Hirdetés

Háromszáz éves receptek

A székelyföldi gasztronómia alappillére ez a könyv – jelentette ki Szőcs Előd mesterszakács, a Székely Konyha és Kert magazin séfje a Ferencesek főztje című receptkönyv tegnap esti bemutatóján Csíkszeredában.

Sarány István
Becsült olvasási idő: 4 perc
Háromszáz éves receptek
Saly Noémi ismertette a könyv forrásait Fotó: László F. Csaba

A napokban jelent meg a Csíkszereda Kiadó és a baróti Tortoma Kiadó gondozásában a Ferencesek főztje című kötet, a megyeszékhely könyvbarát közönsége tegnap este ismerkedhetett meg a kiadvánnyal a városháza tanácstermében szervezett telt házas könyvbemutatón.
A kötet az első magyar nyelvű szakácskönyvként számon tartott, Misztótfalusi Kiss Miklós Szakáts mesterségnek könyvetskéje, illetve annak kéziratban fennmaradt előzménye, eredetije anyagából válogatott recepteket tartalmaz. A könyv keletkezéstörténetét Saly Noémi művelődéstörténész ismertette a hallgatósággal: Misztótfalusi Kiss könyve nagy népszerűségnek örvendett, számos kiadást ért meg, de szerzősége tisztázatlan volt a közelmúltig. Az egyetemi könyvtárban magyar nyelvű, a csíksomlyói kolostorban keltezett kéziratot fedeztek fel, ez utóbbival szinte szóról szóra megegyezik a kolozsvári protestáns nyomdász által kiadott kötet, kivéve az előszó pár szava: a jeles nyomdász „Becsületes köz Rendek”-re módosította az eredeti, katolikus egyházi eredetre utaló szövegrészt.


– Bizonyossággal nem állíthatom, hogy maga Kájoni János írta vagy gyűjtötte össze a szöveget, de okkal feltételezhető, hogy vagy ő, vagy az ő környezetében lévők jegyezték le a recepteket – hangsúlyozta a művelődéstörténész.

László F. Csaba

Saly Noémi azt is elmondta, hogy a kézirat egy korábban, Erdővidéken keltezett részét a Cserei-féle kézirat tartalmazza, így valószínű, hogy Kájoni vagy a környezetéből valaki a Cantionale anyaga gyűjtése közben jegyezte le a szóban forgó recepteket.
Gyarmati Zsolt történész elmondta, hogy mikor tudomást szerzett a kézirat létéről, a forráskiadvány közreadásában gondolkodott, ötletét megosztotta Mihály Lászlóval, aki nem a történész szakmának, hanem a mai átlagembernek szóló, szemnek tetszetős, gyakorlatilag megvalósítható recepteket tartalmazó, képes kiadvány megjelentetését szorgalmazta.
Az ötletet a megvalósítás fokozott tempójú folyamata követte: az első ételt szep­tember 20-án főzte meg Szőcs Előd és fotózta le Mihály László, a kész könyv novemberben nyomdába került.
Szőcs Előd a receptek egy­­szerűségéről és gazdag ízvi­lágáról beszélt, s reményét fejezte ki, hogy a kötetbe foglalt receptek alapján készült ételek felkerülnek a székelyföldi vendéglátó helyek étlapjára. A kiadvány létrejöttében szerepet vállaló személyek köszöntése után Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is azt mondta, e könyvnek küldetése van, de „sajnálja bevinni a konyhába”, annyira szépre sikerült. Szőcs Előd viszont arra biztatta a jelenlévőket, hogy bátran vigyék be a konyhába a könyvet, mert annak ott a helye.
A találkozó végén Saly Noémi arra biztatta a jelenlévőket, hogy őrizzék meg a nagymamák kézzel írt receptfüzetét, ne dobják ki, inkább adják át egy múzeumnak, mert értékes információkat tartalmaz egy adott korról. A művelődéstörténész végezetül hangsúlyozta, hogy míg az iskolában tanult történelem a hatalom, a gazdaság és a politika története, a halál történelme, addig egy ilyen receptkönyv az élet történelme.
A találkozó végén az alkotók dedikálták a könyvet.
 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!