Csíkmadarason tartott helyszíni szemlét pénteken a Hargita Megyei Törvényszék C10CAF számú bírói testülete, amely egy korábbi táblabírósági döntés, vagyis a magyar zászló eltávolítására vonatkozó végzés végrehajtását ellenőrizte a polgármesteri hivatalnál. A zászló ott lobogott a hivatal homlokzatán. De ez már nem ugyanaz a zászló, állítja Bíró László polgármester. [caption id="attachment_16463" align="aligncenter" width="620"] Négy zászló a homlokzaton. Zavaró szimbólumok? Fotó: Csíkmadaras Polgármesteri Hivatala[/caption] A törvényszék, a prefektusi hivatal és a törvényszék melletti ügyészség összesen hattagú küldöttsége helyszínelt péntek délelőtt a csíkmadarasi községházánál. Vizsgálatuk tárgya – a csíkmadarasi polgármesteri hivatal közleménye szerint – a 2015. május 27-én iktatott prefektusi feljelentés volt, amelyben azt kifogásolta Jean-Adrian Andrei prefektus, hogy Bíró László polgármester nem hajtotta végre a Marosvásárhelyi Ítélőtábla 2014. június 17-én meghozott döntését, mely szerint el kell távolítani a községháza homlokzatáról Magyarország zászlaját. A prefektusi beadvány azt is kérte a Hargita Megyei Törvényszéktől, hogy rójon ki 63 960 lejes büntetést – az összeg a prefektus szerint a beadvány keltétől, 2015. május 28-tól is folyamatosan nő – a polgármesterre, és kötelezze a marosvásárhelyi bíróság 3824/R/12. 06. 2014-es határozatának betartására, vagyis Bíró László távolítson el minden olyan lobogót a polgármesteri hivatal épületéről, amely nem felel meg a 1994/75-ös számú, a hatóságok zászló-, címer- és pecséthasználati jogát szabályozó törvény előírásainak. A csíkmadarasi önkormányzat közleménye szerint az alig félórás látogatás során a küldöttség lefényképezte a községháza homlokzatát, rajta a magyar nemzet lobogójával – nem Magyarország hivatalos zászlójával –, majd jegyzőkönyvbe foglalta a tapasztaltakat. – Balról a székely zászló, mellette a román zászló, középen Románia címere, jobb oldalon még egy román zászló, illetve a magyarság történelmi lobogója: ezek vannak kitűzve jelenleg a polgármesteri hivatal épületére – magyarázta Bíró László polgármester. – A jegyzőkönyvbe is úgy foglalták, hogy „a magyarság zászlója és történelmi címere”. Bíró László összefoglalója szerint a zászlóügy 2012 táján kezdődött, amikor először feljelentették a magyar zászló miatt, akkor valóban egy címer nélküli zászló, Magyarország hivatalos zászlója lobogott a homlokzaton. A bírósági végzést követően viszont lecserélték azt a zászlót, így most egy címeres lobogó van kifüggesztve, ami a magyar nemzet, és nem a magyar állam zászlója. A polgármester pedig fontosnak tartja, hogy ez a zászló ott lengjen. – Sokkal többről van szó, mint egyszerűen a zászlóról – állította. – Hagyni kellene, hogy érvényesüljön a helyi autonómia, ne folyton akadályozni ilyen műveletekkel. Számomra az a zászló azt jelenti, hogy itthon vagyunk, és ez a település nem átjáróház. Ha a román állam azt kéri, hogy tiszteljük a nemzeti jelképeket, mi megtesszük. De a miénket nem hagyjuk, és nekik is tisztelniük kellene a miénket. Bíró László úgy érzi, a zászlóügyben polgármesterként nagyon egyedül maradt, a szolidaritás minimális, mintha a polgármester-társai nem akarnák észrevenni, hogy mi áll az ügy mögött. – Nem az a gond, hogy a zászlót nem tehetjük ki, hanem rettegnünk kell lassan mindentől, mert államellenesnek minősül – tette hozzá Bíró László. – Nem vagyunk szabadok, nem használhatjuk szabadon még a szimbólumainkat sem. A következő tárgyalásig alaposan fel kell készülnünk és megvédenünk az álláspontunkat. Nem hiszem, hogy egy nemzeti szimbólum használata bűncselekmény. A világ számos gondjának egy a kiindulópontja, hogy nem tiszteljük egymás értékeit, örökségeit, ennek következménye a feszültség. A következő tárgyalásra a törvényszéki végzés végre nem hajtása miatt 2016. január 20-án kerül sor. Daczó Katalin