Az emberi életnek elsőbbsége van, illetve a védett állatok védettsége megszűnik lakóterületen belül – ez a legfontosabb újdonsága annak a jelentésnek, amelyet január 31-én elfogadott Brüsszelben a Régiók Bizottsága – jelentette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke hétvégén, Bukarestben. [caption id="attachment_64893" align="aligncenter" width="1000"] Szép Róbert, Robert Sorin Negoiţă és Borboly Csaba Fotó: HMT sajtószolgálat[/caption] A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében című jelentést ismertető pénteki, bukaresti sajtótájékoztatón a megyeelnök mellett Robert Sorin Negoiţă, a Régiók Bizottsága romániai küldöttségének vezetője, és Szép Róbert, a Környezetőrség főbiztosa vett részt. Előbbi kifejtette: szívesen támogatta Borboly jelentését, amely ha nem is oldja meg önmagában a nagy testű ragadózókkal való együttélést, de óriási lépés a megoldás felé. Megelőzés, beavatkozás,uniós pénz Borboly Csaba beszámolójában hangsúlyozta: elsősorban a megelőzésre és a szakszerű beavatkozásra kell odafigyelnie az államnak, mert csak így lehet elkerülni a konfliktust az emberek és a medvék között. Az elöljáró szerint a megoldásból a vadásztársaságoknak is ki kell venniük a részüket, nem tesz jót senkinek, ha a vadászokat megbélyegzik. Borboly ugyanakkor arra számít, hogy a jelentés nyomán a 2021-től kezdődő új uniós költségvetési ciklusban az emberekkel konfliktusba kerülő nagyvadak helyzetének rendezésére is kellő mennyiségű pénz lesz elkülönítve. – A különböző támogatási rendszerekben a konfliktust okozó fajok ügyének jelentős mértékben meg kell jelennie, hogy megelőzésre, illetve a vadállatok által megtámadott emberek kárpótlására pénzt lehessen fordítani – fogalmazta meg elvárásait az elöljáró. Hozzáfűzte: a jelentéssel együtt az Unió tudomásul vette, hogy az egyes fajokat nem lehet a teljes kontinensen egyformán kezelni. Rugalmasságra van szükség, ugyanis más megoldásra kell ott, ahol túlszaporodott egy faj. A megoldáshoz ugyanakkor a román törvényhozásnak is a jelentés szellemében kell változtatnia a meglévő jogszabályokon. Borboly szerint ugyanakkor fontos, hogy a jelentés elfogadásával azt is elismerték Brüsszelben, hogy a hagyományos mezőgazdaságra is szükség van az ökológiai egyensúly, illetve számos védett faj megőrzéséhez. Menedzsmenttervet készít a minisztérium Szép Róbert nyomatékosította: egyes térségekben valós probléma a medvék túlszaporodása. Az emberek és a medvék közti konfliktus jelenleg ott tart, hogy az emberek önbíráskodásba kezdtek és csapdákat állítanak a medvéknek. Legalábbis sokszor találtak csapdákban elpusztult állatokat, sőt találkoztak olyan példával is, hogy az emberek a vonatsíneken etetik a medvéket. A bukaresti sajtó érdeklődésére – a természettől távol élő fővárosi kollégák valódi kíváncsiságot mutattak a téma iránt – Szép Róbert elmondta: a medvék túlszaporodása más fajok számára is veszélyt jelent. A medvék ugyanis eleszik a vadőrök által az őzeknek és vadnyulaknak kihelyezett élelmet, így azoknak a túlélési esélyei csökkennek. – Aggasztó, hogy azon a környéken nem látni már vadnyulakat – fogalmazott a szakember. Hozzáfűzte: a környezetvédelmi tárca részletes menedzsmentterven dolgozik, amelyet néhány héten belül elkezdenek gyakorlatba ültetni. Ennek részeként genetikai vizsgálatokkal állapítják meg az ország medvepopulációjának valós mértéket. Az így nyert adat pontosabb lesz a jelenleg rendelkezésre álló létszámbecslésekhez képest. Kiss Előd-Gergely