erős felhőzet
szórványos felhőzet
Közúti balesetek és okai
Ha megpróbálnánk megalkotni a „legnagyobb valószínűséggel balesetet okozó sofőr” profilját, akkor megközelítőleg azt kapnánk, hogy az illető tapasztalatlan gépjárművező, aki nagyteljesítményű, de rossz műszaki állapotban lévő, tíz évnél idősebb, Nyugat-Európából importált autót hajt a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel. Legalábbis ez derül ki a Hargita megyei rendőrség kérésünkre rendelkezésünkre bocsátott statisztikai adataiból.
[caption id="attachment_71652" align="aligncenter" width="1000"]
Helyszínelő rendőrök Csíkszeredában. Gyakran válnak baleset áldozatává a gyalogosok Fotó: Archív[/caption]
A Hargita megyei közúti balesetek okait firtató kérdéseinket írásban előre elküldtük a rendőrségnek, a nyers statisztikai adatokat Nicolae Nica főbiztos, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának vezetője segített értelmezni, akivel tegnap beszélgettünk. Kérdésünkre elmondta: országos összevetésben Hargita megye nem áll rosszul, a 6-7 legbiztonságosabb megye között van, de ez nem azt jelenti, hogy nincsenek gondok a megyében, hanem azt, hogy országos szinten a helyzet sokkal rosszabb.
Riasztó adatok
Tavaly, 2017-ben, az év első harmadában, azaz március 31-ig, összesen 32 súlyos baleset történt, amelynek öt halálos áldozata volt, 31-en súlyos, 15-en pedig könnyebb sérülést szenvedtek. Idén, 2018-ban, ugyanebben az időszakban 20 súlyos baleset történt, hat halálos áldozatot követelve, és 26 volt a súlyos, 9 pedig a könnyebb sérülést szenvedők száma. A kisebb balesetekből ennél lényegesen több volt mindkét év első harmadában, 2017-ben 58 balesetben 75 ember könnyebben megsérült, 2018-ban a 46 kisebb balesetben 66-an szenvedtek könnyebb sérüléseket.
Nicolae Nica elmondta: ami a balesetek legfőbb okát illeti, ebben 6-7 éve nincs változás, a megengedettnél nagyobb, illetve az időjárási és útviszonyokhoz nem alkalmazkodó sebesség okozza a legtöbb balesetet. Ezenkívül szintén gyakran vezetnek balesethez a szabálytalankodó gyalogosok és kerékpárosok, de kiváltó ok az elsőbbség megadásának elmulasztása és a szabálytalan előzés is. Az idei év első három hónapjában elsősorban utóbbi kettő fordult elő sűrűbben. 2017-ben egyébként összesen 189 súlyos – 30 halálos áldozattal, 201 súlyos és 76 könnyebb sérüléssel járó – balesetet regisztráltak a megyében. A kisebb balesetekből ennél lényegesen több, 314 volt 2017-ben, ezekben összesen 308 személy szenvedett könnyebb sérülést.
Gyorshajtás a legnagyobb baj, de sok az úton ittas ember is
Bár a gyorshajtás az oka a legtöbb balesetnek, a kerékpárosok kihágásai is komoly gondot jelentenek. A városokban az egyik legnagyobb gond, hogy mivel kevés a kerékpárút, gyakran a járdákat használják, vagy az úttesten kerekeznek, de nem tartják be az előírásokat, azaz nem az út szélén haladnak, vagy kerékpárral hajtanak át a gyalogátjárókon, amit nem lenne szabad. Előfordul, hogy a gyalogosokra számító autós túl későn veszi észre a hirtelen felbukkanó kerékpárost és elgázolja. A kerékpárosokat és a szekereseket a rendőrök havonta kétszer is ellenőrzik, hogy tartassák be velük a szabályokat. A legutóbbi ellenőrzés során két nap alatt összesen 40 ittas, kerékpárral és szekérrel közlekedő személyt kaptak el. Nicolae Nica szerint ez azért riasztó adat, mert joggal feltételezhető, hogy ennél jóval több ittas ember közlekedik a közutakon.
Az országutak a legveszélyesebbek
Ami a legéletveszélyesebb helyszíneket illeti, talán meglepő lehet, hogy az útkereszteződéseknél általában nincs gondja velük a rendőrségnek, ugyanis itt az eleve alacsonyabb sebesség miatt többnyire könnyebb balesetek történnek, a halálos baleseteket máshol kell keresni. Hargita megyében a legtöbb súlyos következményekkel járó baleset minden évben a két legforgalmasabb országúton, a Maroshévíz–Ditró–Gyergyószentmiklós–Csíkszereda–Tusnádfürdő útvonalon Sepsiszentgyörgyig vezető 12-es országúton (DN12), illetve a Csíkszereda és Parajd közti 13A jelzésű országúton történik. Itt a legnagyobb a balesetveszély.
