Csíkszentkirály Poklond tízesében felszentelték tegnap a Magyar szentek és vértanúk kápolnáját. A szakrális eseményen tiszteletét tette Jakubinyi György gyulaferhérvári érsek is, aki prédikációjában úgy fogalmazott: nem az épület a lényeges, hanem az élő egyházközség. [caption id="attachment_60126" align="aligncenter" width="1000"] Ünnepélyes kapunyitás Poklondfalván. Szakrális tér Fotó: László F. Csaba[/caption] Ünneplőbe öltözött hívek tömege gyűlt össze tegnap délután Csík­szentkirályon a felszentelésre váró Poklond tízesi kápolna előtt. A legfiatalabb korosztálytól a legidősebbig székely ruhában, fekete-fehér ünnepi öltözékben álltak a kápolna előtt, várva a kapunyitást. A templom kapuit Jakubinyi György gyulaferhérvári érsek nyitotta meg a hívek előtt, amelyen az összegyűlt papság vonult be elsőnek, őket a meghívottak, az egyháztanácsosok és az egybegyűltek követték. Csató Béla pápai káplán, csík­szentkirályi plébános a szentmise elején ismertette a kápolna építésének részleteit. A 2014-ben vásárolt telekre 2016-ra épült fel a szerkezet, és idén „hívták életre” a szakrális teret. A 2500 lelkes szentkirályi egyházközség mintegy 1000 poklondfalvi tagjától messzire van a falu temploma, ezért volt indokolt kápolna építése. – Azért épül templom, hogy belegyökerezzünk Jézus Krisztusba, és fonnyadásmentesen alkothassunk élő közösséget. A magyar szentek, boldogok, vértanúk templomában nem a magyar etnikumot jelző szó az erkölcsi kategória, hanem a szent, a hűséges, az Istenben beteljesülő emberi élet – fogalmazott a plébános, aki hangsúlyozta, hogy az apró, családias hangulatú egyházközségek azok, ahol az emberek nemcsak ismerik egymást, de törődnek is a közösség szükségleteivel. Emellett a szentmise során arról is szó esett, hogy Ferenc pápa kijelentése nagyban befolyásolta a kápolna létrejöttét, hiszen a Szentatya szerint a templomok hatósugara 500 méter: ennek okán építették fel Hadnagy Judit marosvásárhelyi építész, terve szerint a poklondfalvi templomot. Jakubinyi György a szentmise során az első katolikus keresztény templom történetét frissítette fel, mondván, hogy az utolsó vacsora terméből ered a hagyomány. – Nem az épület a fontos, hanem az élő egyházközség. Minden ember egyénileg tesz hozzá a közösség lelki életéhez, hiszen tőlünk függ, hogyan valljuk meg hitünket – közölte a gyulafehérvári érsek, aki kiemelte, hogy a frissen szentelt kápolna neve életpéldákkal szolgál mindenki számára, mivel a szentek nemcsak közbenjárnak értünk, hanem magatartásukkal vezetik az életünket. A szentmise során egyenként szentelték fel a harangot, az orgonát és az oltárt is, hagyományosan olajjal kenték meg a templom falait. Utóbbit Tamás József segédpüspök végezte, a szertartást követően pedig felszólalt dr. Szi­lágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára is. Keresztes Bea