Hirdetés

Kötet és szobor készül Bodor Ferenc emlékére

HN-információ
Két község, Csíkszentmihály és Csíkmadaras összehangoltan idézi fel Bodor Ferencnek, Csíkszék Gábor Áronjának emlékét. Csíkszentmihályon szobrot állítanának, Csíkmadarason kötetet adnának ki az egykori ágyúöntőről. Az első előkészítő megbeszélést vasárnap tartották. [caption id="attachment_7744" align="aligncenter" width="620"]Szakértők és pártolók megbeszélése. Összefogás egy emlékért Fotó: Rédai Botond/ Csíkmadaras Polgármesteri Hivatala Szakértők és pártolók megbeszélése. Összefogás egy emlékért Fotó: Rédai Botond/ Csíkmadaras Polgármesteri Hivatala[/caption] [dropcap]C[/dropcap]síkszék Gábor Áronjaként tartják nyilván Bodor Ferenc ágyúöntőt, a csíkmadarasi lőporgyár 1848–49-es szabadságharc idején tevékenykedő vezetőjét. A néhai műszaki szakember emlékét kötetben kívánják felidézni, tiszteletére pedig szobrot állítanak Csíkmadarason. – Komán János történész, közíró szorgalmazta az emlékidézést, mi a helyet és a keretet adjuk hozzá – tájékoztatott Rédai Botond, Csíkmadaras Polgármesteri Hivatalának munkatársa, aki elmondta, hogy az első megbeszélést Bodor Ferenc életművének ápolása tárgyában vasárnap tartották. Ki volt Bodor Ferenc? A szinte elfeledett ágyúöntő, honvéd százados dr. Száva Tibor-Sándor adatai alapján 1804-ben Csíkszentmihályon született, a selmecbányai Bányászati, Kohászati és Erdészeti Akadémián tanult, majd a balánbányai rézbányánál bányanagyként alkalmazták. Gál Sándor ezredes felkérésére 1849 márciusában alapította meg és a forradalom bukásáig vezette a csíkmadarasi lőporgyárat. A fúrás nélküli ágyúk gyártása az ő irányítása és haditechnikai ismerete révén valósult meg. Bodor Ferenc a kiegyezés után Budapestre került, ahol a kataszteri hivatalnál dolgozott, majd munkanélküli lett. Később mint napi díjnok a hadügyminisztériumban tevékenykedett 1874. november 12-én bekövetkezett haláláig. Tíz gyermekéből nyolc élte túl, s most a nagy család kései leszármazottjait is keresik az emlékápolás kezdeményezői. Madaras könyvet adna ki Bodor Ferenc szerepe az 1848–49-es székelyföldi hadiipar megteremtésében címmel zajlott a vasárnapi megbeszélés Csíkmadarason. A találkozón Bíró László polgármester és több helyi önkormányzati képviselő mellett szakértők is megjelentek: Pál-Antal Sándor akadémikus Csík 1848–49-ben témában ír tanulmányt a kötethez, dr. Süli Attila, a budapesti Hadtörténeti Múzeum munkatársa mutatja be a székelyföldi hadiipari tevékenységet és Bodor munkáit, dr. Száva Tibor-Sándor Bodor Ferenc életrajzát állítja össze, Komán János a Bodor Ferencről szóló eddigi irodalmat veszi számba – számolt be Pál-Antal Sándor történész. Csíkszentmihály szülötte Csíkszentmihály szülötte Gábor Áronéhoz hasonló megvalósításaival kiérdemelte, hogy a szülőfalu szobrot vagy valamilyen emlékművet állítson neki – hangsúlyozta Izsák-Székely Loránd csíkszentmihályi önkormányzati képviselő. – A fejlesztési stratégiába már belefoglaltuk az emlékállítást, és szeretnénk azt a Biális-kúria környezetében elhelyezni. Illene a helyhez, hiszen a Biálisok is harcoltak a ’48-as forradalomban, így egy kis ’48-as emlékhely alakulna ki. Ugyanakkor még sok az ismeretlen mozzanat Bodor Ferenc életében. Például nem tudjuk, hogy hol volt börtönben: Csíkszeredában vagy Kufsteinban, és nem rendelkezünk róla hiteles arcképpel. Többek között ezért szeretnénk a ma élő leszármazottakat megtalálni. Madarassal együtt dolgozunk az ügyön, és reméljük, hogy ez még jobban összehozza a két községet. A megbeszéltek szerint a kötet kézirata az ősz folyamán elkészül, de hogy mikor jelenik meg, még nem lehet tudni. A szoborra pályázatot szeretne benyújtani Csíkszentmihály önkormányzata. Daczó Katalin


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!