Kerti csapokról, a közeli patakból átemelt vízből öntözhetik jövőtől a Nád-dűlőben káposztaültetvényeiket a szépvízi, szent­miklósi és borzsovai gazdák. A káposztakertként is emlegetett 24 hektáros határrészt 150 ezer lejes beruházás révén – az utak mentén, a föld alá rejtve – több mint háromezer méter hosszú vezetékrendszerrel hálózzák be: erre csatlakozhatnak a parcellákon kialakított öntözőcsapokon keresztül a termelők. Mint a Szépvízért Egyesület elnökétől megtudtuk, a káposztatermesztési körülmények javítása mellett immár a káposztafeldolgozó manufaktúra létrehozására is formálódnak az elképzelések. [caption id="attachment_29849" align="aligncenter" width="1000"] Kisparcellák a Nád-dűlőben Szépvízen. Behálózzák Fotó: Domján Levente[/caption] Öntözőrendszer segítheti hamarosan – várhatóan már a jövő esztendőtől – a gazdák munkáját Szépvízen, a csíki község káposztáskertjének is nevezett, mintegy 24 hektáros Nád-dűlőben. A közbirtokosságokra és a gazdákra is számítanak A több mint háromezer méter hosszúságú – a dűlőt átszelő négy, egyenként 800 méter hosszú út mellett lefektetett – vezetékhálózat kiépítéséhez a Szépvízért Egyesület idén 50 ezer lej vissza nem térítendő támogatást nyert Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesületétől. A teljes beruházás azonban az előzetes költségszámítások alapján 150 ezer lejbe kerül, így a hiányzó önrész előteremtéséhez a községhez tartozó települések közbirtokosságainak beígért 10-10 ezer lejes pénzügyi segítsége mellett a Nád-dűlőben kisparcellákkal rendelkező területtulajdonosok hozzájárulására is számítanak. A káposztatermelő gazdák pénztárcáját a beruházás – hozzájárulás gyanánt – áranként 25-30 lejjel terhelné meg, cserébe viszont a parcelláik szélére elhelyezett csapokból a káposztapalántáikat ingyen öntözhetik: fizetniük ugyanis a későbbiekben, a közeli patakból átpumpált öntözővízért sem kell – tudtuk meg Ferencz Tibortól, a Szépvízért Egyesület elnökétől. – Az öntözőrendszer kiépítése csupán egy korábban indult fejlődési folyamat része. Hiszen nyolc esztendővel ezelőtt, amikor a régi káposztavásár újraélesztésének ötletével előálltam, a cél az volt, hogy ismét hasznosítsuk az akkor műveletlenül hagyott kisparcellákat, teremtsünk kedvet a gazdáknak a káposzta termesztésére és lehetőséget a káposzta szervezett formában való értékesítésére. Tehát ebből a gondolatból született, hogy a Nád-dűlőbe a káposztatermesztést ismét hozzuk vissza, méghozzá abban a régi formájában, ahogy az Szépvízen egykoron, hetven-nyolcan esztendővel ezelőtt, egészen a területek kommunista kisajátításáig honos és megszokott volt – fejtette ki lapunknak az egyesület vezetője. Jövőbe tekintés, múltidézéssel Hozzátette, Szépvízen igyekeztek megőrizni a káposztatermesztéshez fűződő helyi sajátosságokat: ilyen az összehangolt, egy napra időzített káposztabetakarítás is. A Nád-dűlőben levő káposztaparcellákon a fejek vágása és a helyszínen, káposztavásárral egybekötött értékesítése szintén egy napon zajlik. Igaz, régen ugyanez két napot ölelt fel, ám akkor a frissen betakarított káposzta sem feltétlenül pénzért cserélt gazdát. A fodros levelű zöldségért, ahogy az a korabeli vásárokon bevett szokás volt, a különböző mesterek – a kádasok, a kötélverők, a kovácsok vagy épp a gereblyekészítők – saját termékeikkel fizettek. – Ugyanakkor a káposztavásár egyben ünnep is volt, lévén, hogy a káposzta betakarítása az év legutolsó mezőgazdasági munkáját jelentette. Mindenkinek megvolt ebben az ünneplésben a helye, még a cigányoknak is, akiknek a muzsikáért káposztával fizettek. Így nekik is meg lett a káposztájuk télire. Ezt a hangulatot igyekeztünk az újkori káposztavásárokkal visszahozni. Úgy gondolom, sikeresen, hisz a helyi gazdálkodókkal közösen nemcsak a régi hagyományainkat, hanem a Nádat is sikerült megőriznünk, hisz az emberek évről évre egyre több parcellát ültetnek be palántákkal, s gondosan művelnek – jegyezte meg Ferencz. Magtermesztésben és feldolgozásban is gondolkoznak Elmondta, tavaly már a helyi hagyományos, sajátos káposztafajta vetőmag termesztésébe is belevágtak: ez – a káposztamag-termelés ciklusa miatt – kétéves munkát jelent. Ám ha a vetőmagtermesztés sikerül, akkor a község lakosait, a nád-dűlői kisparcellák művelőit előnevelt káposztapalántákkal is segíteni tudnák, a növények locsolását pedig – a dűlő alácsatornázásából – a parcellák végébe helyezett öntözőcsapokból oldanák meg. Elárulta, terveik között egy káposztafeldolgozó manufaktúra létrehozása is szerepel, de az egyesületi vezető többet erről nem volt hajlandó elárulni. – A cél immár az lenne, hogy végterméket adjunk el. Azaz, hogy a Nád-dűlőben termelt káposzta, akárcsak a helyi gazdaságokból származó tej, egyre inkább feldolgozott formában hagyja el a települést – hangsúlyozta a Szépvízért Egyesület elnöke. Domján Levente