Ízek, népek találkozója Csíkszentmiklóson

Pityókatokány, savanyú vetrece, padlizsánpörkölt, kapustnica, lecsós pásztortarhonya, olténiai „rákleves” – csak néhány a számos ételkülönlegesség közül, amely szombaton a csíkszentmiklósi futballpályán, a negyedik alkalommal megszervezett Nemzetek konyhája rendezvényen rotyogott az üstökben. A gasztronómiai találkozón tizenhat főzőcsapat mutatta be különböző népek jellegzetes ízeit, Magyarországról, Szlovákiából, Csehországból és Románia történelmi régióiból érkezett résztvevőkkel.

Létai Tibor
Becsült olvasási idő: 4 perc
Ízek, népek találkozója Csíkszentmiklóson
Nemzetek konyhája. Számos ételkülönlegesség készült a bográcsokban Fotó: László Ferenc Csaba

A Csíkszentmiklóson, szombaton megszervezett Nemzetek konyhája ünnepélyes megnyitóján Fekete Örs, Szépvíz község polgármestere köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében a rendezvény sokszínűségét méltatta, és kiemelte, hogy a szervezők célja minél több nemzetiség konyhájának bemutatása. A tizenhat csapat között moldvai és gyimesi csángók, erdélyi és magyarországi magyarok, felvidékiek, valamint szlovák, német, roma, olasz és természetesen az örmény konyhát képviselő főzőcsapatok is helyet kaptak. A szervezők Románia történelmi régióinak gasztronómiai sajátosságait is igyekeztek külön bemutatni, a Körösök vidékétől egészen Olténiáig.

Ízek, népek találkozója Csíkszentmiklóson

Fekete Örs kitért arra is, hogy a rendezvény túlmutat a gasztronómiai élményeken, hiszen a helyi hagyományok és termékek népszerűsítésére is alkalmat teremt. Mint fogalmazott, 2027-ben Hargita megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet, ezért már most fontosnak tartják a helyi értékek bemutatását. Szépvíz községben mély gyökerei vannak a gazdálkodásnak: a pityóka mellett káposztát és más zöldségeket is termesztenek, ugyanakkor húsfeldolgozók és állattenyésztéssel foglalkozó gazdák is tevékenykednek a térségben. Hosszabb távú cél, hogy a rövid ellátási lánc révén a termelőtől a feldolgozón át a fogyasztóig helyben valósuljon meg az értékteremtés.

Ízek, népek találkozója Csíkszentmiklóson

A rendezvény alapgondolata az volt, hogy nem mindenki tud elutazni a világ különböző tájaira, hogy személyesen kóstolja meg az ottani ételeket, ezért úgy döntöttek, helybe hozzák a különböző konyhák jellegzetességeit, hogy az érdeklődők egy helyen ismerkedhessenek meg azok ízvilágával – minderről már András Róbert szervező mesélt lapunknak. Megjegyezte: a kezdetekkor még versenyként induló esemény mára inkább a bemutatkozásról, az együttlétről és a közös kóstolgatásról szóló rendezvénnyé vált.

Ízek, népek találkozója Csíkszentmiklóson

Az üst mellett, a rotyogó alapanyagokat kavargatva kérdeztük Hatházi Hunor szakácsot, aki elmondta: idén a székely-magyar konyhát képviseli egy klasszikus családi recept alapján. Édesapja pityókatokányát hozta el új köntösben, a hagyományos ízvilágot a modern konyha elemeivel ötvözve: „székely-magyar ízvilág, francia csavarral” – fogalmazott, utalva a szárzellerrel és rozmaringgal való fűszerezésre.

Ízek, népek találkozója Csíkszentmiklóson

A Gyuláról érkezett Hajduk Zoltán kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy az első kolbászfesztivál óta rendszeresen visszatérnek Csíkszentmiklósra. Ezúttal kapustnicával, vagyis kolbásszal és füstölt sonkával készített káposztalevessel, valamint lecsós pásztortarhonyával készültek. Külön figyelmet fordítottak a helyi alapanyagokra is: a füstölt húst és szalonnát nem Magyarországról hozták, hanem a helyi termelőktől szerezték be, ezzel is felhívva a figyelmet a székelyföldi termékek minőségére.





Hirdetés

Kövessen a Facebookon!