Az általános iskolás gyermekek nagyon nagy hányadának van lúdtalpa, és a tanév eleji szűrővizsgálatokon sok mellkasdeformitással, hátgerincferdüléssel küzdő gyermeket is láttak az iskolaorvosok. A szakemberek a gyógytorna, illetve a D-vitamin pótlásának fontosságát emelték ki. A háziorvosok, vagy ahol vannak, ott az iskolaorvosok minden gyermeket megvizsgálnak a tanév eleji szűrővizsgálatokon. Két iskolaorvost kérdeztünk arról, hogy leggyakrabban milyen problémákkal találkoznak. A diákok közel egyharmada lúdtalpas Molnár Orsolya csíkszeredai iskolaorvos elmondta, a közel 1700, nyilvántartásukban szereplő gyermek között 660 lúdtalpast találtak, Vajna Adél székelyudvarhelyi iskolaorvos pedig szintén arról számolt be, hogy ez az ortopédiai elváltozás náluk is gyakori. A probléma orvoslására egyszerű a gyógytorna, csak meg kell tanulni – mutatott rá Vajna Adél. Ismertette, egyeztettek az iskolájukban dolgozó testneveléstanárokkal, és miután nyitottan viszonyultak ehhez, a testnevelésórákba beiktatják ennek az elsajátítását is. Molnár Orsolya szerint azért ennyire elterjedt a lúdtalp, mert sokat ülnek az iskolások, nem használják a lábizmaikat, nem járnak mezítláb, nem másznak fára. Ugyanakkor sok a túlsúlyos gyerek is. Gyakori a tyúkmell és tölcsérmell Az iskolaorvosok szerint továbbá sok gyermeknél fordul elő mellkasdeformitás és gerincferdülés. A rendellenesen előre domborodó mellkassal járó tyúkmell, illetve a beesett mellkassal járó tölcsérmell tartozik a mellkasdeformitások közé, és a D-vitamin hiánya mindkét probléma hátterében állhat – fejtette ki Molnár Orsolya. – A tyúkmell azért okoz gondot, mert a bordák rugalmatlansága miatt a tüdőkapacitás csökkenhet. Rossz lesz a gyermek tartása, előreesnek a vállak, ez negatívan befolyásolja a légcserét. A tölcsérmell a növekedéssel válik egyre nyilvánvalóbbá, kamaszkorban, amikor hirtelen megnőnek a gyermekek, akkor erősen romlik ez az állapot. Szív- és légzőrendszeri betegségekkel, csökkent légzésfunckióval járhat. Mindkettő esetében okozhat pszichés problémát, ha a gyermek szégyelli a testalkatát – ismertette az iskolaorvos. Felsorolta, a deformitások javítása érdekében a gyógytorna az elsődleges, továbbá jó légzéstechnika elsajátítása és az úszás, a futás bevezetése. Az esetek többsége nem súlyos, és minden esetben D-vitamint is felírnak a gyermekeknek – tudtuk meg. Az orvos kifejtette, az ajánlások szerint 1–6 éves kor között 600–1000 nemzetközi egységnyi, serdülőkorban 800–1000 nemzetközi egységnyi D-vitamint kell szedni naponta. – Amerikai vizsgálatban ugyanakkor arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermekek D-vitamin-adagjának a meghatározásakor figyelembe kell venni az életkort, az etnikai hovatartozást, az évszakot és a kezelés előtti D-vitamin-szintet. A vizsgálat nyomán megfogalmazott ajánlás szerint télen minden gyermeknek naponta legalább 1000 nemzetközi egységnyi D-vitamint kell kapnia, az 5 évesnél kisebb gyermekeknek, a 10 évesnél idősebb lányoknak és pigmentáltabb bőrű gyermekeknek pedig egész évben legalább ennyi D-vitaminra van szüksége – ismertette a szakember. A D-vitamin-készítményeken fel van tüntetve, hogy az adott termékekből egy csepp vagy egy kapszula hány nemzetközi egységet tartalmaz a vitaminból. A D-vitamin túladagolható, az 1000 nemzetközi egység azonban nem veszélyes szint. Molnár Orsolya hangsúlyozta, számunkra különösen fontos a D-vitamin pótlása: vidékünkön tél végére az emberek 90 százalékának hiánya van ebből a vitaminból. Ahhoz, hogy ez természetesen, a szervezetben kellő mennyiségben képződjön, mindennap legalább 30 percet kellene eltölteni a napon úgy, hogy nagyobb bőrfelületet érjen a napsütés. Náthásan az iskolában Vajna Adél székelyudvarhelyi iskolaorvos arra is felhívta a figyelmet, minden szűrővizsgálat során sok, akkut felső légúti megbetegedéssel iskolába járó gyermeket találnak. Az orvos rámutatott, sem a betegnek, sem a diáktársainak nem jó, ha iskolába jár, egyrészt, mert ha nem érzi jól magát, figyelni sem tud, és ha nem piheni ki magát, nem regenerálódik megfelelően, akkor hamarabb jön majd a következő betegség is. Másrészt pedig megfertőzi a diáktársait is, ha például vírusos betegséggel továbbra is közösségbe jár. Jó lenne, ha egy-egy ilyen légúti megbetegedés után csak gyógyultan mennének a gyermekek iskolába – hangsúlyozta ki az iskolaorvos. R. Kiss Edit