enyhe havazás
borús égbolt
Pünkösdi zarándoklat Gyimesbükkön - Nemzeti minimumért kiáltottak az ezeréves határtól
Gyimesbükkön immár tizedik alkalommal szervezték meg a pünkösdi napok rendezvénysorozatát, amelynek fénypontjaként a Csíksomlyó Expressz zarándokvonatot húzó mozdony ezúttal is elgurult a legkeletibb magyar vasúti őrházhoz. Az ezeréves határ építő őrének, Deáky Andrásnak a beszéde tapsvihart váltott ki, miután politikai nézetek fölötti összefogást és nemzeti minimum megállapítását kérte.
Minden részletre kiterjedő szervezettség, és a hatóságok részéről ezúttal is a „túlzó elővigyázatosság” volt jellemző a tizedik Gyimesbükki Pünkösdi Napok fő rendezvényeinek napján, vasárnap. A zarándokok ezrei civilizáltan közelítették meg, majd hagyták el a helyszínt, az ünnepi hangulat mindenkit átjárt.
„A nemzet életében vannak szent dolgok, amelyekből nem űzhetünk gúnyt, egyikünk sem. Addig, amíg mi, erdélyi magyarok, önök pedig ott Magyarországon különböző politikai pártok színeiben utáljuk, gyűlöljük egymást, addig nincs magyar jövő. Véget kellene már egyszer vetni ennek, civilizált emberek módjára leülni az asztalhoz, és megegyezni egy nemzeti minimumban, amit mindnyájan tiszteletben tartunk. S azután szidhatjuk egymást” – mondta el szenvedélyes beszédében Deáky András nyugalmazott tanár, panziótulajdonos. Szavait tapsvihar követte, amellyel ezrek fejezték ki egyetértésüket.
A kontumáci kápolna mellett kulturális programok követték egymást Kóka Rozália mesemondó, néprajzkutató szervezésében. Ezt követően Salamon József helyi plébános tartott szentmisét, amelyen a Szentlélek szétáradását kívánta, Szent László király életéből ragadott ki példás történeteket, végül a gyökerekhez való ragaszkodás és azok ápolásának fontosságát hangsúlyozta.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is 15–20 ezer zarándok népesítette be a Gyimesi-szorost. Két zarándokvonat mellett autóbuszok, személygépkocsik és motorkerékpárok százai érkeztek az ezeréves határhoz.
A II. Rákóczi Ferenc arcképével díszített mozdony a fejedelem nevét viselő, Rákóczi-várként emlegetett őrtorony romjai alatt. Minden remény szerint a következő évben már – az őrházhoz hasonlóan – felújított őrtorony alatt teheti tiszteletét a mozdony.
Kovács Hont Imre
„A nemzet életében vannak szent dolgok, amelyekből nem űzhetünk gúnyt, egyikünk sem. Addig, amíg mi, erdélyi magyarok, önök pedig ott Magyarországon különböző politikai pártok színeiben utáljuk, gyűlöljük egymást, addig nincs magyar jövő. Véget kellene már egyszer vetni ennek, civilizált emberek módjára leülni az asztalhoz, és megegyezni egy nemzeti minimumban, amit mindnyájan tiszteletben tartunk. S azután szidhatjuk egymást” – mondta el szenvedélyes beszédében Deáky András nyugalmazott tanár, panziótulajdonos. Szavait tapsvihar követte, amellyel ezrek fejezték ki egyetértésüket.
A kontumáci kápolna mellett kulturális programok követték egymást Kóka Rozália mesemondó, néprajzkutató szervezésében. Ezt követően Salamon József helyi plébános tartott szentmisét, amelyen a Szentlélek szétáradását kívánta, Szent László király életéből ragadott ki példás történeteket, végül a gyökerekhez való ragaszkodás és azok ápolásának fontosságát hangsúlyozta.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is 15–20 ezer zarándok népesítette be a Gyimesi-szorost. Két zarándokvonat mellett autóbuszok, személygépkocsik és motorkerékpárok százai érkeztek az ezeréves határhoz.
A II. Rákóczi Ferenc arcképével díszített mozdony a fejedelem nevét viselő, Rákóczi-várként emlegetett őrtorony romjai alatt. Minden remény szerint a következő évben már – az őrházhoz hasonlóan – felújított őrtorony alatt teheti tiszteletét a mozdony.
Kovács Hont Imre
-min.jpg)
