Megnyerték a Csíki Székely Múzeum alkalmazottai a 2018-ban indított munkajogi pert, melynek tárgya, hogy a múzeum 2016-tól kezdődően a törvényes előírásoknál jóval kevesebb fizetést adott nekik, így a bérek kiegyenlítéséért és az azóta elmaradt bérkülönbözet kifizetéséért harcoltak. Mint a Marosvásárhelyi Ítélőtábla oldalán idén júliusban közzétett dokumentumban olvasható: csak a négy kapusnak összesen közel 70 ezer lejt kell kifizessenek elmaradt túlóradíjak címén. A végzés és indoklás augusztusban jelent meg. 
Érdeklődésünkre Darvas Lóránt régész, a per egyik részt­vevője azt mondta: 2017-ben megjelent egy kormányrendelet, mely a közalkalma­zottak fizetéseinek átlátható­ságát szabályozza, és az úgy­nevezett „üvegzseb”-törvény értelmében a közintézmények közzé kellett tegyék bérrácsaikat. Ekkor derült ki számukra, hogy fizetéseik kisebbek, mint az ország más hasonló intézményeinél dolgozóké. Ez a bérkülönbség annak tulajdonítható, hogy 2015 és 2016 folyamán több olyan országos rendeletet is hoztak, mely alapján ki kellett volna egyenlíteni a béreket, vagyis a legmagasabb fizetéshez kellett felemelni minden, ugyanazon munkakörben dolgozó alkalmazott fizetését. A Csíki Székely Múzeum alkalmazottai a munkajogi pert 2018-ban indították el a bérek kiegyenlítéséért és az azóta elmaradt bérkülönbözet kifizetéséért.

Az egész ügy nagyon fara­muci, vélekedett Darvas Ló­ránt, ugyanis a múzeum fenn­tartója Csíkszereda Polgár­mes­teri Hivatala, a perbe viszont – az ügyvéd javaslatára – a polgármesteri hivatalt, a helyi önkormányzatot és a múzeumot fogta be a munkaközösség. Ennek következménye, hogy a három intézmény egyenlő arányban, közösen köteles kifizesse a nyolc évvel ezelőtt elmaradt bérrészt, az inflációhoz igazítva. Megtudtuk: másodfokon a táblabíróság nem pontosította, hogy kinek mennyit és milyen dátumig kell fizessenek, jelenleg az ügyvédjük ennek törvényes előírásai után kutat. Annak, hogy a per hat éve húzódik, több oka is van, a helyi bíróságnál kevés volt a bíró, közbejött a koronavírus-járvány, illetve a per egy bizonyos időszakában bérszámfejtőt is kellett fogadniuk – fejtette ki.
– A múzeum munkaközössége az igazáért harcolt, amit most el is nyertünk, de az egész történet mindannyiunkat megviselt és felőrölt, mivel nagyon hosszas folyamat volt, és kellemetlen, hogy a saját, munkaadó intézményünkkel szemben is kellett pereljünk. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a fizetések a kulturális szférában a mai napig is rendkívül alacsonyak az országos átlagkeresethez képest – tette hozzá Darvas Lóránt.