Két község, Csíkszentmihály és Csíkmadaras összehangoltan idézi fel Bodor Ferencnek, Csíkszék Gábor Áronjának emlékét. Csíkszentmihályon szobrot állítanának, Csíkmadarason kötetet adnának ki az egykori ágyúöntőről. Az első előkészítő megbeszélést vasárnap tartották. [caption id="attachment_7744" align="aligncenter" width="620"] Szakértők és pártolók megbeszélése. Összefogás egy emlékért Fotó: Rédai Botond/ Csíkmadaras Polgármesteri Hivatala[/caption] [dropcap]C[/dropcap]síkszék Gábor Áronjaként tartják nyilván Bodor Ferenc ágyúöntőt, a csíkmadarasi lőporgyár 1848–49-es szabadságharc idején tevékenykedő vezetőjét. A néhai műszaki szakember emlékét kötetben kívánják felidézni, tiszteletére pedig szobrot állítanak Csíkmadarason. – Komán János történész, közíró szorgalmazta az emlékidézést, mi a helyet és a keretet adjuk hozzá – tájékoztatott Rédai Botond, Csíkmadaras Polgármesteri Hivatalának munkatársa, aki elmondta, hogy az első megbeszélést Bodor Ferenc életművének ápolása tárgyában vasárnap tartották. Ki volt Bodor Ferenc? A szinte elfeledett ágyúöntő, honvéd százados dr. Száva Tibor-Sándor adatai alapján 1804-ben Csíkszentmihályon született, a selmecbányai Bányászati, Kohászati és Erdészeti Akadémián tanult, majd a balánbányai rézbányánál bányanagyként alkalmazták. Gál Sándor ezredes felkérésére 1849 márciusában alapította meg és a forradalom bukásáig vezette a csíkmadarasi lőporgyárat. A fúrás nélküli ágyúk gyártása az ő irányítása és haditechnikai ismerete révén valósult meg. Bodor Ferenc a kiegyezés után Budapestre került, ahol a kataszteri hivatalnál dolgozott, majd munkanélküli lett. Később mint napi díjnok a hadügyminisztériumban tevékenykedett 1874. november 12-én bekövetkezett haláláig. Tíz gyermekéből nyolc élte túl, s most a nagy család kései leszármazottjait is keresik az emlékápolás kezdeményezői. Madaras könyvet adna ki Bodor Ferenc szerepe az 1848–49-es székelyföldi hadiipar megteremtésében címmel zajlott a vasárnapi megbeszélés Csíkmadarason. A találkozón Bíró László polgármester és több helyi önkormányzati képviselő mellett szakértők is megjelentek: Pál-Antal Sándor akadémikus Csík 1848–49-ben témában ír tanulmányt a kötethez, dr. Süli Attila, a budapesti Hadtörténeti Múzeum munkatársa mutatja be a székelyföldi hadiipari tevékenységet és Bodor munkáit, dr. Száva Tibor-Sándor Bodor Ferenc életrajzát állítja össze, Komán János a Bodor Ferencről szóló eddigi irodalmat veszi számba – számolt be Pál-Antal Sándor történész. Csíkszentmihály szülötte Csíkszentmihály szülötte Gábor Áronéhoz hasonló megvalósításaival kiérdemelte, hogy a szülőfalu szobrot vagy valamilyen emlékművet állítson neki – hangsúlyozta Izsák-Székely Loránd csíkszentmihályi önkormányzati képviselő. – A fejlesztési stratégiába már belefoglaltuk az emlékállítást, és szeretnénk azt a Biális-kúria környezetében elhelyezni. Illene a helyhez, hiszen a Biálisok is harcoltak a ’48-as forradalomban, így egy kis ’48-as emlékhely alakulna ki. Ugyanakkor még sok az ismeretlen mozzanat Bodor Ferenc életében. Például nem tudjuk, hogy hol volt börtönben: Csíkszeredában vagy Kufsteinban, és nem rendelkezünk róla hiteles arcképpel. Többek között ezért szeretnénk a ma élő leszármazottakat megtalálni. Madarassal együtt dolgozunk az ügyön, és reméljük, hogy ez még jobban összehozza a két községet. A megbeszéltek szerint a kötet kézirata az ősz folyamán elkészül, de hogy mikor jelenik meg, még nem lehet tudni. A szoborra pályázatot szeretne benyújtani Csíkszentmihály önkormányzata. Daczó Katalin