A balesetek megelőzése is pénzbe kerül
A rendőrség természetesen igyekszik elejét venni a baleseteknek, részint tájékoztató kampányokat folytatnak, bár erre szűkös a keretük. Másrészt balesetmegelőző közúti közlekedési építmények szolgálják ezt a célt, ezeket azonban az országos útkezelő társaság kezdeményezi, a rendőrség csupán engedélyezi. A 12-es országúton a kanyarokban sok helyen úgy alakították át az aszfaltcsíkot egy kifejezetten erre a célra használt géppel, hogy az autók tapadását segítse elő a kanyarokban. Egyébként ez is meglehetősen költséges eljárás.
– Szerintem a legjobb megoldás, amit az útkezelő társaság bevethet, a körforgalmak kialakítása – vélte a rendőr főbiztos.
Hozzáfűzte: ami az oktatást illeti, a pénzhiány a legnagyobb gond, erre csak keveset költhet a rendőrség. Sokkal hatékonyabban is lehetne ezt végezni, de forrásokra lenne ehhez szükség.
Tapasztalatlan sofőrök bivalyerős, régi autókon
A rendelkezésünkre bocsátott statisztikai adatokból kiderült, 2018 év első évharmadában összesen 24 autó volt érintett a súlyosabb balesetekben. Ezek közül két autó volt legfeljebb 1–10 éves, a többi 10 évnél öregebb járgány volt. Az importautók száma pedig 21, csak három volt hazai gyártású. Ami a vétkes sofőrök életkorát illeti, a súlyosabb balesetet okozók közül kettő a 18–30 év között korcsoportba tartozott, nyolcan a 30–45 év közötti korosztályból kerültek ki, négyen a 45–60 év közötti korcsoportból és két 60 évnél idősebb sofőr volt érintett. A kisebb balesetek esetében 66 autó volt érintett, ezek közül csak egy vadonatúj, 19 1–10 éves kocsi és 46 tízévesnél régebbi autó. A vétkes sofőrök közül 10 volt 18 és 30 év közötti, 16-an 31 és 45 év közötti, 12-en 45–60 év közötti korosztályból kerülnek ki.
Nicolae Nica a Hargita Népe kérdésére rámutatott: a legnagyobb gondot a bivalyerős, de rossz műszaki állapotban levő, 10 évesnél régebbi importautók okozzák. Ezeknek az autóknak a teljesítménye, így a végsebessége is jóval nagyobb, miközben a fékrendszerük nem minden esetben működik kielégítően. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy a balesetek túlnyomó többségét a tapasztalatlan sofőrök gyorshajtása okozza (ez a korcsoportokra bontott adatokból nem derül ki egyértelműen, a tapasztalatlanság nem feltétlenül életkorhoz kötött), akkor megközelítőleg megkapjuk a legvalószínűbb balesetet okozó sofőr profilját.
Kiss Előd-Gergely
Helyszínelő rendőrök Csíkszeredában. Gyakran válnak baleset áldozatává a gyalogosok Fotó: Archív[/caption]
A Hargita megyei közúti balesetek okait firtató kérdéseinket írásban előre elküldtük a rendőrségnek, a nyers statisztikai adatokat Nicolae Nica főbiztos, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának vezetője segített értelmezni, akivel tegnap beszélgettünk. Kérdésünkre elmondta: országos összevetésben Hargita megye nem áll rosszul, a 6-7 legbiztonságosabb megye között van, de ez nem azt jelenti, hogy nincsenek gondok a megyében, hanem azt, hogy országos szinten a helyzet sokkal rosszabb.
Riasztó adatok
Tavaly, 2017-ben, az év első harmadában, azaz március 31-ig, összesen 32 súlyos baleset történt, amelynek öt halálos áldozata volt, 31-en súlyos, 15-en pedig könnyebb sérülést szenvedtek. Idén, 2018-ban, ugyanebben az időszakban 20 súlyos baleset történt, hat halálos áldozatot követelve, és 26 volt a súlyos, 9 pedig a könnyebb sérülést szenvedők száma. A kisebb balesetekből ennél lényegesen több volt mindkét év első harmadában, 2017-ben 58 balesetben 75 ember könnyebben megsérült, 2018-ban a 46 kisebb balesetben 66-an szenvedtek könnyebb sérüléseket.
Nicolae Nica elmondta: ami a balesetek legfőbb okát illeti, ebben 6-7 éve nincs változás, a megengedettnél nagyobb, illetve az időjárási és útviszonyokhoz nem alkalmazkodó sebesség okozza a legtöbb balesetet. Ezenkívül szintén gyakran vezetnek balesethez a szabálytalankodó gyalogosok és kerékpárosok, de kiváltó ok az elsőbbség megadásának elmulasztása és a szabálytalan előzés is. Az idei év első három hónapjában elsősorban utóbbi kettő fordult elő sűrűbben. 2017-ben egyébként összesen 189 súlyos – 30 halálos áldozattal, 201 súlyos és 76 könnyebb sérüléssel járó – balesetet regisztráltak a megyében. A kisebb balesetekből ennél lényegesen több, 314 volt 2017-ben, ezekben összesen 308 személy szenvedett könnyebb sérülést.
