Hivatalosan hozzálátott tegnap a Pogány-havas Kistérségi Társulás a Csíki-havasok, valamint a Csíki-medence és Csíki-havasok Natura 2000 természetvédelmi területek kezelési tervének az elkészítéséhez. A megyeházán megtartott beharangozó konferencián elhangzott: a projekt célja, hogy megőrizze a védett fajokat és élőhelyeket, ugyanakkor életképes és koherens gazdálkodási tervet dolgozzon ki. [caption id="attachment_77413" align="aligncenter" width="1000"] Demeter László biológus előadása. Összehangolnák a természetvédelmet a gazdálkodással Fotó: László F. Csaba[/caption] A projekt hivatalos elnevezése meglehetősen hosszú: A Csíki-havasok és a Csíki-medence és Csíki-havasok Natura 2000 területek kezelési tervének elkészítése a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek állapotának megőrzése céljából. Kassay János, a projekt menedzsere elmondta: a beruházás teljes értéke 12,918 millió lej áfával együtt, ebből mintegy 8,4 millió lej megy tudományos felmérésre, 486 ezer lejt felszerelésekre költenek, mintegy 600 ezer lej pedig egyéb szolgáltatások és a szervezés költségeit teszik ki. Így számos közbeszerzési eljárást fognak a következő időszakban kiírni. Mint részletezte, a POIM (Nagy Infrastruktúrák Operatív Program) ezen projektje három megye – Hargita, Neamț, Bákó – összesen harminc települését érinti, több mint 100 ezer hektár területen. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke ugyanakkor nagyon fontosnak nevezte a Natura 2000-es területek menedzsmenttervének kidolgozását. Hozzáfűzte: óriási lehetőség rejlik ebben, mert ezúttal jelentős önkormányzati háttere van a projektnek, ugyanakkor szóvá tette, hogy korábban volt arra példa – az elöljáró a Szent Anna-tó kezelési tervét említette –, hogy opportunista biológusok úgy készítettek kezelési terveket, hogy az használhatatlannak bizonyult, a pénzt viszont bezsebelték érte. A védett természet nem nyűg, lehetőség Demeter László, a Pogány-havas Kistérségi Társulás tudományos vezetőjének előadásában ugyanakkor elhangzott: a természetvédelmi területeken gazdálkodók inkább csak a hátrányt látják, mert nagyon szigorú feltételrendszernek kell megfelelniük. Valamennyi beruházás esetén hosszas engedélyeztetési procedúrán kell átesni, ráadásul az ellenőrzés eredményeként gyakran változtatni kell az eredeti terveken. Ezért van szükség kezelési tervre, olyanra, amely a helyi közösség érdekeit is figyelembe veszi. Kifejtette: a természetvédelemnek is több elméleti megközelítése van. Az egyik ilyen elképzelés szerint a természet akkor működik, ha békén hagyják – ez az elv az Amerikai Egyesült Államokban működik is. De azért működik, mert ott nagy kiterjedésű, összefüggő területek vannak, ahol gond nélkül ki lehetett alakítani a nagy nemzeti parkokat. Európában ezzel szemben nincs olyan érintetlen terület, ahol ne lenne valamilyen emberi tevékenység már évszázadok óta, ezért itt a természetvédelem az ember és a természet együttélésének az összehangolását jelenti. Hozzáfűzte: a természetvédelmi területekre nem nyűgként, hanem lehetőségként kell tekinteni, a székely kultúrának amúgy is része a természettel való harmonikus együttélés. Hargita megyében 24 madárfaj, 15 további állatfaj, 4 növényfaj és 13 élőhelytípus számít védettnek, utóbbiak mintegy fele kaszáló és legelő, amelyeket a hagyományos gazdálkodás tart fenn. A projekt célja ugyanakkor, hogy a lakossággal együttműködve készítsék a kezelési tervet, hogy azok összhangban legyenek a helyi fejlesztési elképzelésekkel. Az engedélybeszerzés is könnyebb lesz Szabó Szilárd a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség képviseletében ugyanakkor elmondta: az ügynökség számára azért fontos a kezelési terv elkészítése, mert az lényegesen felgyorsítja a különböző beruházásokhoz szükséges környezetvédelmi engedélyek kibocsátását. Hozzáfűzte: a kezelési tervnek átláthatónak kell lennie, ezt ugyanakkor akadályozzák a különböző törvényi előírások.   Kiss Előd-Gergely