A napokban kezdte meg munkáját a Gyimesi Kollégium, vagyis az a kutatómunka, amely a Gyimesek értékeinek és értékőrzőinek számbavételét tűzte ki célul a Lakitelek Népfőiskola értékfeltáró programjának keretében. Az eredmények elemzés és összesítés után a Magyar Értéktárba kerülnek. [caption id="attachment_36661" align="aligncenter" width="1354"] Megkezdődött a Magyarországon kívül eső területeken is a szisztematikus számvétel. Az értékőrzők egyike Fotó: Gyimesi Kollégium[/caption] 2012-ben fogadta el a magyar Országgyűlés a magyar nemzeti értékekről, illetve a hungarikumokról szóló törvényt és 2014-ben, a Drávaszögi Kollégiummal megkezdődött a Magyarországon kívül eső területeken is az értékek szisztematikus számbevétele. – Az egész Kárpát-medencei magyarság górcső alá kerül – világosított fel Antal György egyetemi adjunktus, a Gyimesi Kollégium vezetője. – Mindegyik kutatás a kollégium megnevezést kapta, utalva arra, hogy tudományos munka folyik: előadások, felkészítés és ehhez kapcsolódva terepmunka, felmérések, majd ezeknek az összegzése. Az eredmények régiónként külön kötetben jelennek meg, és egy-egy film is készül, így összesen több mint harminc kötet lát napvilágot a projekt végéig. A munka a következő 5-10 évben folytatódik, és a tervek szerint nemcsak a Kárpát-medencei magyarságot, hanem a világ más pontjain élő magyarság csoportjait is felöleli, így megismerhetjük a magyarság helyi és globális értékeit is. A Gyimesi Kollégium keretében a napokban mintegy ötvenen kérdőíveznek a Gyimesekben: egyetemisták, főiskolások, egyetemi oktatók, sőt végzős helyi középiskolások is. Számba veszik a régió – ez esetben valamennyi gyimesi település és a „kirajzások”, vagyis Egerszék, Csinód és Háromkút – kultúráját, szociológiai, szociográfiai adatait, valamint az értékőrző személyeket és csoportokat, a vallási és a művészeti életet, népművészetet, természeti értékeket, adottságokat a talajtól a vízig. – Ez a régió nagyjából egy 15 ezer fős populációt foglal magában – részletezte Antal György, – és mintegy 600-800 kérdőívet szeretnénk kitölteni. Magánszemélyekhez, helyi vezetőkhöz, alapítványokhoz jutunk el a gyimesi segítőtársaink jóvoltából. Kétszer egy-egy hetet töltünk a térségben: most elsősorban kérdőívezünk, jövő tavasszal pedig mélyinterjúkat készítünk az értékőrzőkkel. A Gyimesi Kollégium munkáját helyi szakértők is segítik, köztük Halász Péter, Sepsiszéki Nagy Balázs, Tankó Gyula és Salamon József plébános. Antal György szerint, ha készült is olyan felmérés, amely részben megegyezik a mostani kutatással, nem felesleges ez a munka. – Részben kontroll is, hogy mi mit találtunk – hangsúlyozta a kutatás vezetője. – Belülről mindig másképpen látszik sok minden, mint kívülről. Ugyanakkor, ha a teljes magyarság körében lezajlik záros időn belül ez a felmérés, akkor nagyjából hat-nyolc éves időszakot fog át, és kapunk egy pillanatképet arról, hogy milyen állapotban van a magyar kultúra az egész Kárpát-medencében vagy akár a világon, hogy honnan jutottak el ide az egyes térségek, illetve hol milyen perspektívák és túlélési, kitörési lehetőségek vannak. A szakértő kiemelte, hogy hasonló volumenű – minden egyes térséget ugyanolyan nézőpontból feltérképező – értékfelmérés a magyarság körében még nem született. – Ez egy óriási kincs lesz, gazdag anyag – tette hozzá Antal György. – Ennek az egész kezdeményezésnek, amely voltaképpen mozgalomnak is tekinthető, van egy élesztő, gerjesztő hatása. Az emberek egymásról is többet megtudnak, ugyanakkor jobban ráébrednek, ráfigyelnek a saját értékeikre. Vagyis az öntudatra ébresztés egyik eszköze is lehet a Magyar Értéktár összeállítása. A Moldvai Kollégium már befejezte a munkát a moldvai magyarság körében, a székelyföldi, erdélyi kollégiumok, a Gyimesi Kollégiumon kívül még nem kezdték meg a munkát. A gyimesi eredményeket összegző konferencia előreláthatólag 2017 májusában lesz, jövő év októberének első hetében pedig bemutatják a kutatómunka eredményeiből készülő könyvet és filmet is. Daczó Katalin