A megnyitón elhangzott: a Magyar Nemzeti Múzeum 2022-ben nyitotta meg azt a rendkívüli tárlatot, amelyen először tekinthették meg a honfoglaló-államalapító vezérek összes eddig fellelt és kiállítható állapotban levő tarsolylemezét. Az elmúlt évek régészeti ásatásainak köszönhetően több honfoglalás kori kincs is előkerült, ezeket hozták el Csíkszeredába, a Csíki Székely Múzeumba decemberben.

A Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei című kiállítás csütörtök délutáni nagyszabású megnyitóján elsőként dr. Karda-Markaly Aranka, a Csíki Székely Múzeum igazgatója köszöntötte az érdeklődőket. Kifejtette:

a leletegyüttes bemutatása nemcsak a régészeti munka fontosságára hívja fel a figyelmünket, hanem nemzeti identitásunkat is erősíti,

amely napjainkban is a múzeumok fontos feladata. A tárlat több mint ezeréves tárgyaival a honfoglaló magyarság életéről, szokásairól és reprezentációs igényeiről is tudósít, a leletek egyúttal rávilágítanak a restaurátorok és régészek rendkívül magas színvonalú, példaértékű munkájára.

Az intézményvezető kiemelte: a harmincnyolc tarsolylemezből és díszből álló tárlatot ezelőtt csupán két helyszínen állították ki, a Magyar Nemzeti Múzeumban, illetve a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban, így ez az első erdélyi állomása. Karda-Markaly Aranka beszédében arra is kitért, hogy mi köze Csíkszeredának, Székelyföldnek a honfoglalás kori tarsolylemezekhez. Meglátása szerint annak ellenére, hogy eddig térségünkben nem került elő a honfoglalás korából semmilyen tárgy,  

a múzeumnak, mint a magyar kultúra és identitás őrzésének egyik bástyájának, fontos feladata bemutatni az őseinket, elődeinket idéző leleteket.

Az eseményen Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a kiállított tárgyak emberközeliségét emelte ki, és hogy az értékes leletek a történelmet idézik, de egyben pillanatképet adnak az egyszerű, magyar emberről is.
A Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei című tárlatot dr. Virágos Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti főigazgató-helyettese nyitotta meg. Kifejtette:

a kiállítás egészen rendkívüli, nincs két egyforma darab, de együttesen mind a korai magyarságot, annak elitjét és a mára megmaradt kincseinket mutatja be.

Elmondta: a tarsoly a honfoglalás kori fegyverviselő férfiak jellegzetes viseleti darabja volt, melyben mindennapos használati tárgyaikat tartották. A jellemzően bőrből készült tarsolyok fedelét esetenként bronz- vagy aranyozottezüst veretekkel, máskor összefüggő nemesfém tarsolylemezzel díszítették. A tarsolydíszek egyes vélemények szerint a fejedelmi család szolgálatában álló előkelők kitüntető hatalmi jelvényei voltak.

A tárlaton megcsodálható tarsolylemezek és díszek bronz, aranyozott ezüst vagy vörösréz, ezüstötvözet, rézötvözet, vas és ón felhasználásával készültek, ugyanakkor Virágos Gábor külön felhívta a figyelmet egy különleges, zöldes felületeket tartalmazó tarsolylemezre, amely egy kivételes és ritka darab, díszítő berakása a rózsabogár szárnyából készült. A kiállítás pannói bemutatják a tarsolydíszek történeti és társadalmi kontextusát, rekonstruálják a tárgyak használatának idejét és módját, területi eloszlását és művészettörténeti motívumait, párhuzamait.

A Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei című tárlat jövő áprilisig látogatható a Csíki Székely Múzeumban.