Gyorshajtás a legnagyobb baj, de sok az úton ittas ember is
Bár a gyorshajtás az oka a legtöbb balesetnek, a kerékpárosok kihágásai is komoly gondot jelentenek. A városokban az egyik legnagyobb gond, hogy mivel kevés a kerékpárút, gyakran a járdákat használják, vagy az úttesten kerekeznek, de nem tartják be az előírásokat, azaz nem az út szélén haladnak, vagy kerékpárral hajtanak át a gyalogátjárókon, amit nem lenne szabad. Előfordul, hogy a gyalogosokra számító autós túl későn veszi észre a hirtelen felbukkanó kerékpárost és elgázolja. A kerékpárosokat és a szekereseket a rendőrök havonta kétszer is ellenőrzik, hogy tartassák be velük a szabályokat. A legutóbbi ellenőrzés során két nap alatt összesen 40 ittas, kerékpárral és szekérrel közlekedő személyt kaptak el. Nicolae Nica szerint ez azért riasztó adat, mert joggal feltételezhető, hogy ennél jóval több ittas ember közlekedik a közutakon.
Az országutak a legveszélyesebbek
Ami a legéletveszélyesebb helyszíneket illeti, talán meglepő lehet, hogy az útkereszteződéseknél általában nincs gondja velük a rendőrségnek, ugyanis itt az eleve alacsonyabb sebesség miatt többnyire könnyebb balesetek történnek, a halálos baleseteket máshol kell keresni. Hargita megyében a legtöbb súlyos következményekkel járó baleset minden évben a két legforgalmasabb országúton, a Maroshévíz–Ditró–Gyergyószentmiklós–Csíkszereda–Tusnádfürdő útvonalon Sepsiszentgyörgyig vezető 12-es országúton (DN12), illetve a Csíkszereda és Parajd közti 13A jelzésű országúton történik. Itt a legnagyobb a balesetveszély.
A balesetek megelőzése is pénzbe kerül
A rendőrség természetesen igyekszik elejét venni a baleseteknek, részint tájékoztató kampányokat folytatnak, bár erre szűkös a keretük. Másrészt balesetmegelőző közúti közlekedési építmények szolgálják ezt a célt, ezeket azonban az országos útkezelő társaság kezdeményezi, a rendőrség csupán engedélyezi. A 12-es országúton a kanyarokban sok helyen úgy alakították át az aszfaltcsíkot egy kifejezetten erre a célra használt géppel, hogy az autók tapadását segítse elő a kanyarokban. Egyébként ez is meglehetősen költséges eljárás.
– Szerintem a legjobb megoldás, amit az útkezelő társaság bevethet, a körforgalmak kialakítása – vélte a rendőr főbiztos.
Hozzáfűzte: ami az oktatást illeti, a pénzhiány a legnagyobb gond, erre csak keveset költhet a rendőrség. Sokkal hatékonyabban is lehetne ezt végezni, de forrásokra lenne ehhez szükség.
Tapasztalatlan sofőrök bivalyerős, régi autókon
A rendelkezésünkre bocsátott statisztikai adatokból kiderült, 2018 év első évharmadában összesen 24 autó volt érintett a súlyosabb balesetekben. Ezek közül két autó volt legfeljebb 1–10 éves, a többi 10 évnél öregebb járgány volt. Az importautók száma pedig 21, csak három volt hazai gyártású. Ami a vétkes sofőrök életkorát illeti, a súlyosabb balesetet okozók közül kettő a 18–30 év között korcsoportba tartozott, nyolcan a 30–45 év közötti korosztályból kerültek ki, négyen a 45–60 év közötti korcsoportból és két 60 évnél idősebb sofőr volt érintett. A kisebb balesetek esetében 66 autó volt érintett, ezek közül csak egy vadonatúj, 19 1–10 éves kocsi és 46 tízévesnél régebbi autó. A vétkes sofőrök közül 10 volt 18 és 30 év közötti, 16-an 31 és 45 év közötti, 12-en 45–60 év közötti korosztályból kerülnek ki.
Nicolae Nica a Hargita Népe kérdésére rámutatott: a legnagyobb gondot a bivalyerős, de rossz műszaki állapotban levő, 10 évesnél régebbi importautók okozzák. Ezeknek az autóknak a teljesítménye, így a végsebessége is jóval nagyobb, miközben a fékrendszerük nem minden esetben működik kielégítően. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy a balesetek túlnyomó többségét a tapasztalatlan sofőrök gyorshajtása okozza (ez a korcsoportokra bontott adatokból nem derül ki egyértelműen, a tapasztalatlanság nem feltétlenül életkorhoz kötött), akkor megközelítőleg megkapjuk a legvalószínűbb balesetet okozó sofőr profilját.
Kiss Előd-Gergely
.jpg)