A költségek csökkentése érdekében a helyi iskolahálózatok átszervezését, a jogi személyiséggel rendelkező tanintézetek helyzetének észszerűsítését javasolta a megyebeli városoknak és több község önkormányzatának a Hargita Megyei Tanfelügyelőség a következő tanévi beiskolázás előkészítéseként. Az önkormányzatoknál elemzik a helyzetet. [caption id="attachment_79589" align="aligncenter" width="1000"] Változások lehetnek. Gazdaságosabb a nagyobb diáklétszámú tanintézetek fenntartása[/caption] Minden évben ebben az időszakban állítják össze a következő tanévre az iskolahálózat tervét és a beiskolázási tervet. Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője kifejtette, most kissé bonyolultabb ez a folyamat, mert az idén június 8-án megjelent 48-as számú sürgősségi kormányrendelet előírásai szerint a közoktatási minőségbiztosítási ügynökségnek (ARACIP) előzetesen láttamoznia és engedélyeznie kell minden, az iskolahálózatban tervezett módosítást. Az említett rendeletben az is szerepel, hogy egy ilyen módosítást az önkormányzat, a tanfelügyelőség vagy akár a minisztérium is kezdeményezhet, a folyamat végén pedig az iskolahálózatot miniszteri rendelettel hagyják jóvá – ismertette Görbe. Közölte, ahhoz, hogy a folyamatot elindítsák, a szabályozásról levélben tájékoztatták az önkormányzatokat, azon városok és községek számára pedig, amelyeknél több, jogi személyiséggel rendelkező tanintézet van, a levélben javaslatot tettek az iskolahálózat átalakítására, költséghatékonyabbá tételére vonatkozóan is. – Évek óta gondunk van a költségekkel, a fejkvóta alapú béralap nem elegendő, a minisztérium pedig többször felrótta, hogy indokolatlanul sok a jogi személyiségű tanintézményünk – indokolta a működés észszerűsítésének szükségességét a főtanfelügyelő. Mint mondta, jelenleg zajlanak az egyeztetések, és hétfőig várják az önkormányzatok visszajelzéseit. Addig nem kívánt konkrét, az esetleges összevonások által érintett tanintézetet megnevezni. Leszögezte ugyanakkor, hogy ha lesz is összevonás, az nem jelenti egyetlen iskola megszüntetését sem. – Ha például az önkormányzat úgy dönt, erre a minisztérium is rábólint és összevonunk egy középiskolát egy óvodával, akkor nem kettő, hanem egy igazgató lesz és az adminisztrációs személyzet száma csökken – fejtette ki. Hozzátette, azonnal nem, de távlatilag járhat ez az oktató személyzet létszámának csökkenésével is. Országszerte, főként városon egyébként már nemigen vannak 300–400 diákkal működő tanintézmények, mint nálunk több is, hanem nagyobb, komplexebb struktúrájú iskolák működnek – mutatott rá a főtanfelügyelő. Megtudtuk, az érvényes szabályzók szerint óvoda legalább 150 gyermekkel, általános illetve középiskola legalább 300 gyermekkel kell rendelkezzen az önálló jogi személyiség megtartásához. De ez még nem minden, nem észszerű külön adminisztrálni két, ennél akár nagyobb intézményt, ha azok egymástól pár száz méterre vannak – emelte még ki Görbe Péter. Hozzátette, minden a karcsúsítás felé mutat, kéthavonta gond van a béralap biztosításával, és nem lehet abban bízni, hogy eddig végül mindig volt pénz és ez ezután is így lesz, hanem felelős gazda módjára kell gondolkodni. A minőség a fő szempont – A csíkszeredai önkormányzatnál zajlanak az egyeztetések az iskolahálózat esetleges átszervezéséről, szakemberekkel, a tanintézmények vezetőivel beszélnek a lehetőségekről – mondta Füleki Zoltán alpolgármester, aki a tárgyalások lezárulta előtt nem kívánt konkrétumokba bocsátkozni. Úgy érzi, sarokba szorították kissé az önkormányzatokat azáltal, hogy a már említett kormányrendelet az iskolahálózatok kidolgozásában az önkormányzatok egyenlő partnerévé emelte a tanfelügyelőségeket, és az oktatási tárca kezébe helyezte a döntést arra az esetre, ha nem tudnának megegyezni. Leszögezte, ha átszervezésről születik majd döntés, annak meghozatalakor a helyi oktatás minőségének javítása lesz a fő szempont. A költséghatékonyság is fontos, de nekünk kötelességünk olyan döntést hozni, ami javulást hoz, és nem pusztán azt szolgálja, hogy az oktatási minisztérium beleférjen az általa megállapított bérkeretbe – szögezte le az alpolgármester, hozzátéve, hogy az oktatási tárcának is tudomásul kellene vennie, hogy a kisebbségi oktatás magasabb költségekkel jár. Nem lehet néhány nap alatt dönteni Gyergyószentmiklóson két középiskola, a Fogarasy Mihály Műszaki Szakközépiskola (Szaki), illetve a Batthyány Ignác Technikai Kollégium érintett a témában. Nagy Zoltán polgármester lapunk megkeresésére azt mondta, a két igazgatóval, illetve a főtanfelügyelővel is egyeztettek, pénteken pedig nagy valószínűséggel a testülettel is összeülnek, hogy megvitassák a kérdést. Hozzátette, önkormányzati álláspontot kizárólag ezt követően tudnak megfogalmazni, szubjektív véleményének hangot adva azonban megjegyezte: nem tartja célszerűnek egy 140 éves múlttal rendelkező tanintézmény felszámolását. – Egy ilyen döntés meghozatala alapos elemzést igényel, így néhány nap alatt nem dönthetünk olyasmiről, ami mind a város, mind a térség jövőjére hatással lehet – fogalmazott Nagy, rámutatva: véleményük szerint célszerű lépés az oktatási stratégia kidolgozása, amely mindenféle szempontból egységesen kezeli a város iskoláit. A településvezető megjegyezte, kizárólag ezt követően lehet egyértelmű döntéseket hozni, álláspontjukat pedig hétfőn hozzák a tanfelügyelőség tudomására. Megkeresésünkre a Fogarasy Mihály Műszaki Szakközépiskola vezetője, Részeg Ildikó, illetve a Batthyány Ignác Technikai Kollégium igazgatója, Farkas Zoltán is határozottan azt mondta: lehetőségeik szerint ragaszkodnának az iskola önállóságához. R. Kiss Edit Kertész László