Az ár levonulása után jelentős károkkal számolnak az alcsíki és felcsíki önkormányzatok, családok. A Hargita megyei katasztrófavédelmi bizottság munkatársai jegyzőkönyvben rögzítik a hirtelen lezúduló víz nyomán maradt károkat. Az adatok még nem véglegesek, de információink szerint a térségben közel 100 kilométer utat mosott el a víz, 11 híd rongálódott meg, több mint 1500 hektár legelő és rét került víz alá, illetve több mint 3000 hektár termőföldet és szántóföldet érintett az ár. [caption id="attachment_31028" align="aligncenter" width="620"] A vasutat is alámosta az ár a Gyimes-völgyében. Sürgős helyreállítás Fotó: László Róbert[/caption] Csak látszólag könnyebbül­hettek meg az ár levonulása után a víz által sújtott községek lakói és elöljárói. A vészhelyzetben azonnali, gyors megoldásokkal védték az emberek a víz ellen a településeket, a domboldalakból hirtelen bezúduló víz után maradt károkat az ár levonulása után kezdte felmérni a megyei katasztrófavédelmi bizottság. A megyei önkormányzat júniusi, rendkívüli ülésén Borboly Csaba elnök bejelentette, a tanácsnak nincs lehetősége arra, hogy minden kárt helyreállítson, és a megye prefektusát kérte fel, hogy a kormány tartalékalapjából kérjen erre összeget. – A polgármesteri hivatalok a katasztrófát követő 24 órán belül le kellett adjanak egy jelentést a károkról, majd 30 napon belül részletes kimutatást. Mi a felhőszakadást követően azonnal kértük az önkormányzatokat, hogy írásban rögzítsék az eseményeket, az elmúlt hetekben pedig a megyei katasztrófavédelmi bizottság munkatársai jegyzőkönyvbe foglalták azokat. Az adatbázisunk még így sem teljes, vannak még hivatalok, akiktől várjuk az összesítést, pénzben meghatározott kárértékről nem tudok információkat adni – nyilatkozta lapunknak Petres Sándor alprefektus, aki szerkesztőségünknek átadta az ár­vízkárokról eddig rögzített megyei adatokat. Jelentős mezőgazdasági területet érintett az ár A prefektusi hivataltól kapott adatok szerint Hargita megyében több mint 1500 hektár legelő és rét, több mint 3000 hektár termőföld és szántó került víz alá. Többszörösen érintett Gyergyóújfalu, itt 800 hektár termőföldet mosott el az ár, Csicsóban 300 hektár szántóföld és 400 hektár legelő, Csíkszentsimonban 600 hektár legelő és rét, Madéfalván 300 hektár termőföld, Karcfalván 200 hektár termőföld és 60 hektár legelő, Tusnádon és Szentimrén pedig körülbelül 110 hektár legelő volt érintett az árvízben. A térségben nagyjából 100 kilométer hosszúságú utat rongált meg a víz, ennek közel fele községi, jelentős része pedig mezei út. Tizenegy hidat kell felújítani, ennek egy része járhatatlan – derül ki a kimutatásból. Dánfalván az Olt-híd balesetveszélyes. – Az ár levonulása után a híd tartógerendája megrepedezett, az egyébként sem jó állapotban lévő átkelő jelenleg balesetveszélyes, újra kell önteni. Becslésünk szerint 560 ezer lejbe kerülne az új híd megépítése, ehhez kértünk anyagi segítséget. Az átkelő fontos mezőgazdasági útvonalon van, ezért mindenképpen meg kell oldani a problémát – részletezte Böjte Csongor-Ernő polgármester. Dánfalván egy család segítségre vár A gyorsfolyású víz Dánfalván két ingatlanban is jelentős kárt okozott, az egyik egy régi épület, itt a padló alatt szivárgott fel a víz, a másik egy, a patak partján épült magánház, ennek az alapját áztatta ki a megnövekedett patak. A házban egy kétgyermekes család lakik a nagyszülővel, Böjte Csongor-Ernő polgármester szerint a megoldást egy támfal építése jelentheti. Madéfalván a Zöld Péter Általános Iskola alapját rongálta meg a víz, a polgármester külföldön tartózkodik, így őt nem értük el, de a hivatal információi szerint itt is az oktatási intézmény előtt folyó patak okozta a kárt. Az iskolában már dolgoznak az épületalap megerősítésén, becslések szerint 90 ezer lej értékű a kár. Karcfalván két híd alapját mosta ki a megnövekedett patak, ebből a vasút mellett található átkelő jelenleg is járhatatlan. – Jenőfalván európai uniós pályázatból aszfaltozáshoz készítettük elő a Salánki utcát, a dombokról összegyűlő víz azonban elmosta az utat. Körülbelül 270 méter hosszú beton támfalat szeretnénk építeni, erre hozzávetőlegesen 440 ezer lejt kértünk – közölte Gábor Tibor polgármester. Még mindig elszigetelődve Gyimesközéplokon, Hidegségben a helyiek által Hajnalszernek nevezett falurészben továbbra is megoldatlan a beszakadt betonhíd miatt elszigetelődött családok helyzete. – Előbb-utóbb a híd bele fog esni a patakba, és egy újabb esőzésnél ez végzetes problémát okozhat. Mielőbb ki kell onnan emelni, de ehhez segítségre van szükségünk, nem beszélve arról, hogy a patak másik felén közel harminc család él, akik már több hete nem tudnak autóval, illetve mezőgazdasági járművel közlekedni – állítja Gergely Károly alpolgármester. A polgármesteri hivatal Ká­polnapatakán önerőből megerősítette a hidat, ez szekérrel már járható. A községben azonban a Hidegség-patak mellett a víz kimosta a megyei utat is, ezért ebben a falurészben még mindig részleges forgalomkorlátozás van érvényben. A kárfelmérés adataiból megtudtuk, a településen közel 20 kilométeren mosta el a víz a községi út egy-egy részét, körülbelül 11 km-nyi megyei út és jelentős mezei szakasz rongálódott. Pál Bíborka