Reneszánszát éli Hargita megyében a ribiszke termesztése: a sokoldalúan hasznosítható, lének, bornak, szörpnek egyaránt elkészíthető, de akár gyógyászati, gyógyszeripari cé­lokra is hasznosítható bogyós gyümölcs termesztésében és feldolgozásában egyre több kiscsaládi gazdaság lát fantáziát. Zágoni Elemér nyugalmazott főgyógyszerésszel, a ribiszke beltartalmi értékeinek legavatottabb ismerőjével a napokban Török Jenő csíkborzsovai, 900 tövet tartalmazó ültetvényét tekintettük meg. [caption id="attachment_32132" align="aligncenter" width="1000"] Alternatív jövedelemforrás a krumplitermesztés mellett Fotó: Domján Levente[/caption] Azon, hogy Csík térségében – a viszonylag hűvösebb klíma ellenére – jól érzi a magát a ribizli, Zágoni Ele- mér szerint nem kell csodálkozni. Egy mondást idéz, miszerint ahol a szőlőé véget ér, ott kezdődik a ribiszke birodalma. Sőt – világosít fel a szakember – Csíkban a ribiszke termesztésének régi, legalább hetven-nyolcvan esztendőre visszanyúló hagyománya van. És mivel a ribiszke a háztáji gazdaságokban jól teljesített, termesztését idővel az állami gazdaságok számára is kötelezővé tették. – Vidékünkön az 1950-es, 60-as években, a társasok és kollektív gazdaságok megalakulását követően szinten minden településen volt ribiszkeültetvény, bizonyos mennyiségű bokorral, amit kötelezően kellett termesszenek. A gyümölcs külföldre ment, azért termeltették. A ribizli értékeit már akkor ismerték, de az élettani hatásait illetően azóta is sok új dolgot mutattak ki. A fekete ribiszke olyan fontos kémiai vegyületeket, vitaminokat, mikroelemeket tartalmaz, amelyek az emberi szervezet számára nagyon fontosak, és ami szintén jelentős értéket ad a gyümölcsnek – magyarázza a szakember, miközben Török Jenő két éve telepített, több fajtából álló ribiszkeültetvényét szemléljük. Zágoni Elemér nyugalmazott főgyógyszerészről túlzás nélkül állítható, egész munkásságát a ribizli emberi szervezetre gyakorolt élettani hatásainak kutatására áldozta. Nem is titkolja, a fekete ribiszke iránt érzett szeretete, kötődése még a gyermekkorában, a szülői háznál kialakult, gyógyszerészként végzett vizsgálatai pedig csak ráerősítettek erre. – Azt, amit házilag a fekete ribiszkéből készíteni lehetett, édesanyám minden esztendőben elkészítette. A ribiszkének a népgyógyászatban is fontos szerepe van: vérnyomáscsökkentő hatását például a marosvásárhelyi egyetemen is kipróbáltuk és bizonyítottuk. A leveléből készült tablettát évtizedeken keresztül forgalmazták is a Marosvásárhelyi Gyógyszervállalat megyéiben. Sokan nem merik fogyasztani a levét, mert azt állítják, növeli a vérnyomást. Ez nem igaz, a vérnyomást nem a leve, hanem az abból készülő 13-14 százalékos alkoholtartalmú bor emeli – hangsúlyozza Zágoni Elemér. Leszögezi, a fekete ribiszkének szinte minden része, alkotóeleme jó hatással van az emberi szervezetre: a leveléből tea készíthető, a gyümölcs által tartalmazott festékanyagoknak a szív- és érrendszerre van jótékony hatása, újabb amerikai kísérletek alapján pedig a rákos megbetegedések gyógyítására is alkalmas. Elmondta, a levél fonákján látható fénylő pontocskák valójában illóolajat tartalmazó mirigyszőrök. A belőle nyerhető sárga, kellemes illatú illóolaj vesekőhajtó, vesekőoldó hatással bír. A szakember elmondta, a gyümölcs feldolgozása során a préselés után keletkező magot és héjat is vétek eldobni: a mag ugyanis az érelmeszesedés megelőzését segítő értékes zsíros olajokat tartalmaz. Ráadásul – a természetben található növények közül kivételes módon – a ribiszke az omega 3 és 6-ot olyan arányokban tartalmazza, ahogy azt az emberi szervezet megkívánja. – A ribiszkét minden család kertjébe ajánlom és ajánlottam egy életen keresztül. Sokan megfogadták, a mi falunkban is elterjedt. Nem olyan növényként kell rá gondolni, mint amiből vagyont lehet szerezni, hanem olyanra, mint ami a család egészségét szolgálja. 40-50 tő pedig már egy négytagú család egész éves szükségletét képes lefedni – tette hozzá a szakember. A széles felhasználhatósági területe mellett gyermekkori emlékeinek a felidézéséért, illetve a növénnyel való foglalkozás öröméért döntött borzsovai családi gazdaságukban a ribiszkeültetvény létrehozása mellett Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője is. Kihangsúlyozza, az hogy a két éve telepített bokrok mára ilyen szépen fejlődtek, abban a feleségének és a sógorasszonyának is komoly szerepe van. A tiszta, gyom nélküli sorok ugyanis az ő kezük munkáját, erőfeszítéseiket dicsérik. – Én is szinte naponta kijövök. Nézem, gyönyörködöm a sorokban. Örömöm telik benne látni, hogyan fejlődik, miként alakul. A telepítésnél három lengyel fajtát választottunk: Tibent, Rubent és Tiselt, amelyek eltérő érésidejűek. Nem biotermesztésről van szó, de fölöslegesen sem permetezünk. A ribiszkésben inkább az észszerű precíziós gazdálkodást kívánjuk megvalósítani. És hogy miért a ribizli? Mert valamilyen alternatív jövedelemforrást biztosító növényfajtára is szükség van. A pityóka már nem megy úgy, mint a 1990-es években. És a ribiszkével kapcsolatban ez se mellékes szempont – hangsúlyozza Török Jenő. A ribizli a telepítést követő első két esztendőben kíván több munkaráfordítást: a gazdáknak ugyanis ebben az időszakban, amíg a növény meg nem erősödik, a többszöri kapálás, gyomlálás révén a gyomokkal is keményen fel kell venniük a harcot. Mára már a 2,7 méteres sorközökről lekaszált füvet is a ribiszke érdekében hasznosítsák: a bokortövek alá húzva mulcsként a talajt védi a nedvességvesztéstől, kiszáradástól, ugyanakkor lebomolva, természetes komposzttá alakulva tápanyagot is szolgáltat a növénynek. A kert egyik felében – a fiatal ribiszketövek szaporítása, illetve továbbültetése céljából – faiskolát is kialakítottak. A borzsovai ültetvényben a másodéves tövek immár napról napra szebbnek mutatják szüretelésre érett termésüket. Egy kifejlett, gondosan metszett ribiszketőről a gazda átlagosan 2-3 kiló gyümölcsre számíthat, amit az idén várhatóan kilónként 10-12 lejes áron lehet értékesíteni. Domján Levente