Nem biztos, hogy a fagyos időjárás olyan jellemző, amelyre az embernek érdemes büszkének lennie, a csíki embernek mégis büszkesége a farkasordító hideg. Ahhoz, hogy ezt a büszkeséget számokban is kifejezhessük, szakszerű mérések szükségesek, ezeket pedig a csíkszeredai meteorológiai állomás műszerei és munkatársai végzik. Néhány adat és élmény hallatán a hideg rázott bennünket, de melegen fogadtak és érdekes tudnivalókkal köszöntek el tőlünk. [caption id="attachment_43225" align="aligncenter" width="6000"] Ladó Gabriella. Korszerű felszerelés és hagyományos műszerek Fotó: László F. Csaba[/caption] Örömmel zarándokol el a csíkszeredai ember hokiért a műjégpályára, pityókáért pedig a termelőhöz, és sokakat a hokihoz és pityókához hasonló büszkeség tölti el akkor is, amikor kijelentik, hogy az ország leghidegebb megyeszékhelyén élnek. A meteorológiai állomás viszont – a műjégpályával vagy a termelővel ellentétben – nem az a hely, amelyet gyakran felkeres a városlakó. Sőt sokan nem is tudják, hogy hol található. Ha bepillantunk a város Székelyudvarhely felé vezető kijáratának az utolsó jobbra ágazó utcáján, éppen a 661 méteres tengerszint feletti magasságban épült meteorológiai állomás épületét láthatjuk. Ladó Gabriella, az állomás vezetője 1986 óta dolgozik ott, tőle tudtuk meg, hogy 1970-ig az időjárást a mai Ifjúsági park közelében mérték, ekkor költözött az állomás az Olt mellé. Automatizált, de ismerni kell a klasszikus „trükköket” A felszerelés a közel ötven év alatt természetesen lecserélődött, és ebből kifolyólag mára már teljesen más feladatai vannak a meteorológiai állomás munkatársainak. Az automatizált rendszernek köszönhetően a mérések egyszerűsödtek, pontosabbá váltak, a régi szakmai tudás azonban nem évült el: amikor műszaki meghibásodás történik, előkerülnek a régi mérőműszerek. Sőt esetenként nem is kell előkerülniük, mert folyamatosan mérnek, csak éppen nem azoknak az adatai jutnak el a központi számítógépre – mondta Ladó Gabriella. Munkatársa, az ősz óta ott dolgozó Nagy István – aki a Facebookon ezrek által követett szentegyházi meteóállomás működtetője – arról számolt be, hogy ezen a téren a technika őt is hagyta már cserben, tehát láthatjuk, hogy igenis felkészültnek kell lenniük a kollégáknak. – Most már öten dolgozunk itt, a korábbi 20 órás ügyeletet így állandó ügyeletre bővíthettük, a megyében egyedülállóan. Az informatikai rendszer jóvoltából tízpercenként automatikusan jelent az állomás a nagyszebeni regionális állomásnak, emellett azonban mi magunk is óránként jelentünk. Olyan értékeket is, amelyet nem a műszerek mérnek – fejtette ki Ladó Gabriella, az állomás vezetője. Mérnek, megfigyelnek, előre nem jeleznek A mérőműszereket az állomás közelében levő platformon helyezték el. A különféle eszközök a hőmérsékletet, a levegő nedvességtartalmát, a légnyomást, a csapadékmennyiséget, a szél irányát és sebességét, a talajhőmérsékletet – 20 cm-es mélységig –, a zúzmara és a hóréteg vastagságát is mérik. A műszerek egyes adatokat a benti számítógépre továbbítanak, másokért pedig – mint például a télen aktuális hóréteg- vagy a zúzmaravastagság – a meteorológusnak meghatározott időközönként a műszerhez kell mennie a leolvasáshoz. Sajátos mérőműszer a heliográf: az üveggolyó a nap sugarát összegyűjtve speciális papírba égeti a napsütéses órák hosszát. Az ügyeletes személyes megítélésére van bízva ugyanakkor a felhőréteg típusának, vastagságának a megállapítása, és az ő meglátása szerinti információkat továbbítja