Hatékony pályaorientációra, illetve már az általános iskolában a munka becsületére, a különböző szakmák ismeretére kell tanítani a fiatalokat. Az oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése mellett elengedhetetlen az általános mentalitásváltás, amely nem alsórendű oktatási formaként kezeli a hároméves szakképzést – hangzott el tegnap a megyeházán, a szakoktatás témakörében szervezett kerekasztal-megbeszélésen. Tegnap délelőtt a megyeházán a hároméves szakoktatás fejlesztéséről tartottak megbeszélést a tanfelügyelőség képviselői, a szakközépiskolák vezetői, a vállalkozók, valamint Borboly Csaba megyeitanács-elnök, Ferencz Salamon Alpár megyei tanácsos és Böjte Csaba ferences szerzetes jelenlétében. A találkozón elsőként a megyei tanács Fejlesztési Ügynökségének igazgatója, Barabás Csaba ismertette a helyi vállalkozók körében készített felmérés eredményét. – A felmérésből kiderül, hogy a megyében tevékenykedő vállalkozók többsége szívesen részt venne a szakoktatás gyakorlati kidolgozásában, a fiatalok toborzásában, sőt ösztöndíjat és a fiatalok képzését is vállalnák – mondta Barabás Csaba. Az ügynökség által bemutatott dokumentáció kitér arra is, hogy a megyében jelenleg több mint 2300 vállalkozó állítja azt, hogy nem talál szakképzett munkaerőt, további 900 cég szembesült azzal, hogy meghirdetett állásaira nincs jelentkező, ugyanakkor a munkavállalóknak a fele nem abban a szakmában dolgozik, amit tanult. – A megyei önkormányzatnak nincs hatásköre arra nézve, hogy a szakoktatás kérdését megoldja, abban viszont van érdekeltsége, hogy a térség gazdasági helyzetét befolyásolja. A színvonalas szakképzés pedig ennek egyik fontos szegmense – hangsúlyozta Ferencz Salamon Alpár. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy Hargita megyében az egyik legfontosabb megoldandó kérdés jelenleg a munkaerőhiány és a fiatalok tömeges elvándorlása. Ezeknek a problémáknak a kezelésében hatékony változást jelenthet egy jól működő és megfelelő szintű szakképzés. – Ehhez viszont első lépésként hatékony pályaorientációra van szükség, amelynek során a fiatalok és a szülők személyesen is megismerkedhetnek a különböző szakmákat művelő mesteremberekkel – szögezte le Borboly Csaba. A találkozón elhangzott, vállalkozói alapismeretekkel kell kiegészíteni a hároméves szakoktatást, hogy a fiatalok az iskola befejezése után önállóan is munkát vállalhassanak. A kerekasztal-megbeszélésen jelen volt a gyergyószentmiklósi Arbor Vállalkozók Szövetségének elnöke is, aki a szervezet támogatásáról biztosította a Fogarassy Mihály Szakközépiskolát, a későbbiekben pedig a gyergyóditrói Puskás Tivadar Szakközépiskolát is segítenék. – Ez azt jelenti, hogy az iskola a vállalkozók szövetségétől kapja a gyakorlati képzéshez szükséges nyersanyagot – tudtuk meg. Borboly Csaba hasonló helyi kezdeményezések elindításának szükségességére hívta fel a figyelmet, és szorgalmazta a megyei önkormányzat, a tanfelügyelőség- illetve a vállalkozói szféra együttműködését. Pál Bíborka