Csíkszeredában a csaknem háromnapos március 15-i ünnepi rendezvénysorozat keretében, március 14-én, hétfőn este 7 órától a Szakszervezetek Művelődési Házában a jól ismert felvidéki együttes, a Ghymes ünnepi koncertjére kerül sor, Kéz­fogás címmel. A Ghymes zenekar pályafutása szinte példa nélküli és páratlan sikertörténet: működésük alatt albumaik közül 10 platina- és 5 aranylemezzé vált. – Mindebből a gazdag repertoárból mire számíthat a csíkszeredai közönség? Mit tartalmaz az ünnepi műsor? – kérdeztük Szarka Tamást, az együttes egyik alapító tagját. – Nyilvánvalóan nehéz a választás, hiszen 19-20 lemezünk jelent meg eddig, de azért ez egy kellemes gond. Tulajdonképpen bármelyik dalt játszanánk el, nem lenne probléma, mert a Ghymes együttesnek nincsenek „töltelék” dalai, mindegyik dal belőlünk szól, azokból, akik 2016-ban járják az útjukat itt a Kárpát-medencében és azon túl egyre komolyabb és komolyabb súlyokkal terhelt, mégis szép világunkban, ugyanúgy, ahogy a közönségünk is azt teszi, például Csíkszeredában is. – Feltételezhető, hogy ez a fellépés is Európáról szól, benne egy kisebb – de cseppet sem elhanyagolandó – magyar vonatkozással, és mert egy Székelyföldi turné ez, tán lokális „hívó szóval” is? – Persze. Európáról is szólhat, de csak olyan értelemben, ahogy a betegnek is szüksége van egy-egy jó szóra, erőre, biztatásra és gyógyításra, mert mára már nyilvánvalóvá vált, hogy Európa beteg, dadog, kulturálisan haldoklik. Hitét drága gépekkel helyettesíti, s a „mindent szabad” mérgét issza. Az öreg fát a kérge tartja el, ám legyünk mi magyarok is a kéreg, még úgy is, hogy az elmúlt századokban és a mai napig sem fogadtak igazán el, de tegyük ezt csak merő jóindulatból, a tartásunkból. Merő segítő szándékkal. Köszönet nem lesz érte úgysem, megint. Alapvetően tehát Csíkszeredára mégiscsak elsősorban zenészként, mi több, magyar zenészként megyünk kezet fogni. (x)