Ha valaki időutazást szeretne tenni, lehet, elég bemenni valamelyik vidéki település postahivatalába – mi legalábbis ezt éreztük a karcfalvi postán a bezárt ügyfélablak, a készülékestől felhagyott, bepolcozott telefonfülke látványától. De nemcsak az infrastruktúra robbant le, a hálózat is gyakran akadozik, a kézbesítések késnek, annak ellenére, hogy a kézbesítők esetenként jelentős erőfeszítéseket tesznek. A munkafeltételek megváltoztatásáért a napokban aláírásgyűjtést is kezdeményezett a postai dolgozók szakszervezete. [caption id="attachment_24844" align="aligncenter" width="620"] Nincs nagy forgalom a szenttamási postai fióknál, de ez nem azt jelenti, hogy munka ne lenne. Szabadságra sincs idő Fotó: László Róbert[/caption] Csíkszenttamáson mindig a községháza épületében volt a posta, igaz, a település újbóli önállósodása előtt még a fronton. Most csak egy oldalbejáraton közelíthető meg. A fiók vezetője 2010 óta áll a Román Posta alkalmazásában, hatórás munkaidővel vették fel, de két éve a munkaidejét négy órára csökkentették. A munkamennyiség ugyanannyi maradt. – Akkor annyira fel voltam háborodva, hogy gondoltam, felhívok valakit, s nagyon odamondok! – jegyzi meg visszagondolva Molnár Enikő, akitől megtudjuk, hogy a munka jelentős részét a nyugdíjak és a gyerekpénzek kifizetése teszi ki: Szenttamásra havonta 1500 szelvény érkezik, ezt a két kézbesítő hordja ki minden hónap 14-dik napjától. – Rengeteg a levél, a számla, és újság is van – sorolja a fiókvezető. – Nyugdíjkifizetéskor este 7 után végeznek a kézbesítők. Szabadság esetén egymást kell helyettesíteniük, ilyenkor a hatórás normájukat megemelik nyolc órára. De az egész falut egy személy akkor sem győzi... És itt a hivatalban is sok a munka: februárban például 240 ajánlott levelet adtak fel, és az internetről rendelt csomagokra is itt fizetik a „rambursot”. A csíkszenttamási fiók helyiségét a posta a polgármesteri hivataltól béreli. A polcokon eladó árucikkek: tolltartó, mosogatószivacs, mosópor, írószer, folyóirat, néhány üdvözlőlap, egy gyergyószentmiklósi és egy csíkszeredai képeslap – de ilyesmiket itt alig vásárolnak. Molnár Enikőnek az édesanyja is a postán dolgozott, akkoriban a Karcfalvához tartozó csíkszenttamási ügynökség egyedüli alkalmazottja volt, fizetett valakinek, hogy kihordja az újságot, a nyugdíjakat pedig a postán fizették ki az ügyfeleknek. Karcfalván most is saját épületben működik a postahivatal. A tágas és hideg ügyfélfogadó térre több ablakocska néz, de csak egyet használnak. A telefonfülkékben érintetlenek a készülékek, csak éppen funkciójukat vesztették. – Húsz éve még telefonisták dolgoztak, bár én nem értem őket, mert csak tíz éve vagyok itt. Most persze automata a telefonközpont – világosít fel Gál Géza hivatalvezető. – Azt tudom, hogy amióta a Telecom és a Posta különvált, a másik ablakot nem használjuk. A karcfalvi postahivatalhoz négy alkalmazott tartozik, a hivatalvezetőn kívül két hatórás munkaidőben foglalkoztatott kézbesítő és egy négy órával dolgozó hivatalnok. – A nyugdíjak 90 százalékát mi kézbesítjük, mert falun kevesen kérik bankszámlára, és ez több mint ezer szelvényt jelent – mondja Gál Géza. – Ezenkívül postai küldemények, gyorsposta, levelek, csomagok kihordását végezzük. A telefon- és villanyszámla egyre kevesebb, amióta az üzletekben is ki lehet fizetni, mert aki közel lakik, ott fizet. Újság pedig kevés jár a postán keresztül a faluba. Meggyérült hálózat A vidéki postahivatalok, fiókok és ügynökségek leépülése-leépítése tulajdonképpen évtizedekkel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is folytatódik. Hargita megyében legutóbb 2013-ban voltak elbocsátások a postánál, akkor 39 személytől váltak meg. Azóta leépítés ugyan nem volt, de az alkalmazottak munkaóráit módszeresen csökkentették. Mivel a megyei postaigazgató, Dombi József szabadságát tölti, véleményt nem, csak adatokat kaptunk a vidéki postahálózatról. Eszerint Hargita megyében jelenleg 13 vidéki postahivatal, 14 postai fiók és 68 ügynökség működik. Ez utóbbiak leginkább egyszemélyesek, a postai fiókoknál 2-3 személy dolgozik (összesen 37-en a megyében), a postahivatalok pedig összesen 65 személyt foglalkoztatnak. Nincs posta nélküli település, ugyanis minden helység tartozik valahová, de hogy a kézbesítő eljut-e oda naponta, az már más kérdés. Szabadság nélkül három éve – A postások fáradtak, évek óta nem voltak szabadságon – foglalta össze röviden Szabó István, a Postások Szakszerveze­tének Hargita Megyei vezetője. – Ezért kapcsolódtunk be mi is az országos akcióba, és gyűjtünk aláírásokat a Munkatörvénykönyv módosításáért. Főleg az ügynökségeknél van gond, mert sok helyen egyetlen ember végzi a postai tevékenységet. Két órát a székhelyen dolgozik, utána terepen, és nem ritka, hogy valaki öt települést is kiszolgál. Ilyen például a kányádi ügynökség, amihez hét falu tartozik. Csíkban Csíkszentgyörgy, Csíkszentkirály, Gyimes a legproblémásabb. Gyer­gyócso­ma­falva is nehéz, Tölgyes, Holló is problémás, de szinte nincs olyan hely, ahol ne lennének nehézségek. Az egyik legnehezebb, hogy még a szabadságot sem tudják kivenni, mert a Munkatörvénykönyv 2012-es módosítása óta nem lehet meghatározott időre felvenni helyettesítőt. – Sokan kivettek papíron 3-4 nap szabadságot, de azalatt nem tudta a posta biztosítani a kézbesítést, így a szabadság lejártával ugyancsak ők kellett kihordják a küldeményeket – tette hozzá Szabó István. – Nehéz körülmények között dolgoznak, ezért e tekintetben is kértük a Munkatörvénykönyv módosítását. Télen-nyáron nagy súllyal járnak, terepmunkát végeznek, egy 60 éves embernek már sok 15-20 kg-ot hordozva 30-40 km-t megtenni naponta. Kértük ezért a munkabesorolás módosítását is, hogy legalább öt évvel hamarább mehessenek nyugdíjba a kézbesítők. Az országos szakszervezet indítványára a vidéki ügynökségek aláírásokat gyűjtenek, és kérik a lakosok, a polgármesterek, elöljáróságok támogatását is, amennyiben egyetértenek a postások kéréseivel. – Az lenne az ideális, ha minden nagykorú személy aláírná – reméli a szakszervezeti vezető. Azokban a megyékben, ahol több az alkalmazott, a prefektusi hivatalok előtti tüntetésekre is lehet számítani, de Szabó István szerint ez Hargita megyében nehezen lenne kivitelezhető, mert kevesen vannak, és a munkát is el kell végezni – de ha országos tüntetések is lesznek, azokon részt vesznek.