Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Ka­rának adjunktusa, az esemény szervezője szerint nem véletlen, hogy idén szervezték meg az első ilyen eseményt, s nem véletlen az sem, hogy az erdélyi női vállalkozók két éve kezdtek országos találkozókat szervezni, hiszen a vállalkozói szférában világszerte nő a nők aránya. Hozzátette, mivel egyre nagyobb a társadalmi érdeklődés ez iránt, elmondható, hogy nemcsak léteznek női vállalkozók, hanem látszanak is. 

– Olyan atipikus eseményen vagyunk, amely remélhetőleg egyre kevésbé lesz atipikus. Megtiszteltetés, hogy kollégáink a kezdeményezői ennek a rendezvénynek. Külön öröm, hogy a kollégák mellett olyan jelenlegi és volt hallgatókat is köszönthetünk, akik mernek vállalkozni, hiszen a vállalkozás nemcsak azt jelenti, hogy az üzleti szférában valamilyen pluszértéket termelő tevékenységet végez valaki, hanem azt is, hogy az élet különböző területein valamit újítunk, valami újat hozunk létre

– köszöntötte a jelenlevőket a konferencia megnyitóján dr. Pap Levente, a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karának dékánhelyettese.

Rózsaszín Movember címmel tartotta meg az első előadást Dobre Nóra, a Temenos Románia HR-vezetője. Előadásában a női identitást meghatározó tényezőkről beszélt, vállalkozói viszonylatban, hazai statisztikai adatokkal kiegészítve, majd Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia adjunktusa számolt be egy Erasmus+ projekt részeként végzett kutatásról, amelyhez Európa hét országából gyűjtöttek adatokat. Mint mondta, a hároméves Erasmus+ projektben hét ország kutatói vesznek részt, és összehasonlító kutatást végeztek annak feltárására, hogy a pandémia után és az energiaválság miatt milyen nehézségekkel szembesültek a vállalkozó nők. Előadásának címe Vállalkozónők polikrízisben. Egy nemzetközi átfogó kutatás tanulsága volt, és elmondta, hogy a világjárvány ideje alatt vagy után sok vállalkozás csődbe ment, de ezek között sokkal több a női vállalkozó, mint a férfi. Hozzátette, hogy több a felsőfokú végzettségű vállalkozónő, mint férfi, de kisebb vállalkozásokat működtetnek és a férfiakétól eltérő ágazatokban dolgoznak. A kutatás szerint a női vállalkozások a munkaerőpiac szegregációs mintáit tükrözik, alacsonyabb a jövedelmük és kevesebb személyt foglalkoztatnak, mint a férfi vállalkozások. Ugyanakkor azt is megemlítette, hogy a tanulságokat összehasonlítva látható, hogy a hét európai ország – Spanyolország, Magyarország, Szerbia, Bulgária, Románia, Szlovákia és Finnország – eredményei között nincs nagy különbség. A kutatás tanulságait összegezve Gergely Orsolya elmondta, hogy azok a vállalkozások, amelyek képesek fennmaradni, amikor több válság egyszerre történik, professzionalizációs folyamaton estek át, újragondolták a vállalkozást, az online és offline térben is jelen voltak, bővítették a kapcsolati hálózatukat és kiterjesztették tevékenységüket.

– Egyre inkább azt látjuk, hogy az tud kitartó lenni, akit otthon támogatnak. Nem feltétlenül a szűk család, hanem a munkakörnyezet és baráti közeg részéről érkező támogatás, bátorítás is nagy szerepet játszik ebben

– tette hozzá.
A továbbiakban kerekasztal-beszélgetéseket tartottak A kudarc csak egy állomás?, illetve Sapientiás voltam, vállalkozó lettem címmel. Gergely Orsolya elmondta, a konferenciát hagyományteremtő szándékkal rendezték meg, tehát az érdeklődők a jövőben számíthatnak folytatásra.