Az elmúlt napokban látványos munkálatok helyszíne volt a csíkszeredai régi kórház mögötti kis erdőben lévő haditemető: állítólag a német állam megbízásából egy németországi alapítvány munkatársai exhumálták valamennyi itt nyugvó második világháborús német katona holttestét, és elszállították Jászvárosba. Nem Csíkszereda az egyetlen Hargita megyei település, ahol így jártak el, de olyan község is volt, ahol a polgármester nem engedte bántani a haditemetőt. [caption id="attachment_5963" align="aligncenter" width="620"] Sírok a csíkszeredai hősök temetőjében. Posztumusz csapatrendezés Fotó: Balázs Árpád[/caption] [dropcap]E[/dropcap]xhumálták a második világháborúban elesett és a csíkszeredai Hősök temetőjében elhantolt katonák földi maradványait egy németországi, hadisírok felkutatásával és gondozásával foglalkozó alapítvány, a Volksbund Kriegersgraber für Sorgung munkásai. A csíkszeredai Balogh Ádám, aki az említett alapítvány megbízásából az exhumálások helyi vezetője volt, lapunknak azt mondta, azokat a német katonákat keresik most országszerte, akiket 1944. augusztus 28. és október 10. között még a német hadsereg temetett el. – A csíkszeredai kis erdőben lévő haditemetőből körülbelül 200 katona földi maradványait ástuk ki az elmúlt napokban – mondta Balogh Ádám. Állítása szerint a sírok jeltelenek voltak, és nagy meglepetésükre egy sírt sem ott találtak meg, ahol azok a rendelkezésükre álló papírokon szerepeltek. – Az első két sor sírra fenyőket ültettek, gyakorlatilag a fák gyökerei közül kellett kivennünk a földi maradványokat tartalmazó ládákat – állította. Két óra és egy bőrtok Információik szerint ebbe a temetőbe a város négy helyszínéről szállítottak halottakat: a Márton Áron Gimnáziumtól, a Mikó-vár hátsó udvaráról, a régi kórház mögül, illetve a városközpontból azokat a holttesteket, amelyek a telefonközpont épületének építésekor kerültek elő. És bár Balogh konkrét időintervallumot határozott meg az exhumálandók temetési idejére vonatkozóan, azt is lemondta, hogy a kiemelt faládák állapotából jól látszott, hogy elég nagy eltérés volt a földbe kerülésük időpontja tekintetében. – A földi maradványokat ládákban találtuk meg, volt láda, amelyiken látszott, hogy már korhadt, de olyanok is kerültek elő, amelyek már teljesen szétmentek, tehát régebb kerültek a földbe, mint a társaik – ecsetelte Balogh Ádám, mikor azt firtattuk, mit találtak, mikor kiásták a sírokat. – A ládákban csak csontok voltak, személyazonosításra alkalmas tárgyakat nem találtunk. Két óra, egy zsebóra és egy karóra maradványa került elő, illetve egy bőrtok, valami pénztárcaféle – tette hozzá. Tőle tudjuk, hogy a testek közül 18-on csonkolás, végtagamputálás nyoma látszik, és néhány mellett a seb drénezéséhez használt gumicsöveket is megtalálták. A sírok között olyan is volt – szám szerint nyolc –, amelyikbe két faládát is helyeztek, illetve olyan faládát is találtak, amelyben három ember maradványaira bukkantak. Magyar is lehetett közöttük Balogh Ádám azt mondja, a német alapítvány adatbázisában eredetileg úgy szerepelt, hogy itt két parcellában 94 személy van eltemetve, közülük 32 ismeretlenként volt feltüntetve, a többiek pedig nevükkel, rangjukkal és minden más adatukkal. De hogy pontosan ki hol nyugszik, arra vonatkozó információjuk nem volt, és mivel a sírokban sem találtak semmit, ami a személyek azonosítását elősegítette volna, most sem tudják, hogy melyik sír kié volt. – Egy dolog biztos, második világháborúban eltemetett katonák voltak – mondta Balogh Ádám. Állítása szerint az sem zárható ki, hogy magyarok is lehettek a most exhumáltak között. Jászvárosba viszik a halottaikat Németország megbízásából ez az alapítvány Románián kívül Bulgáriában és Moldáviában is végez hasonló exhumálásokat – állítja Balogh Ádám. A Romániában kiásott német katonák maradványait egy jászvárosi haditemetőbe szállítják, és ott helyezik végső nyugalomra. – A német alapítvány munkatársai megkerestek minket a hivatalban, és bemutatták a hadügyminisztérium kötelékébe tartozó, Román Hadisírgondozó Hivataltól