Három – gyermekeket védő, óvó – programját ismertette a Pros­peritas Vitae Egyesület a csík­szentmártoni Korai Fejlesztő Központban megtartott tegnapi sajtótájékoztatóján. Sógor Enikő, az egyesület elnöke és munkatársai eddig elért eredményeikről és jövőbeli terveikről is beszámoltak. [caption id="attachment_91384" align="aligncenter" width="1000"] Gyermekvédelem. A legfontosabb a szakszerű segítség Fotó: Barabás Emőke[/caption] Sógor Enikő kifejtette: fontos lenne a problémás gyermekeket még egyéves koruk előtt diagnosztizálni, jelenleg ugyanis csak a gondokkal küzdő gyerekek tizede jut el odáig, hogy egyáltalán igénybe vegye az alapítvány segítségét. Ez azért fordulhat elő, mert a szülők ismeretei a gyermekek különböző fejlődési szakaszairól hiányosak és nem rendelkeznek a szükséges eszközökkel sem a gondok orvoslásához. Az elmúlt nyolc év statisztikai adatai azt mutatják, hogy a gyermekek több mint fele iskolás korában veszi igénybe az alapítvány szakmai segítségét. Segítő programok Az alapítvány elnöke elmondta: a tavaly ősszel, illetve idén tavasszal indított három programjukat Magyarország kormánya támogatta. – A Harald határok nélkül programunkat a magyarországi Sziget Drogprevenciós Egyesület segítségével valósítottuk meg, amelynek célja a gyerekek időbeni felkészítése az élet nehézségeire, a pozitív önkép kialakítása, hogy amikor a gyerekek krízishelyzetbe kerülnek, megfelelő válaszaik legyenek az őket ért kihívásokra – részletezte Sógor Enikő, majd hozzátette: ebben a programban 82 első osztályos csoport vett részt. Hosszú távú céljuk, hogy a szülőket is bevonják a programba, továbbá, hogy az iskolákban dolgozó pszichológusok is elsajátítsák ezt a módszert. A második programjuk az alternatív védőnőhálózat kialakítását szolgálja, amely húsz Hargita Megyei közösségi asszisztens 20 órás képzését jelentette. A terhesgondozás, illetve kora gyermekkori fejlődés nyomon követése volt a képzések tárgya. Sógor Enikő elmondta: megszűntek a meleg falusi közösségek, ezért is olyan fontos, hogy működjön a védőnőhálózat, amelynek kapcsolatteremtő szerepe lehet mind az alapítvány és munkatársai között, mind a háziorvos vagy polgármesteri hivatal szociális osztályán dolgozók között, így a szülő segítve van a háttérből. A harmadik programjukat, az Óvodai szűrőprogram keretén belül zajlott tevékenységet Molnár Annamária mozgásterapeuta ismertette. A 3 és 4 éves korosztály motoros, kognitív, nyelvi és szociális fejlődési területeit vizsgálták. Céljuk: rámutatni, hogy sokkal több fejlesztésben jártas szakemberre lenne szükség, partnerség kialakítása a pedagógsokkal, óvodapedagógusokkal és a szülőkkel, problémamegoldás kezelése. A felmérés 1700 szülői kérdőív kiosztásával történt, 1247 szülő beleegyező nyilatkozatával, 45 településen, 58 óvodában, 109 csoportban vizsgálták a gyerekeket, a Kászonok, Csík térsége, Tusnádfürdő és Csíkszereda óvodáiban. – Érdekesség, hogy a szülők sokkal pozitívabban látják a gyermekeiket, mint amit a valóság mutat. Egy szülő volt meggyőződve arról, hogy gyermekével probléma van valamilyen fejlődési területen, további 30 szülő észlelt valamilyen problémát – fogalmazott a mozgásterapeuta. A szintfelmérő a Portage-skála alapján készült, ami a mozgásos készségek, kognitív kérdések és szocializációs problémák mentén értékel. A vizsgált gyermekek 49%-a fiú, 51%-a lány, ebből 11% egyetlenfejlődési területen marad el, szintén 11%-uk több fejlődési területen küszködik problémával, ami beavatkozást igényel. A szomorú az, hogy ez a lakosság legalább 10%-ának felel meg. Ezeknek a gyermekeknek ingyenes vizsgálatot javasolt az egyesület, mégis csak 6 gyermek szülei vették fel a kapcsolatot az alapítvánnyal, 25 gyermek szüleivel folyik az egyeztetés, 91% vissza sem jelzett. A segítségre szorulók 63%-a fiú, ami azt mutatja, hogy a fiúk érintettebbek. Beszédhibás, autista, érzékszervi problémával köszködő és viselkedés-, figyelemzavaros gyermekekről van főként szó. Sass Mónika gyógypedagógus a vizsgálat gyakorlati oldaláról beszélt. – A gyermekeket a játékban való részvételük alapján figyeltük meg, az óvodapedagógus segítségével vagy alkalmanként anélkül, miután minden gyermek külön időt töltött egy szakemberrel, ahol a gyermekek, rajzolását, színpárosítását, képfelismerését vizsgáltuk – jegyezte meg a gyógypedagógus. A vizsgálatokat hármas csoportokban végezte 9 személy. A csoportban egy gyógytornász, egy gyógypedagógus és egy mozgásterapeuta vett részt. További támogatókat keresnek – Mindhárom projektet magyarországi támogatásból, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és az Emberi Erőforrások Minisztériumának 47 millió forintos támogatásával tudtuk megvalósítani – közölte Balázs Kinga közgazdász. – Nonprofit szervezetként küszködnek szakembereik fizetésének megteremtésével. A finanszírozás 45%-át a bérekre és járulékokra költöttük, egy autót is sikerült vásárolni. Irodai és fejlesztő felszerelésekre is szükség volt, ezenfelül szóróanyagok nyomtatására és számítástechnikai eszközök beszerzésére is sor került. A képzések és konferenciák költségei is magasak, a képzésekre eddig 3 millió forintot költöttünk, további 1 millió forint kiadást jelent a gyerekpszichodráma, valamint további képzéseket tervezünk, amihez szükségünk van támogatókra.Az akkreditáció mellett az egyesületnek licencet is próbálunk szerezni, ami abban segít, hogy könnyebben fogunk stratégiai alapokhoz férni, nyíltabban fel tudjuk vállalni programjainkat a román közvélemény előtt, és elindíthatunk országos programokat. Úgy gondoljuk, hogy a világon a legfontosabb dologgal foglalkozunk, hisz ha nem kezeljük a mentális, érzelmi és szociális zavarokat, ezek tanulási nehézségekhez vezetnek, ami nagy probléma a mai teljesítményorientált társadalomban. Ha ezt az emberek megértenék és magukévá tennék, sokkal több támogatónk lenne – fogalmazott zárógondolatként az alapítvány elnöke. Közösségi összefogás kellene A helyi közigazgatás segítségét szívesen venné az alapítvány, például pályázatok kiírásával. Sajnos nem kapnak anyagi támogatást sem a falu, sem a polgármesteri hivatal részéről. Úgy érzik, munkájukat nem tartja fontosnak a helyi közösség. Ahhoz, hogy itt megmaradjunk, olyan feltételeket kell megteremtenünk, hogy a fiatalok merjenek gyermeket vállalni, annak tudatában, hogy probléma esetén segítő szolgáltatásokra támaszkodhatnak. Barabás Emőke