A 101 évvel ezelőtti trianoni békediktátum aláírására emlékeztek péntek délután Csíksomlyón a Székely Hadosztály tiszteletére állított emlékműnél. A megemlékezésen többek között részt vett és köszöntőbeszédet mondott dr. Zsigmond Barna Pál magyar országgyűlési képviselő, Tóth László Magyarország csíkszeredai főkonzulja, Borboly Csaba az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke és Korodi Attila Csíkszereda polgármestere. Az emlékünnepség közös imával, koszorúzással és a székely himnusz eléneklésével zárult.

A Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar előadásával, ünnepélyes zászlófelvonással és a magyar himnusz eléneklésével kezdődött a 101 évvel ezelőtti, az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírására való megemlékezés Csíksomlyón a Fodor Ház udvarán. A Székely Hadosztály tiszteletére állított emlékműnél az egybegyűltek elsőként meghallgatták Kosztándi Zsolt színművész szavalatát, aki Disda Jenő Psalmus Hungaricus című versét adta elő, majd Gergely István a Csibész Alapítvány létrehozója, a Fodor Ház vezetője köszöntötte a megemlékezőket.

Zsigmond Barna Pál magyar országgyűlési képviselő, volt csíkszeredai főkonzul beszédében kiemelte: 101 évvel ezelőtt a versailess-i Nagy-Trianon kastélyban Magyarországra és a magyar nemzetre a halálos ítéletet mondták ki, hiszen a békediktátumhoz hasonló büntetést országra és nemzetre még sosem róttak ki. Hozzátette: A területileg megcsonkított, lakosságától megfosztott, erőforrásaiban kirabolt ország a várakozások ellenére nem az önmagát felszámoló letargia útjára lépett, hanem képes volt túllépni a felfoghatatlan mértékű veszteségeken és a mitológiai főnixmadár módjára saját hamvából újjáéledni. Kevesebb, mint egy évtizeddel a trianoni döntés után Magyarország ismét Közép-Európa meghatározó országa lett.

– A területeket megszerző társadalmak nem viselkedtek nagyvonalúan a fennhatóságuk alá került magyar kisebbségekkel. Mindent megtettek annak érdekében, hogy közösségként megszűnjenek, asszimilálódjanak, elvándoroljanak. Nyoma sem volt azoknak a jogoknak, amelyeket korábban ők maguknak kisebbségként követeltek, és többnyire meg is kaptak, mert a Trianon előtti Magyarország minden ellenkező történelmietlen állítás és hazugság ellenére olyan több nemzetiségű, mai kifejezéssel élve: multikulturális állam volt, ahol az adott kor globális viszonyait jóval felülmúlva érvényesültek a polgári és azon belül a kisebbségi jogok is – mondta a magyar országgyűlési képviselő. Megjegyezte: a második világháború újabb mérhetetlen veszteségeket okozott Magyarországnak. Hozzátette: a kommunizmus évtizedei alatt nemzetről, határon túli magyarságról még a családi, baráti összejöveteleken sem volt ajánlatos beszélni. Úgy fogalmazott: „ez volt az a viszonyítási pont” ahonnan újjá kellett építeni az a nemzettudatot és a nemzeti összetartozás érzését. Azt mondta: az elmúlt harminc évben ennek a munkának is voltak csúcspontjai és „lélekromboló mélypontjai” is.

– A magyar nemzet egységesebb, mint az elmúlt száz évben bármikor. Úgy érzem, hogy ma a nemzetegyesítő eredményeket tekintve a trianoni évfordulót méltóképpen hívhatjuk a Nemzeti Összetartozás Napjának – hangsúlyozta Zsigmond Barna Pál.

Vaszi Levente kosteleki tanár és népdalénekes előadását Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki Területi Szervezete elnökének ünnepi köszöntője követte. Borboly Csaba azt mondta: a Nemzeti Összetartozás Napja nemcsak a múltra való emlékezés, a múltba való visszafordulás ünnepe, hanem a jelen és a jövőbe vetett bizakodásé is.

– Hisszük azt, hogy hitében és nemzeti tudatában megerősödött magyarság ünnepel a mai nap az egész Kárpát-medencében. Egy olyan nemzeti tudatában megerősödött magyarság, ahol odafigyelünk a fiatalokra, a felnövekvő nemzedékre és a döntéseinkkel az ő jelenüket és jövőjüket próbáljuk segíteni. Egy olyan magyar jövő felé igyekszünk támogatni, segíteni az ifjúságot, ahol megéri magyarnak lenni, ahol büszkeséggel tölt el az, hogy magyarok vagyunk – mondta Borboly. Hozzátette: ha a fiatalok hitükben és nemzettudatukban erősek, akkor van jövő.

A megemlékezésen Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének tiszteletbeli elnöke Reményik Sándor Ahogy lehet című versét szavalta el.

Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja köszöntőjében kiemelte: 11 évvel ezelőtt, a trianoni döntés 90. évfordulóján a magyar országgyűlés a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről törvényt alkotott, amelyben kimondta a több államban szétszóratott magyarság egységét és az államhatárok feletti összetartozását.

– Mindig emlékeznünk kell arra, hogy több mint hárommillió magyar embert, a nemzet mintegy harmadát szülőföldjével együtt más államok fennhatósága alá sorolták megfosztva önrendelkezési joguk gyakorlásától és megfosztva őket egy szebb és jobb jövő reményétől. Ha az elmúlt 101 év mérlegét megvonjuk, azt látjuk, hogy a 20. századi megpróbáltatásokat, az erőltetett asszimilációt, a történelmi magyar városok etnikai arányainak erőszakos megváltoztatását, a közösségek lelki és erkölcsi megtörését a külhoni magyarság helyenként súlyos veszteségekkel ugyan, de túlélte, ahogy túlélte a rendszerváltást követő hosszúra nyúlt átmeneti időszak zűrzavarait, és az abból fakadó gazdasági és társadalmi feszültségeket is. És nemcsak túlélte, hanem ahogyan azt az elmúlt évek, az elmúlt évtized megmutatta maradt ereje ahhoz, hogy építkezzen és gyarapodásnak induljon – mutatott rá a főkonzul, akinek beszéde végén – a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar és a Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület előadásában – felcsendült a Székely Hadosztály indulója.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere azt mondta: a 101 éve megkötött trianoni békeszerződés fájdalmas pillanat a magyarság történetében, hiszen „felforgácsolták az országot”. Hangsúlyozta: „De csak az országot!”

– Mert mi, magyarok összetartozunk, Trianon ellenére is. A budapesti, a csíkszeredai, a kassai, a szabadkai és a beregszászi gyermek is magyarul mondja ki az első szavakat. Első énekei között ott van a Süss fel nap, tudja, hogy ki volt Mátyás király, Dobó István, Kossuth Lajos vagy éppen ki Hosszú Katinka. Mindannyian magyarul írunk, olvasunk, beszélünk, álmodunk. Ezt semmilyen szerződés nem tudja elvenni tőlünk, és életünk minden napján ezért kell dolgoznunk – mondta a város elöljárója: Hozzátette: üzenjük Csíkszeredából, hogy Trianont úgy tudjuk legyőzni, ha élünk és megmaradunk szülőföldünkön, ez pedig csak közösen sikerülhet.

Az emlékünnepség közös imával, koszorúzással és a székely himnusz eléneklésével zárult.

Biró István