Székelyföldön a lovas tevékenységek megerősödésének vagyunk tanúi az elmúlt időszakban, egyre több magán lovasklub, -lovarda működik. Hargita megyében, a megyei tanácsnak köszönhetően, közel ezer gyerek lovagol ma rendszeresen, ezt a számot pedig emelni szeretnék. A kászoni helyszín lehetőséget biztosít majd az országos és nemzetközi lovasversenyek fogadására, szervezésére. A lovasbázis ügyét András Zoltán, Kászonaltíz község polgármestere képviseli.

Miért pont Kászon?

A nagy jelentőségű elképzelés megvalósításával kapcsolatban, az érintettség okán megkerestük András Zoltánt, aki részletesen mesélt lapunknak az elképzelésekről, célokról, kilátásokról, lehetőségekről. Az elöljáró a kezdetekről elmondta, hogy a Hargita megyei lovasmunkacsoport tagjaként átbeszélték a témát, és leszögezték, hogy az alcsíki lovasközpont gyakorlatilag a második lépése Hargita Megye Tanácsa, illetve az annak alárendeltjeként működő fejlesztési ügynökség ilyen irányú projektjének, amit megelőzött – és meg is valósult – közel ezer gyermek lovagoltatásának a lehetősége.
– Nem az a nehéz, hogy valamit felépíts, hanem hogy működtesd. Ez a legnagyobb kihívás a lovassportbázis kapcsán is – magyarázta András Zoltán. Elmondta, a kászoni helyszínre több okból esett a választás, mint ismert, van egy aktív sportklub a településen, a Sekler Horse Driving Sport Klub, amely fogathajtásban aktívan versenyez néhány éve a román lovasszövetség által kiírt versenyeken. – A klubnak tagja Alcsíkról még a tusnádi fogat is, így két csapattal vannak jelen a szövetség által kiírt versenyeken. Továbbá ha a földrajzi helyzetét nézzük a Kászonoknak, gyakorlatilag a Háromszék–Csík-tengely közepén fekszik, ami azt jelenti, hogy ki tudná szolgálni mind az alcsíki, mind a felső-háromszéki lo­vas­sportolókat, akár amatőr, akár profi szinten, hiszen ezt a sportközpontot próbáljuk úgy kiépíteni, hogy megfeleljen a különböző előírásoknak, versenyelőírásoknak – világított rá a polgármester.

Istálló az egykori téesz területén

Megtudtuk, hogy a kászon­altízi önkormányzatnak van egy területe, amelyen egykor a valamikori kászonújfalvi termelőszövetkezet működött. Ott található két régi istállóépület, amelyet felújítanak, és ami nem elhanyagolható szempont, hogy az ingatlanhoz két hektár terület tartozik. Az épület is, és a terület is elégséges egy ilyen bázis kiépítésére, egyúttal fejlesztésekre is van lehetőség, hiszen a település szélén fekszik, gyakorlatilag kiválóan alkalmas a versenyekre. Nem titkolt cél, hogy a projekt megvalósítását követően még aktívabban tudjanak részt venni a romániai megmérettetéseken, valamint versenyek szervezésében.
A beruházás nagy előny a térségnek, főként a Kászonoknak, legyen az akár lovas turizmus vagy lovassport, a helyi turizmus ráépülhet a bázisra, ugyanakkor munkahelyteremtésre is lehetőség nyílik, hiszen állattartást nem lehet karitatív módon végezni.
– Minél jobban fejlődik majd ez a tevékenység, annál több munkahelyre lesz szükség – jelentette ki a polgármester. András Zoltán rámutatott: a lovassportágnak több kategóriája van, és akár a díjugrató, akadályugró, fogathajtó sportágat nézzük, akár a militaryt vagy a tereplovaglást, a Kászonok mindegyik sportágnak megfelelő helyszínt tudnak biztosítani, ráadásul a DN 11B jelölésű országút nagyon könnyen összeköti a települést és az ország bármely vidékéről érkező sportolót.

Huszonegyedik századi körülmények

Az elöljáró vázolta a sportbázis terveit: az elképzelések szerint a két épület egyikében korszerű lovasistállót fognak kialakítani, amely megfelelő kondíciót biztosít majd a lovak számára. Ez egy boxrendszerrel ellátott istálló lesz, amelyben biztosított a lovak kényelme, jóléte. Körülbelöl húsz-huszonnégy box kialakítására nyílik lehetőség, és lesznek hámozó-, nyergelő-, patamosó, lófürösztő és szárítóboxok.
A másik épületben egy multifunkcionális épületet hoznak létre, ezen belül lesz egy előadóterem, képzésterem, ahol a gyakorlatba ültetendő dolgokat magyarázzák majd el szakemberek képzések formájában gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. Ugyanakkor a multifunkcionális épületet nemcsak lovas témákban lehet majd használni, hanem bármilyen típusú közösségi képzés helyszíneként is. Kialakítanak egy kávézórészleget, valamint vendégszobákat is, hogy a távolabbról érkező versenyzőket, sportolókat el tudják szállásolni. Mivel megvan a megfelelő nagyságú terület, minden lovassportág megtalálhatja majd a feltételeket a bázison. Szabványméretek szerint alakítják ki a díjlovagló pályát, a díjugrató pályát és nem utolsósorban a fogathajtó pályát. András Zoltán hozzátette: a projekt – aminek a látványtervei most készülnek – összefogás eredménye, köszönet jár érte az alcsíki polgármestereknek, valamint nagyon fontos Hargita Megye Tanácsa és az alintézményeként működő fejlesztési ügynökség hozzáállása, maximális odaadása a sporthoz, azon belül a lovassporthoz. Kászonaltíz polgrmestere itt megemlítette, hogy a Csík LEADER keretében a tavaly volt már egy kiírás, amely a lovassportolóknak, sportkluboknak, egyesületeknek adott lehetőséget eszközbeszerzésre, ezt ki is használták a lovasíjászok, fogathajtók, díjugratók és más sportágak képviselői.
– Ezekre a támogatásokra nagy szükség van, hisz tudni kell, hogy a lovassportok, ezen belül a fogathajtás nagyon költséges tevékenység – mondta András Zoltán.

Folyamatosan fejlesztenének

– A beruházás kapcsán egyik célkitűzésünk, hogy a lovassportágakat is olyan szintre emeljük, mint más népszerű sportágakat – jégkorong, labdarúgás –, amihez nyilván nélkülözhetetlen a sok munka, áldozat és támogatás az érintett családok részéről is. Bízunk benne, hogy munkával, a felsorolt támogatásokkal – a nézőközönségtől is – előbb-utóbb meglesznek a várva várt eredmények – jegyezte meg az elöljáró. A polgármester beszélgetésünk során a többi között kifejtette: egy ilyen projektnek a kivitelezése nem rövid távú, a lényeg az, hogy el tudjanak indulni. Számításai szerint pár héten belül nekifoghatnak a munkálatoknak. A munka folyamatos lesz, hiszen „akárcsak egy családi háznál, örökké lesz, amit fejleszteni, bővíteni menet közben”.
A fenntartási költségekről szólva a kászoni elöljáró elmondta: természetesen a bázis fenntartási költségét ki kell gazdálkodni. Itt szóba jöhet a bértartás és különböző rendezvények szervezése. Az a cél, hogy ne az önkormányzatok tartsák fenn ezt a tevékenységet, hanem önfenntartó rendszer alakuljon ki.