A tervek szerint jövő héten tartja alakuló ülését Hargita megye újonnan megválasztott döntéshozó testülete. A választási törvény változása nyomán a tanács választja meg a testület és a megyei közigazgatás elnökét és a két alelnököt. Az alábbiakban a magyar politikai alakulatok megyei képviselőit kérdeztük a tisztségek várományosainak személyéről, a lehetséges együttműködésről. [caption id="attachment_30993" align="aligncenter" width="620"] Hargita Megye Tanácsának ülésterme. A testület összetétele ismert, a vezetőket a tanács választja Fotó: László Róbert[/caption] Az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának (HET) volt egy határozata, mely szerint személyemet jelöli a megyei tanács élére. Eddig nem volt olyan tapasztalatom, hogy egy HET-döntést bárki is borított volna – válaszolta megkeresésünkre Borboly Csaba tisztségben lévő megyei elnök, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke, aki újabb mandátumra pályázik a megyei önkormányzat élén. Mint mondta, a választási eredményeket nézve is lehet látni, hogy az RMDSZ megyei listája kapta a legtöbb szavazatot – szemben a polgármesterjelöltekkel vagy az RMDSZ helyi listáira leadott szavazatokkal, tehát a lakosság bizalmat szavazott a HET döntésének. – Meggyőződésem, hogy az RMDSZ részéről nem fog meglepetés érni, mi eddig is a közös megállapodások mentén dolgoztunk, és az elkövetkezőben is ezt a módszert akarjuk alkalmazni – válaszolta arra a kérdésre, miszerint érheti-e meglepetés az alakuló ülésen az elnök személyének megválasztásánál. Bende Sándor, az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének elnöke is a HET döntésére hivatkozott, hangsúlyozva, hogy a három területi szervezet egyeztető fóruma már korábban döntött „a megyeitanács-elnöki, illetve alelnöki tisztség betöltéséről, még a választások előtt”, s e döntés értelmében az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezete részéről Hargita Megye Tanácsa elnöki tisztségére továbbra is Borboly Csaba, jelenlegi tanácselnök jelölését támogatják. Munkatársunknak nyilatkozva Bíró Barna Botond, az RMDSZ Udvarhelyszéki Szervezetének ügy­vezető alelnöke, megyei tanácsos azt mondta, ma ül össze a HET, amelynek napirendjén szerepel az elnök, alelnök támogatásának kérdése is, és „a három, csík-, gyergyó- és udvarhelyszéki területi szervezetek képviselőinek közös döntéséről a tanácskozást követően sajtóközleményben tájékoztatják a közvéleményt”. – Az elnök személyével kapcsolatosan még nem született döntés, mert nem tudjuk, hogy esetleg lesz vagy sem többes jelölés – nyilatkozta lapunknak Salamon Zoltán, az MPP Hargita megyei elnöke. Együttműködő frakciók A 31 tagú testületben az RMDSZ-nek 19 képviselője van, a MPP 4 mandátumot szerzett, az EMNP 3-at, a PSD 3-at és a PNL 2-t. A magyar érdekvédelmi szervezetnek többsége van a testületben, de a kétharmados döntések meghozatalához más alakulatok képviselőinek támogatására is szükség lesz. – Érdekes ez a kétharmad dolga – jegyezte meg Borboly Csaba, hozzáfűzve: – Először is a választási rendszer furcsaságára hívnám fel a figyelmet. Míg Kovászna megyében az RMDSZ 57,7%-át kapta a szavazatoknak, és húsz képviselője van a megyei tanácsban, addig Hargita megyében a közel 62%-kal egy tanácsossal kevesebb. Másik oldalról pedig csak a román pártokra és a bukaresti politikára jellemző az erőből való politizálás. A korábbi mandátum során is példaértékűen együtt tudtunk működni a megyei tanácsban mindenkivel, párttól függetlenül, és a terv az, hogy továbbra is ilyen elveken alapuló tanácsban dolgozhassunk. A lényeg nem az, hogy ki milyen pártot képvisel, hanem az, hogy mindannyian a Hargita megyei embereket képviseljük. Ha egy sarkalatos döntéshez nincs meg a kétharmad, akkor azt jelenti, hogy valakinek nem sikerült megjelenítenie az általa képviseltek érdekeit, tehát további konzultációra van szükség. Szövetséget kötünk az emberekért, a Hargita megyei érdekekért, de ez nem pártszínezetű kell legyen, hanem cél- és elvszerű – fűzte hozzá Borboly