szórványos felhőzet
tiszta égbolt
erős felhőzet
Hit és identitás
Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban tanácskoztak egyházi és világi vezetők, illetve civil szervezetek képviselői A nemzeti kegyhelyek szerepe a magyar nemzet mindennapjaiban témakörben. Szabó István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke – a Hargita megyével baráti testvérkapcsolatokat ápoló tizenkét megye egyikének képviseletében – ezúttal bemutatta az általuk fémjelzett vallásturisztikai megvalósításokat.
[caption id="attachment_79755" align="aligncenter" width="1000"]
A konferencia résztvevői. Nemzetegyesítő zarándokutak Fotó: Simó Márton[/caption]
Az egy-egy határokon átívelő projekt keretében – 2009 és 2011 között „A középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében”, az „Örökség, ami összeköt – Szent László emlékezete Közép-Európában” – 2018–2019 és „A reformáció európai kulturális útvonala” 2016–2019 között megvalósult, illetve jelenleg is működő és építkező programokat ismertette Szabó István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke a hét végén a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban szervezett konferencián.
Előadásában elmondta, hogy mindezek segítik a nemzeti öntudatot, a vallásos lelkületet, tágítják a bennük résztvevők látókörét, döntő jelentőségűek a Kárpát-medence magyarsága közti szoros kötelék létrejöttében, hiszen a politikai határ egy politikai-közigazgatási állapotot jelent ugyan, de ma már nem választ el minket. Megyéjükben található Máriapócs, illetve a közelben fekszik – de már Nógrád megyében – a másik fontos zarándokcélpont, Mátraverebély-Szentkút, amely szintén nemzeti kegyhely, rajta van a Mariazell-től Csíksomlyóig vezető zarándokútvonalon.
Mint elhangzott, ma úgy kell gondolkodni, hogy ez a kelet-közép-európai út nem egyirányú, hanem oda-vissza történnek a zarándoklatok, a székely ember is eljut időnként ezekre a kegyhelyekre, s nemcsak búcsúk alkalmával, hiszen ezek a desztinációk az év bármely szakaszában rendelkezésre állnak.
Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke előadásában a megyei vezetés, az egyházak és a különböző szervezetek közti harmonikus együttműködésről beszélt. Bár nem jelentős az állami segítség, mindig megtalálják a forrásokat, képesek ráirányítani a figyelmet a vallási turizmusra. Mert nem választható szét egymástól a turista és a zarándok. Viszont nem mindegy, hogy az idelátogató – legyen vallásos vagy ateista – milyen spirituális élményben részesült. Felekezetek közötti és fölötti a zarándoklatok minden típusa. Erre egy szép példát idézett fel, amelyet az idén 450 éves Magyar Unitárius Egyház két lelkésze, Kelemen Levente (Oklánd) és Demeter Sándor Loránd (Székelyderzs) ötlete nyomán kiviteleztek, s amelyet az ökuménia és a kölcsönös megbecsülés, a barátság jegyében szerveztek meg idén nyáron, olyan dél-erdélyi helyszíneket is érintve, ahol talán székely lovascsapat 1848–1849 óta nem fordult meg.
Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának munkatársa is azt hangsúlyozta – példaként említve –, hogy a Szent László- és a Mária-kultusz nem választható el egymástól.
Szabó Károly, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás – amely 2009 óta működik, 36 település önkormányzatának támogató részvételével – igazgatója elmondta, helyi erőből sikerült jelentősen fejleszteni és népszerűsíteni a megye turisztikai potenciálját. Az idelátogatóban nem alakul ki az országról egy előzetes kép, hiszen Románia megszüntette pár éve külföldi turisztikai képviseleteit, viszont Erdélyről sokan tudnak, és ezen belül világos az idelátogató számára, hogy itt, illetve ezen belül a Székelyföldön és Hargita megyében mit érdemes felkeresni. A Mária úton több rendezvényt tartanak az év folyamán, amelyekben a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás partnerként van jelen: 1 Úton Nemzetközi Gyalogos Zarándoklat, amelyet Csíksomlyó és Mariazell között szerveznek meg évente. Továbbá a Mária Maraton, a Szakrális Maraton, az Iskola másként, az EKE és az Utolsó 100 km zarándoklatok egyike sem egyetlen felekezetre épül, hanem igyekszik minden társadalmi kategóriát, minden korosztályi csoportot bevonni.
