Két évvel ezelőtt, 2014 novemberében adtunk hírt lapunkban arról, hogy Csíksomlyón, a Szent Péter és Pál plébánia épületében hozzák létre a Gyulafehérvári Főegyházmegye tizedik, csíkszéki gyűjtőlevéltárát. Az előkészítési munkálatok elhúzódtak, így alig egy hónappal ezelőtt kezdődött meg az iratanyagok összegyűjtése a csíki plébániákról. [caption id="attachment_39128" align="aligncenter" width="1800"] Iratanyagok tárolása, rendszerezése begyűjtés előtt, illetve begyűjtés után Fotó: Bernád Rita[/caption] A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár helyszínéül kijelölt Szent Péter és Pál plébánia alsó szintjének kialakítási munkálatait 2014-ben az akkori helyi plébános, Kovács Attila vállalta magára – tájékoztatott dr. Bernád Rita, a gyulafehérvári főegyházmegye főlevéltárosa. – Az egyházmegyében ez az első levéltár, amely nagyrészt állami támogatásból (Hargita Megye Tanácsától pályázati úton nyert forrásából) jött létre, és kisebb részben a kezdeményező gyulafehérvári érsekség finanszírozásával. Az épület adottságai, a felújítási munkálatok ütemezése, az időjárási viszonyok és nem utolsósorban a belső helyreállítási munkákat követően beállt bizonytalan mikroklimatikus értékek (magasabb páratartalom) stabilizálása, a levéltári állványzat felépítése, mind meghatározták a begyűjtő utak kezdő időpontját. Az iratanyagok összegyűjtése az alcsíki és a felcsíki kerületek plébániáiról végül is október 10-én kezdődött meg és több hónapot vesz igénybe. Ezalatt 45 történelmi plébánia közel 300 folyóméternyi terjedelmű történeti iratanyagát szállítják be a csíksomlyói gyűjtőlevéltárba. – Az iratok összegyűjtése az egyházközségekből, azok előkészítése az utaztatásra és az egyik helyszínről a másikra történő szállítása alig okozott eddig különösebb gondot – fejtette ki a főlevéltáros. – A levéltár-alapítás legnehezebb része mindig a megfelelő szakszemélyzet általi működtetés folytonosságának a kérdése, vagyis a fenntartás lesz. Eddig az alig félkész gyűjtési fázisban lévő Csíkszeredai Gyűjtőlevéltárba viszonylag jó konzerválási állapotban fennmaradt történeti iratanyagok kerültek be. Az állomány állapotát nagyban befolyásolja és meghatározza az őrzési hely mikroklímája, amely Felcsík esetében általánosságban elfogadhatónak minősíthető. Bernád Rita hozzátette, hogy felületi sérülések indokolhatóan a 200 évnél régebbi iratokon és a gyakoribb használatnak kitett köteteken tapasztalhatók. A sérült iratokból az értékesebb példányokat pályázati forrásokból szeretnék a közeljövőben restauráltatni. A gyűjtőlevéltárak célja A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár a Gyulafehérvári Főegyházmegye tizedik gyűjtőlevéltára. A gyűjtőlevéltárak létrehozása a főegyházmegyében 2003-ban kezdődött. Kialakításuk elsődleges célja az egyházi írott források mentése volt, amelynek értelmében a biztonságos megőrzés és a hozzáférhetővé tétel kettős céljának megvalósítását tartották szem előtt, foglalta össze a főlevéltáros. Minden gyűjtőlevéltári raktárteret az európai szabványoknak megfelelően képeztek ki és szereltek fel, tűz-, víz- és betörésbiztosak, ellátták korszerű „Salgó dexion” levéltári állványzattal, valamint az iratok tárolására elengedhetetlenül fontos semleges kémhatású (savmentes) kartondobozokkal. A gyűjtőlevéltárak létesítésének igénye és működtetésüknek célkitűzései összhangban állnak az Egyházi Kulturális Javak Pápai Bizottsága által 1998-ban kiadott, Az egyházi levéltárak szerepe a lelkipásztori életben című dokumentumban előírtakkal, hangsúlyozta Bernád Rita. Egyrészt „a levéltárak kulturális értékeket jelentenek, elsősorban az azt létrehozó közösség hasznát szolgálják, de az idő múlásával egyetemes rendeltetést töltenek be, az egész emberiség vagyonává válnak. Az elhelyezett anyag nem lehet elzárva azok elől, akik azt a keresztény nép története, annak vallásos, civil, kulturális és társadalmi eseményei megismerésének hasznára tudják fordítani.” Ugyanezen dokumentum előírja, hogy „kellően meg kell becsülni a levéltárakat, amelyek a könyvtáraktól eltérően szinte mindig egyedi jellegű dokumentumokat gyűjtenek össze, melyek a történelmi kutatások fő forrását alkotják, mivel közvetlenül vonatkoznak az eseményekre és az emberek cselekedeteire. Elvesztésük vagy megsemmisülésük kétségessé téve a tényekre irányuló objektív kutatást, és akadályozva az előzetes tapasztalatok megszerzését, bizonytalanná teszi a kulturális és vallási értékek átadását.” Hozzáférés 2017-től – A kutatási szabályzat szerint a Gyulafehérvári Főegyházmegyének mind a tíz levéltárát bárki kutathatja, aki a 18. életévét betöltötte – fogalmazott Bernád Rita. – A már működő gyűjtőlevéltárakban szerzett tapasztalat azt bizonyítja, hogy az egyházi levéltárakat használó személyek mintegy 40% egyháztörténész, helytörténész és egyetemi végzős hallgató, míg a 60%, tehát több mint a fele, családfakutató. Csíksomlyón az eddig összegyűjtött és az év végéig begyűjtendő levéltári állomány rendezését 2017 végéig szeretnénk befejezni. Ahogy a feldolgozási folyamat lehetőséget biztosít a hozzáféréshez, úgy természetesen igyekszünk a fondképző plébániák és a történetkutatók érdeklődését is kielégíteni, egy-egy halaszthatatlan kutatási téma vagy plébániai adminisztrációs kérdés hiteles feltárását segíteni. [box type="shadow" ]A Hargita megyei gyűjtőlevéltárakról A Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltár a gyergyói főesperesség és a Szent Miklós-plébánia udvarán lévő kápláni épület földszinti helyiségében található. A főesperesség plébániáiról 2006–2007-ben gyűjtötték össze az iratanyagokat. A Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltár 2008-ban jött létre a székelyudvarhelyi főesperesség és a Szent Miklós-plébánia ifjúsági házának emeleti helyiségében. Ott a főesperesség, 40 plébánia és egy filia iratanyaga várja a kutatókat, illetve egy tematikus gyűjtemény, amelyben különböző plébániák építési tervrajzai kaptak helyet. Mindkét levéltár fondjegyzéke hozzáférhető a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár honlapján (leveltar.romkat.ro). [/box] Daczó Katalin