Csaba. Bende Sándor is elmondta, különösebben nem lobbiznak a kétharmados többség eléréséért, hiszen a megyei tanács munkáját eddig is a nyitottság jellemezte, és úgy érzi, hogy azokban az esetekben, amikor kétharmados többség szükséges, azt sikerül is elérni. – Csak vagyoni helyzettel kapcsolatos határozatokhoz szükséges a kétharmad, és eddig is a bizottsági üléseken addig egyezkedtünk, amíg sikerült mindenki számára elfogadható döntést hozni – mondta Bende, reményét fejezve ki, hogy mindez az új felállású tanácsban is így lesz. Az esetleges koalíciót illetően Barti Tihamér is Bende érvelését erősítette meg, elmondva, abban az időszakban is, amikor a megyei tanácsban a mandátumok több mint kétharmada RMDSZ-es volt, voltak viták és egyeztetni kellett az álláspontokat, hiszen a megye három nagy régiójában igencsak különfélék az érdekek. – A megyei tanács ülését megelőző bizottsági üléseken addig vitatkozunk, míg egyezségre jutunk. Remélem, ez a szokás megmarad hosszú távon a későbbiek során is – erősítette meg a Bende által mondottakat Barti. A polgári frakció megőrizte a négy mandátumát a megyei képviselő-testületben, új tagja van, Albert Mátyás és Mezei János személyében, de – mint mondják a párt megyei vezetői – a korábbi stratégiájukon ez a személyi változás nem módosít: továbbra is a felelős politizálás hívei maradnak. – Ahogy korábban, ebben a ciklusban is a konstruktív ellenzék szerepét kívánjuk betölteni, azaz támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely meglátásunk szerint a megye lakosságának hasznos, jó, és adott esetekben ellenvetéseinknek is hangot adunk – szögezte le Salamon Zoltán, a párt Hargita megyei elnöke, hozzátéve, hogy a megyei önkormányzat frakcióival „nemzeti kérdésekben kutya kötelességük együttműködni.” Mezei János, Gyergyó­szent­mik­lós tisztsége gyakorlásától eltiltott polgármestere az MPP színeiben jutott mandátumhoz, a megyei tanácsban is konstruktív ellenzékiként szeretne dolgozni a továbbiakban. – A legfontosabb szempont, hogy jó döntések szülessenek, olyanok, amelyek a megye fejlődését szolgálják – szögezte le Mezei. Elmondta, úgy véli, az RMDSZ-frakcióban meglesz a kellő kompromisszumkészség ahhoz, hogy a kétharmados többséget igénylő döntésekben is egyezségre jussanak. Ki állít alelnököt? Az eddigi gyakorlat szerint a megye három történelmi régiója szerint ha egyik adta a megyei elnököt, a másik kettő nevesítette a két alelnököt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy marad-e ez a gyakorlat, illetve kik a jelöltek a két alelnöki tisztségre. – Jelenleg nem folyik politikai alku, és nem is látom úgy, hogy a közeljövőben erre sor kerülne – szögezte le Borboly Csaba. – Az RMDSZ nem kezdeményezett ebben a témában megbeszélést a többi politikai alakulattal, s más részről sem volt ilyen kezdeményezés. Ahogy a megyei tanács elnökét, az alelnököket is titkos többségi (fele plusz egy) szavazattal választják meg a tanácsosok az első tanácsülésen, a testület megalakulása után. Az RMDSZ megyei vezetőségének lesz egy előzetes egyeztetése ebben a témában, de a végső döntést úgyis az alakuló ülésen a tanácsosok hozzák majd meg – jegyezte meg. Bende Sándor Barti Tihamér tisztségben lévő alelnököt nevezte meg a gyergyói területi szervezet jelöltjeként, Salamon Zoltán néppárti vezető szerint bár a frakción belül még nem egyeztettek a kérdésben, „minden valószínűséggel Mezei Jánost nevesíti és támogatja az alelnöki tisztség megszerzésében”. Jakab Attila, a néppárt Hargita megyei szervezetének elnöke úgy nyilatkozott: személyi kérdésben nincs még álláspontjuk, az, hogy kit támogatnak az elnöki, alelnöki tisztség elnyerésére, jövő hét elején dől el, annak függvényében, hogy milyen egyezségre jutnak vagy sem az MPP képviselőivel. Salamon Zoltán MPP-elnök közölte: egyelőre sem a szövetséggel, sem a néppártosokkal nem tárgyaltak, számára új az információ, miszerint az EMNP megbeszélést kezdeményez jövő héten, de ha sor kerül erre, természetesen nyitottak a tárgyalásra. HN-információ