a látótávolságot illetően is. Igaz, utóbbiban segítik a meteorológust a viszonyítási pontok. – Nappal különböző épületek, természeti elemek jelentik a viszonyítási pontokat, éjjel pedig a fények. Tudjuk, hogy Csiba fényei 2 km-re, Csaracsó fényei 4,8-ra vannak, ha Lóvész fényeit is látjuk, az legalább 20 km-es látótávolságot jelent – sorolta Nagy István. A csíkszeredai állomás a sze­beni „nagytestvérétől” kapja az előrejelzési adatokat. Ők ugyanis nem rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyek a prognózis felállításához szükségesek – közölte Ladó Gabriella. Az örökös változásban a szépség A Szentegyházán élő Nagy Istvánról lapunk is közölt már riportot. Budapesten, az ELTE-n csillagászati kurzust végzett, korábban elektrotechnikusként kereste kenyerét, jelenleg is egyetemre jár a földrajz szakos diploma megszerzéséért, de szaktudása, szenvedélyessége a hobbimeteorológusok szintje fölé emeli őt. Találkozásunk alkalmával is csillogó szemmel beszélt a szakma szépségeiről. – Nem látjuk nőni a hegyeket, és a fák növekedését sem érzékelhetjük a szemünkkel. A légkör változásai azonban dinamikusak, és fantasztikus belegondolni, hogy a fejünk felett több ezer tonna víz kavarog, amelyet csak a levegő tart ott. A szakma szépsége a megfigyelésekben, az adatok közlésében rejlik, de ott vannak a technikai szépségek is, vagyis a paraméterek állandó változásai. Ugyanakkor esztétikai szépségei is vannak. Fotózással is foglalkozom, kiemelten villámfotózással, de például január 17-én is nagyon szép volt, amint a ködtakarón átszűrődött a hold fénye. Ezekben gyönyörködni lehet – áradozott Nagy István. Régebb egyébként az érdeklődők Aradon tanulhattak meteorológiát középiskolai szakképzés keretében, ma már az egyetemi földrajzi karok nyújtanak szakdiplomát – tudtuk meg Ladó Gabriellától. Házi hőmérés Természetes, hogy az első kérdések egyike a hőmérsékleti szélsőértékek firtatása. Ladó Gabriella vaskos füzetből olvassa ki, hogy Csíkszeredában 1985 januárjában mérték a leghidegebbet (–38,4 Celsius-fok), és 1953 júniusában – még a régi állomáson – a legmelegebbet (35,5 fok). A szakszerű időjárási méréseket egyébként szabványos eszközökkel, előírt körülmények között mérik. A hőmérsékletet mérő műszer például a talajszinttől 2 méteres magasságban, nyílt téren, de zsaluzott, fehérre festett „dobozban” található, mert a széltől és a napfénytől óvni kell. Az otthon alkalmazott hőmérés éppen a fenti körülmények hiánya miatt nem pontos. Nagyon sok apróság hordozza magában a hőmérséklet értékét, ezért ismernünk kell annak a pontnak a jellemzőit, ahová a hőmérőt elhelyezzük. Nagy István arra hívta fel a figyelmünket, hogy ha például a tízemeletes tömbház külső falának ugyanazon oldalán elhelyezünk egy-egy hőmérőt a földszinten és a tizedik emelet magasságában, a fentebbi hőmérő látványosan magasabb hőmérsékletet mutat. Az olcsó, digitális mérőeszközök tapasztalata szerint akár 2-3 fokot is csalhatnak, a klasszikus – higanyos, alkoholos – hőmérők ezeknél pontosabbak. A digitálisaknál a drágák a megbízhatók. A meteorológus szerint a szakma az informatikai rendszerek területén fejlődhet még nagyon sokat: bár az előrejelzések sosem lesznek százszázalékosak, de – egyebek mellett – a radarképek részletesebb felbontásai sokat segíthetnek a pontosabb értékek előrevetítésében. A megyében egyébként a csíkszeredai mellett Székelyud­varhelyen, a Bucsin-tetőn, Gyer­gyó­alfaluban és Maros­hé­vízen működik még egy-egy meteorológiai állomás. Kovács Hont Imre