Nemsokára kezdődhetnek a lakossági fórumok
Még nem teljes, de a főbb sarokszámok ismeretében már közszemlére bocsátható a Harvíz Rt. mintegy 150 millió eurósra becsült közműhálózat-bővítési és -építési projektjének megvalósíthatósági tanulmánya. Május második felétől elkezdődhetnek a lakossági fórumok, és legjobb esetben júliusban elfogadhatják a tanulmányt.
[caption id="attachment_88173" align="aligncenter" width="1280"] Csatornahálózat-bővítés. 150 millió euróra pályázik a szolgáltató Fotó: Archív[/caption]
A Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Társulás tagságát képező helyi önkormányzatok területén szolgáltató Harvíz Rt. és az óriásprojekt megvalósíthatósági tanulmányát készítő kolozsvári konzorcium között megkötött szerződés értelmében május vége a dokumentáció leadásának a határideje. Bár korábban május 7-ére ígérték az elkészítését, ezt a „szóbeli” határidőt nem tudták tartani. Páll Árpád, a fejlesztési társulás ügyvezetője szerint hozzávetőleg 85 százalékban készült el a tanulmány. A tömörülés keddi közgyűlésén így nem tudták részletekbe menően bemutatni, de a legfontosabb sarokszámok már ismertek.
150 millió az elvárások teljesítéséhez
A közgyűlésen Bogáti Csaba, a Harvíz Rt. vezérigazgatója kifejtette: ahhoz, hogy az Európai Unió irányelveiben megfogalmazott elvárásokat teljesítsék, az ivóvízhálózat korszerűsítése és bővítése terén 96,95 millió euróra, a szennyvíz esetében 52,3 millió euróra van szükségük.
A megvalósíthatósági tanulmány jelenlegi állapotában – a fentiek mellett egyéb költségekkel is számolva – 158,6 millió euróra becsülik a Nagy Infrastruktúrák Operatív Program (POIM) alapjaiból finanszírozott, POS 2-ként is emlegetett projektet.
Nagyságrendileg 10 százalékos önrészre számítanak, és Ráduly Róbert Kálmán, a fejlesztési társulás elnöke szerint ezzel a számítással valóban fenntartható rendszert tudnak megvalósítani. A Harvíz Rt.-nek fizetett szolgáltatási díj részben a fejlesztési alapokat „erősíti”, és évente mintegy 2 millió euró tud összegyűlni. Az eddigi megtakarításokat is beleszámolva 2025 második felére tudnák teljes mértékben törleszteni az önrészt – állapította meg Ráduly.
Nem késlekedhetnek
– Fontos, hogy 2020-ban a kivitelezés elkezdődjön, mert félő, hogy kevés kivitelező lesz, és ha átcsúszunk 2021-re, kérdéses, hogy el tudunk-e költeni ekkora összeget – mondta a társulás elnöke. Ráduly Róbert Kálmán ezért azt sürgeti, hogy május derekán a polgármesterek függesszék ki a megvalósíthatósági tanulmány meglévő dokumentumait, és azok mentén lakossági fórumokon azonosítsák azokat a helyszíneket, ahol pontosításra szorul a dokumentáció. A kifüggesztéstől számítva 30 nap áll rendelkezésre a módosítási javaslatok benyújtásához, így legjobb esetben júliusban fogadhatja el a közgyűlés a majdani kiviteli terveknek irányt mutató megvalósíthatósági tanulmányt.
A 158,6 millió lejből egyébként önkormányzatokra lebontva Csíkszeredára és Székelyudvarhelyre fordítanák a legnagyobb összegeket (19,26, illetve 18,95 millió euró), a sorban Csíkszentgyörgy (9,06 millió), Parajd (7,87 millió) és Zetelaka (6,03 millió) következik. A megyei tanácshoz tartozó területeken 61 millió euró értékben történne beruházás. Összesen 18 helyi önkormányzat érintett közvetlenül a projektben.
Három fő tevékenység
A Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Társulásnak idén három fő tevékenysége lesz: egyik maga az óriásprojekt, a másik a parttakarítás – ennek a tavaszi kiadása megvolt, és várhatóan ősszel megismétlik –, valamint a meglévő hálózatokra való rácsatlakozások népszerűsítése. A korábbi óriásprojektből megvalósult bekötések aránya ugyanis továbbra is nagyon alacsony: a vízhálózatra a háztartások 35 százaléka, a csatornára pedig mindössze 19 százaléka csatlakozott rá. Összességében egyébként jobbak a mutatók: az ivóvizet illetően az összlakosság 77,7 százalékát kiszolgálják ellenőrzött minőségű ivóvízzel, a szennyvizet pedig az összlakosság 67 százalékától szállítják el. Hacsak a közműrendszerekhez hozzáférők számát vesszük figyelembe, akkor ez az arány ivóvíznél 84,7 százalék, a csatornánál pedig 81 százalék.
Kovács Hont Imre