Tánczos Barna, Hargita megyei RMDSZ-es szenátor személyes élmények irányából közeledett, hiszen középiskolás kamaszként élte meg a kilencvenes évek elején az újraindított és szépen kibontakozó somlyói zarándokmozgalmat.
Orosz István atya, a Máriapócsi Nemzeti Kegyhely – ahol évente mintegy félmillió látogató fordul meg – igazgatója előadásának talán legemlékezetesebb mondata: „a szelfiző turistának is igaza van, amikor a tiltás ellenére is fotót készít, mert ebben az aktusban is benne van az istenképiség, s az a fontos, hogy ezt a turista is megértse.”
Szocska A. Ábel, a Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye megyéspüspöke az anyák szerepéről beszélt, szintén igen személyes élményt mondott el, hiszen korán elvesztette az édesanyját, akit a keresztanyja pótolt.
Urbán Erik OFM, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója a Mária-köszöntők és a sokszínű zarándoklatok fontosságát emelte ki. Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke számára fontosabb Somlyó, mint Máriapócs, mivel itt több élményben részesült, mint otthon, amelybe talán a hely közelsége is biztos szerepet játszik.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke fontosnak tartja a vallásturisztikát a megyében, hiszen itt van a kegyhely. Támogatásáról biztosította továbbra is az érintetteket.
Molnár Sándor, a Mária Út Egyesület és a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás munkatársa moderátorként összegezte a Hargita Népe számára az esemény hozadékát. – A vendégek keresztény politikusok, azzal a kezdeményező szándékkal jöttek, és testvérmegyeként Hargita megyével közösen tartották meg ezt a konferenciát, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolatokat a két megye, valamint Csíksomlyó és Máriapócs között. Azt szeretnék, hogy Máriapócs ismertebbé válna, és innen is minél többen felkeressék. Ennek a kapcsolatépítésnek csak egyik része volt a konferencia. Több megbeszélést folytattak a megye és a város vezetőivel, valamint a kegyhely képviselőivel. Látogatásukat eredményesnek ítélték meg, s a kézzel fogható, felmutatható eredmények az elkövetkezendő években megmutatkozhatnak – közölte a szakember.
Simó Márton
A konferencia résztvevői. Nemzetegyesítő zarándokutak Fotó: Simó Márton[/caption]
Az egy-egy határokon átívelő projekt keretében – 2009 és 2011 között „A középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében”, az „Örökség, ami összeköt – Szent László emlékezete Közép-Európában” – 2018–2019 és „A reformáció európai kulturális útvonala” 2016–2019 között megvalósult, illetve jelenleg is működő és építkező programokat ismertette Szabó István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke a hét végén a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban szervezett konferencián.
Előadásában elmondta, hogy mindezek segítik a nemzeti öntudatot, a vallásos lelkületet, tágítják a bennük résztvevők látókörét, döntő jelentőségűek a Kárpát-medence magyarsága közti szoros kötelék létrejöttében, hiszen a politikai határ egy politikai-közigazgatási állapotot jelent ugyan, de ma már nem választ el minket. Megyéjükben található Máriapócs, illetve a közelben fekszik – de már Nógrád megyében – a másik fontos zarándokcélpont, Mátraverebély-Szentkút, amely szintén nemzeti kegyhely, rajta van a Mariazell-től Csíksomlyóig vezető zarándokútvonalon.
Mint elhangzott, ma úgy kell gondolkodni, hogy ez a kelet-közép-európai út nem egyirányú, hanem oda-vissza történnek a zarándoklatok, a székely ember is eljut időnként ezekre a kegyhelyekre, s nemcsak búcsúk alkalmával, hiszen ezek a desztinációk az év bármely szakaszában rendelkezésre állnak.
Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke előadásában a megyei vezetés, az egyházak és a különböző szervezetek közti harmonikus együttműködésről beszélt. Bár nem jelentős az állami segítség, mindig megtalálják a forrásokat, képesek ráirányítani a figyelmet a vallási turizmusra. Mert nem választható szét egymástól a turista és a zarándok. Viszont nem mindegy, hogy az idelátogató – legyen vallásos vagy ateista – milyen spirituális élményben részesült. Felekezetek közötti és fölötti a zarándoklatok minden típusa. Erre egy szép példát idézett fel, amelyet az idén 450 éves Magyar Unitárius Egyház két lelkésze, Kelemen Levente (Oklánd) és Demeter Sándor Loránd (Székelyderzs) ötlete nyomán kiviteleztek, s amelyet az ökuménia és a kölcsönös megbecsülés, a barátság jegyében szerveztek meg idén nyáron, olyan dél-erdélyi helyszíneket is érintve, ahol talán székely lovascsapat 1848–1849 óta nem fordult meg.
Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának munkatársa is azt hangsúlyozta – példaként említve –, hogy a Szent László- és a Mária-kultusz nem választható el egymástól.
Szabó Károly, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás – amely 2009 óta működik, 36 település önkormányzatának támogató részvételével – igazgatója elmondta, helyi erőből sikerült jelentősen fejleszteni és népszerűsíteni a megye turisztikai potenciálját. Az idelátogatóban nem alakul ki az országról egy előzetes kép, hiszen Románia megszüntette pár éve külföldi turisztikai képviseleteit, viszont Erdélyről sokan tudnak, és ezen belül világos az idelátogató számára, hogy itt, illetve ezen belül a Székelyföldön és Hargita megyében mit érdemes felkeresni. A Mária úton több rendezvényt tartanak az év folyamán, amelyekben a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás partnerként van jelen: 1 Úton Nemzetközi Gyalogos Zarándoklat, amelyet Csíksomlyó és Mariazell között szerveznek meg évente. Továbbá a Mária Maraton, a Szakrális Maraton, az Iskola másként, az EKE és az Utolsó 100 km zarándoklatok egyike sem egyetlen felekezetre épül, hanem igyekszik minden társadalmi kategóriát, minden korosztályi csoportot bevonni.
Tánczos Barna, Hargita megyei RMDSZ-es szenátor személyes élmények irányából közeledett, hiszen középiskolás kamaszként élte meg a kilencvenes évek elején az újraindított és szépen kibontakozó somlyói zarándokmozgalmat.
Orosz István atya, a Máriapócsi Nemzeti Kegyhely – ahol évente mintegy félmillió látogató fordul meg – igazgatója előadásának talán legemlékezetesebb mondata: „a szelfiző turistának is igaza van, amikor a tiltás ellenére is fotót készít, mert ebben az aktusban is benne van az istenképiség, s az a fontos, hogy ezt a turista is megértse.”
Szocska A. Ábel, a Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye megyéspüspöke az anyák szerepéről beszélt, szintén igen személyes élményt mondott el, hiszen korán elvesztette az édesanyját, akit a keresztanyja pótolt.
Urbán Erik OFM, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója a Mária-köszöntők és a sokszínű zarándoklatok fontosságát emelte ki. Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke számára fontosabb Somlyó, mint Máriapócs, mivel itt több élményben részesült, mint otthon, amelybe talán a hely közelsége is biztos szerepet játszik.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke fontosnak tartja a vallásturisztikát a megyében, hiszen itt van a kegyhely. Támogatásáról biztosította továbbra is az érintetteket.
Molnár Sándor, a Mária Út Egyesület és a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás munkatársa moderátorként összegezte a Hargita Népe számára az esemény hozadékát. – A vendégek keresztény politikusok, azzal a kezdeményező szándékkal jöttek, és testvérmegyeként Hargita megyével közösen tartották meg ezt a konferenciát, hogy szorosabbra fűzzék a kapcsolatokat a két megye, valamint Csíksomlyó és Máriapócs között. Azt szeretnék, hogy Máriapócs ismertebbé válna, és innen is minél többen felkeressék. Ennek a kapcsolatépítésnek csak egyik része volt a konferencia. Több megbeszélést folytattak a megye és a város vezetőivel, valamint a kegyhely képviselőivel. Látogatásukat eredményesnek ítélték meg, s a kézzel fogható, felmutatható eredmények az elkövetkezendő években megmutatkozhatnak – közölte a szakember.
Simó Márton
_cm.jpg)