kapott engedélyüket. Mi ezt a munkálatot nem kellett engedélyezzük, de korrektül jártak el, mert jöttek, bejelentették, hogy mit fognak itt csinálni, és mikor e hét derekán végeztek, újra eljöttek, és közölték, hogy mindent visszaállítottak az eredeti állapotba – nyilatkozta Antal Attila, polgármesteri jogkörökkel megbízott alpolgármester. Balogh Ádámtól tudjuk, hogy nem Csíkszereda az egyetlen helyszín, ahol exhumálják a németek a hősi halottaikat. Kolozsváron például 365, Désen 165, Szamosújváron 196 katona földi maradványait ásták ki és szállították Jászvásárba. Hargita megyében mostanig Ditróból 36, a gyergyószentmiklósi római katolikus temetőből 22 személy csontjait exhumálták, Szépvízen, mivel az öregotthon lakóit rátemették a német sírokra, a nyilvántartásukban szereplő 25 katonából csupán 8-at tudtak Jászvásárba szállítani. Csíkszeredával sem végeztek még, ugyanis vannak jelzéseik különböző helyeken lévő, pár katona holttestét tartalmazó sírokról, és miután ellenőrzik az információkat, azokat is kiássák. – Tudunk egy sírról a vasútállomás melletti, régi temetőben is, abban, úgy tudjuk, két német és három magyar katona nyugszik. De mivel ez bizonytalan, a németek úgy döntöttek, nem bolygatják a sírt – mondta Balogh, aki szerint most már a háromszéki sírok következnek. A haditemetőt nem bántjuk! Van olyan Hargita megyei település is, ahol nem jártak sikerrel az exhumálásra érkező németek, mert a helyi hatóságok nem engedték, hogy hozzányúljanak a sírokhoz. – Hallottam, hogy talán az irodámban is jártak, de velem végül csak telefonon tárgyaltak. Világosan megmondtam, hogy van a Kárpát-medencében szanaszét elég német katonasír, amely gondozatlan, azokból gyűjtsék össze a halottaikat, de a mi haditemetőnket ne bántsák – nyilatkozta lapunknak Gergely András. Azt mondja, a szentmártoni gyermekközpont szomszédságában lévő katonatemető példásan gondozott, a község lakói kegyelettel emlékeznek meg az oda temetett katonákról – 36 német és 38 magyar katona nyugszik ott –, ezért nem érti, hogy miért kell azt bolygatni. – Ha a család, a leszármazottak jelentkeznek, hogy elvinnék a rokonuk földi maradványait, semmi kifogásom. De azt, hogy kiássák a csontokat azért, hogy Jászvárosba vigyék, nem engedem. Ez akár kegyeletsértésnek is minősülhet. Megmondtam nekik tisztán, a temetőt nem bántjuk – jelentette ki a polgármester. Balogh Ádám szerint azokon a településeken, ahol a helyi hatóságok nem engedték meg a német katonák exhumálását, az alapítvány képviselői nem erőszakoskodtak. – Ezeket az ügyeket diplomáciai úton fogja majd Németország megoldani, mert a halottak az övék, és ezt tudomásul kell venni – jelentette ki. Dánfalva is megvetette a lábát Dánfalván a helyi haditemetőt gondozó Pál Zoltán tanárt kereste fel Balogh, de nála sem járt sikerrel. – Én úgy tudom, hogy a Romániában jelen pillanatban érvényben lévő törvények szerint öt beleegyezés kell ahhoz, hogy egy hadisírt kinyithassanak. Kell a két érintett ország honvédelmi minisztériumának a beleegyezése, kell a maradványokat befogadó település nyilatkozata, kell a kibocsátó település jóváhagyása, illetve a halott katona valamilyen fokú rokonának a beleegyezése – mondta megkeresésünkre Pál Zoltán. – Ha ezek közül egy is hiányzik, nem lehet exhumálni – tette hozzá. Azt állítja, megmondta az őt megkereső Baloghnak, hogy ezt a tervet merényletnek tartja, és nem engedi, hogy kiássák a katonák földi maradványait. – Mostanig senki nem foglalkozott ezekkel a hadisírokkal. Minden település a maga lehetőségei szerint gondozta, ezek a sírok, temetők már összenőttek a falvakkal, részét képezik a települések történetének – fogalmazott Pál Zoltán. Azt mondja, ő maga is kapcsolatban van a Balogh Ádám által említett alapítvánnyal, ő, illetve Dánfalva polgármestere, plébánosa és közbirtokossági elnöke is kitüntetést kapott ettől az alapítványtól a német katonasírok példás gondozásáért, de arról, hogy a németek ezeket a sírokat kinyitnák, és a földi maradványokat máshová költöztetnék, mostanig csak Balogh Ádámtól hallott. Forró-Erős Gyöngyi