A három „kritikus” alcsíki község nélkül folytatják a Harvíz Rt. vizes közműrendszerek fejlesztését és bővítését szolgáló óriásprojektjét, ugyanakkor úgy építenék az új gerincvezetéket, hogy a későbbiekben a mostani különutasok is csatlakozhassanak. A 92,5 millió eurós beruházás legnagyobb nyertese Székelyudvarhely és Csíkszentgyörgy, egyik vesztese pedig a patthelyzetbe került Tusnád község. [caption id="attachment_76928" align="aligncenter" width="1000"] A csíkszentkirályi vízház. Csak magukra számíthatnak[/caption] Csíkszentkirály, Csíkszent­imre és Tusnád községnek már csak „matematikai” esélye van arra, hogy részese legyen a Harvíz Rt. előtanulmányi fázisban álló, Nagy Infrastruktúrák Operatív Programjából (POIM) megvalósuló EU-s projektjének. Ennek ellenére hajlandóság mutatkozik olyan gerincvezeték terveztetésére, amely lehetővé teszi, hogy a későbbiekben ezek a falvak is hozzáférhessenek a rendszerhez. Tetemes büntetés elé nézhetnek A Harvíz Rt. augusztus 24-én közölte az Európai Alapok Minisztériumával, hogy Csíkszentkirály és Csíkszentimre nem kíván részt venni a POIM-ban. Erre válaszként a minisztérium átiratban hívta fel a településvezetők figyelmét arra, hogy amennyiben az ország nem teljesíti a vízminőségi és szennyvíztisztítási EU-s normákat, az országot évente 10,34 milliárd euró befizetésével büntetik. Ezt az összeget azokon a helyi önkormányzatokon hajtják be, amelyek miatt meghiúsult a célkitűzések teljesítése. Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere végig amellett kardoskodott, hogy a község adja át az üzemeltetési jogot a Harvíz Rt.-nek, a helyi tanács és a lakosság azonban másképp döntött. – Nem adtuk át a működtetést, ezért csak az a lehetőségünk maradt, hogy kellőképpen megerősítsük a szolgáltatást végző önkormányzati cégünket. Nem akarok vészjóslónak tűnni, de ezt lehetetlennek látom – nyilatkozta lapunknak a polgármester. Csíkszentimre saját PNDR-s pályázatból lát neki szennyvízhálózata bővítésének, a projekt kifutása után pedig átadnák a Harvíznek az üzemeltetési jogot. Ezzel a döntéssel azonban ők is kizárják magukat a POIM-ból. Páll Árpád, a fejlesztési társulás ügyvezetője ugyanakkor elmondta: a hosszú távú fejlesztések érdekében azon dolgoznak, hogy az ivóvízhálózatot illetően két fővezetéket fektessen le Alcsíkon. Egyik az európai út vonalát, a másik pedig az Olt folyását követné. Utóbbi áthaladna Csíkszentkirályon és Csíkszentimrén is, lehetőséget biztosítva, hogy a későbbiekben ezek a falvak is rácsatlakozhassanak a rendszerre. Alcsík települései egyébként – a három említett község kivételével – a szépvízi tározóból kapnák az ivóvizet, a szennyvizüket pedig a Csatószegen épülő tisztítóállomáson gyűjtenék be. [caption id="attachment_76929" align="aligncenter" width="1000"] A tusnádi szennyvíztisztító állomás. Sok víz lefolyik az Olton, amíg beüzemelik Fotók: Kovács Hont Imre[/caption] Tusnád marad a kezeletlen vízzel Tusnád községről ugyanakkor le kell mondania a Harvíznek, ennek pedig nem örül György József polgármester. A három falu – Verebes, Nagy­tusnád és Újtusnád – abból a gerincvezetékből kapja az ivóvizet, amely Csíkszentsimontól Tusnádfürdőig tart, és az üdülőváros vízellátását