A zsidó turisták azt hiszik, betanított cirkuszi medvék borogatják a szemeteseket a Szent Anna-tónál – nyilatkozta Kerezsi László, a védett területet adminisztráló Ecos Klub elnöke, amikor az utóbbi napokban menetrendszerűvé vált Szent Anna-tói, medvebocsos történetekről érdeklődtünk. Nincs ok pánikra, az illetékesek keresik a megoldást, tudtuk meg, s ha mégis a kirándulók medvével találkoznának a tóparton, ne etessék, és semmiképpen ne simogassák őket! [caption id="attachment_30568" align="aligncenter" width="1000"] Medvenéző turisták a Szent Anna-tó partján. Védettség Fotó: Kajsza Péter[/caption] Az utóbbi napokban a közösségi hálón majd mindennap megosztotta valaki a Szent Anna-tó környékén szerzett legújabb medvés élményeit, fotóit, filmezett anyagát. A turistaidény kezdetén kérdeztünk rá, mire számíthatnak a védett övezetben kirándulók, ha találkoznak a szintén védett barnamedvével. A közbirtokosság: húsz helyett hetven Legelőször Szakács Mártont, a lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosság elnökét kérdeztem a problémáról, a krátertó és ikerkrátere, a Mohos tőzegláp ugyanis a közbirtokosság tulajdona. Amikor viccesen arról érdeklődtem, nem indítottak-e medvesimogatót a tóparton, az elnök megerősítette, hogy nem betanított példányokról van szó. – Van minden méretű köztük – mondta –, az elválasztott bocstól a pár éves medvéig. A vadászok szerint a Szent Anna vadásztársaság területén olyan 70–90 példány él, miközben ez a vadászterület mintegy 20 egyednek nyújtana elegendő táplálékot. Nagy a medvék kalóriaigénye, ezért kukáznak. Egyébként a védett területen tavaly nagy gondot okozott, különösen a Mohos tőzeglápot érintő bogártámadás, de a tél folyamán a közbirtokosságnak sikerült kitermelnie és elszállítani a területről a beteg fákat. – Az idei nyár elég jól indult – vélte Szakács Márton –, a bogártámadás általában a szárazság utóhatása, hűvösebb, nedves időben kevesebb a gond. Az elnök azt is elújságolta, hogy a kemping területét bekerítették, a kerítést felújították, de egyelőre más beruházás, ami a turizmust szolgálná, nem történt a területen. Nem háziállat! Minden évben volt ilyen – emlékeztetett Szabó Szilárd, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa az előző nyarakra. – Én úgy láttam a fotókon, hogy egy fiatal állat idétlenkedik a kukák között, egy bátrabb, alkalmazkodóbb példány. A hulladék, az élelmiszermaradék vonzza. Előző években a kukákat este ürítették ki, hogy a medvéket ne csalják oda, ezért azok megtanulták, hogy előbb jöjjenek. Fejlettebb államokban a Nemzeti Parkban semmit nem lehet otthagyni, a hulladékot el kell hozni, mert a kukákat nehéz medvebiztossá tenni. Szabó Szilárd szerint nem oldaná meg a helyzetet az állandó őrség sem, mert a medve tanulékony, és hamar megismerné az adott személyt, ezért új helyet keresne. Ugyanakkor külön engedély kell bármilyen akcióra, amivel a medvéket el lehetne távolítani. Nem lehet riasztófegyvert sem használni. Egyébként, szerinte, aggodalomra nincsen ok, nem hiszi, hogy a sétálgató példányok különösebb veszélyt jelentenének, de figyelmeztetett, hogy az egyedek között nagy különbségek lehetnek, kerülhet egy agresszívebb példány, vagy egy, a bocsait féltő anyamedve. – Eddig tudtommal nem történt ilyen baleset, de elvileg a lehetősége fennáll – vélekedett Szabó Szilárd. – Ezért nem kell etetni, nem kell közelről lefényképezni, tisztelni kell, még akkor is, ha fiatal állat, mert a fizikai ereje nagyobb, mint egy emberé. Nem kell háziállatként tekinteni rá, de nem jelent közvetlen veszélyt a turistákra. Nem azért megy oda a bocs, hogy bárkit is bántson. A környezetvédő szerint túlbecsült a 70–90 egyedről szóló szám, a vadgazda hivatalos felmérése szerint 50 egyed körül van a területen a medveállomány, de még az is túlzásnak tűnik – igaz, hogy átjáró helyről van szó, emiatt olyan medvék is megfordulnak, amelyek nem tartózkodnak folyamatosan ott. Megtudtuk azt is, hogy folyamatos etetés nincsen, csak a kilövési szezonban a megfigyelőhelyek közelében. Nem akarok pánikot! Kerezsi László, a védett területet adminisztráló Ecos Klub elnöke úgy látja, hogy most, a turistaszezon kezdetén valóban nagyobb a medvemozgás, de valószínűleg az egyre nagyobb zaj miatt vissza fognak húzódni. Elmondta, hogy a kirándulók elsősorban két kétéves boccsal találkoznak a kukák környékén. – A közbirtokosság kicserélte a hálót a kemping körül nagylyukú vadhálóra, de ezen úgy futnak fel a kétéves bocsok, mint a tűzoltók a gyakorlaton – jegyezte meg Kerezsi László. – A zsidó csoportok azt hiszik, hogy cirkuszi medvék, éppen most jövök a tó mellől, három autóbusznyi izraeli csoport van lent, és éppen azért mentem le, hogy figyelmeztessem őket. Az egyik nőnek ellopták a táskáját az állatok, muszáj volt riasztólövéssel elűzzem. Nem akarok pánikot kelteni, mert elégszer elterjesztették már a Szent Anna-tóról a sötétzöldek, hogy kiszárad, vagy, hogy tele van algával… Én is zöldnek tartom magam, és megteszünk mindent, hogy ne lehessen probléma. Naponta kétszer ürítik a kukákat, szelektíven szét is válogatják a tartalmukat, a látogatókban tudatosítják a medveveszélyt, s hogy ne etessék a medvéket, próbálják csak nappalra korlátozni a látogatást, hogy este ne legyen ember a tónál, amikor a nagyobb példányok is odajárnak. Mindig van megbízott a parton, folyamatosan gyűjtik a szemetet, javasolni fogják, hogy a bocsokat szállítsák át a nagyhagymási medvevisszavadító központba… – sorolta a teendőket Kerezsi László. – Megoldást kell találni – hangsúlyozta –, de bármennyire is védik a területet az ultrazöldek, aberrációnak tartom, hogy az utat teljesen le kell zárni, vagy csak villanyautóbuszok járhassanak le. Megszámoltam, egyszer egy hónap alatt mindössze 19 hátizsákos turista érkezett. Mint mondta, már tegnap tervében állt egyeztetni a vadásztársasággal és a környezetvédőkkel a lehetséges beavatkozási módozatokról a medvék ügyében, keresve a megoldást minden, a tavat érintő problémára úgy, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon… Daczó Katalin