámadás miatt már kerültek kórházba, kutyaharapás miatt viszont még nem. (Utóbbit illetően egyébként sincsenek arra vonatkozó adatok a korábbi évekből sem, hogy ki milyen környezetben – lakott helyen vagy esztena közelében – szenvedett sérülést.)
A hegyimentők vezetője szerint a pásztorok megnevelése vihet közelebb a hegyikerékpáros turizmus biztonságosabbá tételéhez (őket néha-néha megbírságolják a hegyicsendőrök, de véleménye szerint elég ritkán), ugyanakkor a területtulajdonosokra kellene nagyobb nyomást gyakorolni. Utóbbiak az esetek nagy többségében közbirtokosságok.
Fodor Emese is a partnerek fontosságára hívta fel a figyelmet: elsősorban a polgármesterek tehetnének többet, hogy valóban kiaknázható legyen ez a lehetőség. A Hargita Népe kérdésére kifejtette: a Mária út legnépszerűbb, Sóváradról Csíksomlyóra vezető szakaszán igenis példaértékű hegyikerékpáros túraútvonalat lehetne létrehozni.
– A jelzés már most nagyon jó, biztonságérzetet ad, és nem is feltételez óriási anyagi ráfordítást a mintaértékűvé tétele. Ehhez azonban mindenképpen szükséges az útvonal által érintett települések vezetőinek és a helyi közösségeknek a partnersége – nyilatkozta. Mint hangsúlyozta: ha az infrastruktúrát sikerülne biztosítani, az vonzaná a bicikliseket, és a kereslet automatikusan kiépítené a kínálati szereplők hálózatát is a túraútvonal mentén.
Kovács Hont Imre
