„Rómában és Flórenczben előbb énekeltek művészileg, mint Csíkszeredában” – írta az első magyar nyelvű, Erdélyben kiadott Énekiskola előszavában Ruzitska György 1844-ben. A zeneszerző, zenepedagógus, karmester arra biztosan nem gondolt volna, hogy majdnem két évszázaddal később nem Róma és Firenze, hanem éppen Csíkszereda ad otthont egy teljes estés Ruzitska-hangversenynek. Az itáliai koncertközpontok helyett ennek a székelyföldi városnak a kulturális pezsgése tette most lehetővé egy rég elfeledett, 19. századi erdélyi zeneszerző darabjainak ősbemutatóját. Többszörösen különleges koncerten vehetett részt a közönség múlt vasárnap este a Csíki Mozi termében. A helyi hangszeres együttes tagjai szinte családtagok Csíkszeredában, őket személyesen ismerik a város kulturális eseményeinek résztvevői. A szólista, Kostyák Előd, a Kolozsvári Állami Magyar Opera szólamvezető gordonkása is volt már vendége a Csíki Kamarazenekarnak. A helyi önkormányzat által támogatott Őszi kamarazeneestek programjában szereplő csellóművek azonban mind újdonságok voltak a közönség számára. A felcsendülő zenetörténeti ritkaságok szerzője egy morva származású, Erdélyben több mint fél évszázadig tevékenykedő muzsikus, Ruzitska György (1786, Bécs – 1869, Kolozsvár). Ez a kora romantikus szerző miséket, zongoraműveket, vonósnégyeseket és egy operát is írt, aktív katolikus kántor volt, emellett fáradhatatlanul tanított, több évtizeden keresztül vezette a kolozsvári zeneiskolát. Az, hogy Ruzitska gordonkaművei majdnem kétszáz év után újból megszólalhattak, egy kései kollégájának, a Csíki Kamarazenekar csellistájának, dr. Lázár Zsombornak köszönhető. A fiatal csíkszeredai előadóművész tanulmányozta és írta át a 19. századi kéziratos dokumentumokat, ő tette lehetővé, hogy a mindeddig a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban rejtőző zeneművek (egy koncertdarab, két variációsorozat és egy gordonkaduett) újból életre keljenek. A verbunkos elemekkel átszőtt magyar témák, a virtuóz variációsorozatok otthonos rendje, az összeszokott kamarazenekar lendülete a házi muzsikálás hőskorát idézte. Azt a keresetlen frissességet, ami egykor a magyar nemzeti zenei törekvések sajátsága volt. Kolozsvári muzikológusként ezen a Ruzitska-hangversenyen (is) irigyeltem Csíkszeredát.

Sófalvi Emese