A kisgyermek fejlődésének témájában szervez kétnapos szak­mapolitikai konferenciát a csík­somlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban a csíkszentmártoni Pros­peritas Vitae Egyesület és a Csík­szentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központ. A holnap kezdődő rendezvényre a korai fejlesztésben érdekelt egészségügyi oktatási szakembereket hívnak, de várnak minden felelős szakmai vagy közigazgatási, politikai vezetőt, valamint civil szervezeti képviselőt, akinek hatáskörébe tartoznak a gyermekek korai fejlődését, egészségét, oktatását és gondozását célzó szolgáltatások. Holnap és szombaton a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház látja vendégül a korai fejlesztés terén dolgozó szakembereket és a gyermekek korai fejlődését, egészségét, oktatását és gondozását célzó szolgáltatások terén felelősséggel bíró szakmai, közigazgatási vagy politikai vezetőket, e területen tevékenykedő civil szervezetek képviselőit a csíkszeredai Prosperitas Vitae Egyesület és a Szentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központ által szervezett kétnapos konferencián. – A korai fejlesztés és a kora gyermekkori intervenció még gyermekcipőben sem jár Romániában – hívta fel a figyelmet Sógor Enikő klinikai pszichológus, pszichoterapeuta, a rendezvényt szervező Prosperitas Vitae Egyesület elnöke –, ez indokolja a szakmapolitikai konferencia megtartását is. Egyértelmű, hogy Romániában nem prioritás a korai fejlődés kiaknázása a fejlődési zavarok és a betegségek megelőzésben, a korán felismert tünetek enyhítésében, korrigálásában – tulajdonképpen az egészség és a társadalomban való boldoguláshoz szükséges képességek megalapozásában. Nincs a köztudatban és a szakemberek, döntéshozók számára sem ismert az a tény, hogy a kora gyermekkori intervenció a legkifizetődőbb szociálpolitikai program amely, amellett hogy anyagilag többszörösen megtérül, az érintett gyermekek és családjaik számára biztosítja esélyeik kiegyenlítését az életben való boldoguláshoz – fűzte hozzá. Mint mondta, hiányosságok mutatkoznak a gyermekek egészséges korai fejlődésének biztosítása terén az egészségügyben, az oktatásban és a szociális szolgáltatások területén egyaránt. – Az egészségügyben nem fektetnek kellő hangsúlyt a fejlődési rendellenességek és a betegségek korai megelőzésére, szűrésére és kezelésére – hangsúlyozta, sorolva a hiányosságokat: – hiányzik többek között a szülés előtti oktatás, a várandós anyáknak a gyermek fejlődésével, táplálásával kapcsolatos információkkal való ellátása; nincs a fejlődési rendellenességgel élő gyermekek szüleinek tájékoztatását szolgáló program; nincsenek átfogó szűrő- és felmérőprogramok; hiányos az újszülöttek szűrése – nálunk csak két rendellenességet szűrnek ki, míg másutt huszonegy különböző anyagcserezavart szűrnek. Ehhez társul a megfelelő szakemberek hiánya, a családorvosok túlterheltsége, a korai fejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek alacsony száma, a hasonló államilag támogatott intézmények hiánya, illetve a védőnőhálózat hiánya. Az oktatásban mutatkozó hiányosságok közül az óvodai oktatás előtti korban lévő gyermekekre vonatkozó törvényi keretek hiányát emelte ki, no meg azt, hogy hiányzik a 0–3 éves korosztály oktatására vonatkozó országos stratégia és tanterv, a jogi szabályozások csupán néhány speciális szükségletű csoporthoz tartozó gyermek oktatására vonatkoznak. Az a kevés működő bölcsőde pedig nem is oktatási intézmény. Megoldandó gondként jelölte meg a szakterületre vonatkozó szabványok, eredménymutatók és felügyeleti szervek hiányát, no meg azt, hogy a szegényebb, vidéki környezetben élők még az elérhető, csekély szolgáltatásokhoz sem férnek hozzá. – Emellett hiányoznak a megelőzési programok a 0–6 éves korosztály számára, s a pszichopedagógiai segítség sem hozzáférhető minden érdekelt számára, ugyanis nagyon kevés a szakember – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a szülőket sem tájékoztatják a gyermekek fejlődési szükségleteiről, illetve nem biztosítottak az inkluzív oktatás feltételei, ugyanis hiányzik annak módszertana, s nem készítették fel sem a pedagógusokat, sem az osztályközösségeket, sem a szülőket a speciális szükségletű gyermekek fogadására, a velük való bánásmódra. A szakember kitért a szociális és gyermekvédelem terén tapasztalható hiányosságokra is. Mint mondta, nincs megelőzési és korai intervenciós stratégia a szociális problémák megelőzéséért, s azt is kiemelte, hogy noha törvényi előírás, hogy a fogyatékkal élő gyermekeknek biztosítani kell a jogot a felismerésre, fejlesztésre, támogatásra, de mindezek megvalósítása nehézségekbe ütközik amiatt, hogy a rendszer alulfinanszírozott, s mindezt tetézi a módszertan hiánya, a szakképzés esetlegessége és a szakszemélyzet elégtelen száma. A hétvégi konferencia, akárcsak a korábbi, tavaly novemberben zajlott kerekasztal a holtpontról való kimozdulást szolgálja a szervező szerint. Holnap 10–18 óra között magyarországi és erdélyi korai fejlesztésben dolgozó szakemberek mutatják be jó gyakorlataikat és osztják meg szakmai tapasztalataikat, szombaton 9 órától zajlik a zárótanácskozás, 12-től pedig a csíkszentmártoni Korai Fejlesztő Központ látogatása szerepel a programban. Regisztrálni a konferencia helyszínén lehet. Sarány István A cikk a Hargita Népe március 22-i számában jelent meg.