Tekintettel a Hargita megyei etnikai struktúrára, illetve a viszonylagos demográfiai stabilitásra a román–magyar viszony kapcsán, kevés az esélye annak, hogy kompetitív helyzet, és ebből fakadóan konfliktus alakuljon ki – hangzott el a tegnap a Hargita Megyéért Egyesület által szervezett Társadalmi együttélés Hargita megyében című kerekasztal-beszélgetésen. A különböző etnikumok együtt­­élése jellemzőinek, ki­törési lehetőségeinek, prob­lémáinak témakörét érintő előa­dások hozzájárulnak a román-magyar együttélési kódex kidolgozásához – vezette fel a beszélgetést Incze Csongor. A megyei tanács alelnöke elmondta, igyekeznek jó példákkal szolgálni a többi megyének, arányosan irányítanak forrásokat a megye északi részébe is, külön kulturális pályázati rendszert dolgoztak ki számukra, és amikor lehetőség van rá, komoly beruházási munkálatokat, útjavításokat végeznek. Proca Ion megyei tanácsos elmondta, Hargita megyében több etnikum él együtt, akik között nincs építő jellegű együttműködés, sőt egyre mélyülő szakadék van, ennek feloldásához pedig fontos lenne, hogy ne érzelmi alapon kezeljék a kérdést az arra hivatottak, hanem pontos információk alapján, éles tisztánlátással oldják meg a felmerülő problémákat. Horváth István, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke a Hargita megyei interetnikus kapcsolatok néhány aspektusáról tartott előadást. Mint mondta, Hargita megyében kiemelkedő az a vélekedés mind a magyar, mind a román részről, hogy egymás mellett élés van, tehát sem együttműködésről, sem konfliktusról nem lehet beszélni. Hargita megye etnikai struktúráját tekintve román–magyar viszonyban megállapítható, hogy a megye románságának kevés hányada él diaszpórában, és nincs olyan település, ahol a románság aránya 25 és 50 százalék közötti lenne, tehát nincs olyan demográfiai arány, ami helyi politikai versenyt tenne valószínűvé. A másik jelentős konfliktusforrás az erdélyi településeken a demográfiai változás, és az ebből fakadó frusztráció, de Hargita megyére ez sem jellemző, román–magyar viszonylatban viszonylagos demográfiai stabilitás tapasztalható, ami szintén csökkenti a konfliktusok kialakulásának esélyét – mondta a kutató. A vegyes házasságokat vizsgálva megállapítható, hogy a párkapcsolatban élő román személyek közül minden ötödik él magyar házastárssal, a vegyes házasok háromnegyede pedig városon él – ismertette a felmérések eredményeit. Ugyanakkor kifejtette, egy 2000-ben és 2007-ben készült fókuszcsoportos felmérés eredményéből kitűnik, hogy nincs is motiváció az együttműködésre, ugyanis kettős hatalmi szerkezet alakult ki, és a különböző etnikumok különböző logika alapján gyakorolnak politikai befolyást. Horváth István elmondta, jelenleg dolgoznak egy kutatáson, amelynek célja, hogy, a népszámlálási adatokon túl, felmérjék, mekkora is valójában a roma telepek lakóinak száma. Hozzátette, ebben az esetben gyors demográfiai szerkezetváltozás tapasztalható a keresztúri régióban, ami már valószínűsítheti a versenyt, és problematikussá teheti az együttélést. A romák integrálásának problémáit Sándor Csilla, a Gelem Gelem Egyesület alelnöke ismertette. Mint mondta, a statisztikák szerint Hargita megyében 26 ezer roma él, többségük nem is beszéli a roma nyelvet, hagyományosan kosárfonással, seprű és bútorok készítésével foglalkoznak. Legnagyobb problémájuk a nélkülözés, a munkahelyhiány, a nem megfelelő lakhely, ahonnan hiányzik a villanyáram, az ivóvíz, a csatornázás, ingatlanjaiknak tisztázatlan a tulajdonjoga, magas az iskolaelhagyás aránya, és sokan nem rendelkeznek személyi igazolvánnyal sem, illetve nem részesülnek egészségügyi ellátásban. A problémákra szakképzések, a Második esély program kiterjesztése, a megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátás és szociális lakások építése jelentené a megoldást. A beszélgetésen kiderült, a roma integrációra költött pénzek nagy része elkerüli a megyét, ugyanis a helyi civil szféra képviselői nem elég fogadóképesek, az önkormányzatok pedig politikai okok miatt nem merik felvállalni. Háromszéki Eszter