biztosítja. A kezelőállomás azonban Tusnádfürdő határában van, és a falvaknak nem a kezelt „városi” vizet szivattyúzzák vissza, hanem a Szentsimonból érkező kezeletlen vizet kapja a lakosság. A községvezetés hajlandó lenne átadni a helyi rendszer üzemeltetését, de a Harvíznek Tus­nádfürdőtől kellene megvásárolnia a község számára szolgáltatandó ivóvizet. Ezt azonban meghiúsítja az a tény, hogy a tusnádfürdői szolgáltató jelenleg csak a lakossági vízfogyasztást számlázza ki – tehát minden fogyasztó annyit fizet, amennyit a saját vízórája „diktál” –, a Harvíznek azonban azt a vízmennyiséget számláznák ki, amennyi a gerincvezetékről „lefolyik” a falvakba. Ebben benne van az eddig nem számlázott vízveszteség is, és Páll Árpád szerint a Harvíz nem vállalhatja, hogy nagymértékben vásárol olyan ivóvizet, amelyet nem tud értékesíteni. – Átiratot kaptunk arra vonatkozóan, hogy a fogyasztóknak ki nem számlázott mennyiséget fizesse ki a helyi tanács, de erre nem tudunk pénzt elkülöníteni a költségvetésünkből. Ez egyébként is a szolgáltató dolga lenne – mondta György József. A polgármester a szennyvíztisztító állomást illetően is csalódottan nyilatkozott. Mint mondta, 20 százalékos önrésszel megépítették, de a Harvíz csak a vízszolgáltatással együtt hajlandó átvenni, így pedig kihasználatlanul áll – amúgy az Olt árterében. Jövőtől egyébként a megyei környezetvédelmi ügynökségek csak integrált vizes közműrendszerekre bocsátanak ki működési engedélyt: vagyis az adott szolgáltató üzemeltetője kell hogy legyen a víz befogásától a szennyvíz megtisztításáig minden egyes folyamatnak. A Harvíz tehát csak akkor veheti át a tusnádi tisztítóállomást, ha az ivóvizet is ő termeli és szolgáltatja, ez viszont csak akkor valósulhat meg, ha Tusnádfürdővel kiegyeznek. Mivel ez egyelőre nem tűnik reálisnak, Tusnád község marad a kezeletlen ivóvízzel és a kihasználatlan csatornarendszerével. Udvarhely és Csíkszentgyörgy a projekt nyertese A beruházás legújabb, módosított prioritási listája alapján a teljes projekt becsült értéke 92,46 millió euró. Ebből valósul meg 163 km új ivóvízvezeték és 217 km szennyvízvezeték, felújítanak belőle 88 km vízvezetéket és 41 km csatornavezetéket. Több mint 7300 új ivóvízbekötést tesznek lehetővé, valamint 4300-an csatlakozhatnak a csatornahálózatra. A kettő közti különbség főként Zetelakáról és Fenyédről származik – jellemzően olyan településekről adódik össze, ahol létező kisebb ivóvízhálózatok mellett valamilyen szinten a csatornarendszer is működik, ezért a minőségi ivóvízre szorul rá a lakosság. Székelyudvarhely „érkezése” ugyanakkor új távlatokat nyitott, ez főként a meglévő rendszerek felújításának mértékében érhető tetten: 62 km-nyi ivóvízvezetéket és 25 km szennyvízvezetéket újítanak fel a projektből, emellett 5, illetve 8 km teljesen új vezetéket is lefektetnek Udvarhelyen. Csíkszeredában az ivóvízhálózat 30 km-rel, a csatornarendszer 28 km-rel bővül – ez a csibai és a szécsenyi városrészt fedi le. Csíkszentgyörgyön a vízhálózatot 26 km-rel bővítik, a szennyvízét pedig 32 km-rel, és mindkét „térfélen” 1830 rácsatlakozást tesznek lehetővé, lezárva ezáltal az évek óta húzódó, pereskedésekkel cifrázott megvalósítást. Kovács Hont Imre