Feldúlt olvasónk keresett fel azzal a panaszával, hogy a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban – a június 25-én életbe lépett európai uniós egységes adatvédelmi szabályzat (GDPR) ellenére – zavaróan sok személyes adatot kértek el a kisgyerekéről, annak könyvtárba való beíratása folyamatában, azaz feltételeként. [caption id="attachment_75355" align="aligncenter" width="1000"] Nem GDPR-barát a törvényi háttér. Bosszúságot okoz Fotó: László F. Csaba[/caption] Felháborodott édesapa keresett meg bennünket azzal a panasszal, hogy érthetetlenül sok személyes adatot „szívnak le” kisgyerekéről, amennyiben be szeretné íratni a Kájoni János Megyei Könyvtárba. A szülő jelezte, akár jogvédelmet is kész kérni, mivel a megyei intézménynél a GDPR rendelkezések ellenére „ki kell szolgáltatnia” olyan adatokat kiskorú gyerekeiről, amelyeket semmilyen szín alatt nem tart helyénvalónak. – Beiratkozáskor elkérték a gyerekeim személyi számát, az iskolája nevét, az osztályt, amelybe jár, a tanítója nevét, illetve a 6 lejes befizetési díjat, illetve a fotót, ami a könyvtári belépőre kerülne. Az elején azt hittem, ez vicc. Tréfásan jeleztem, hogy bármilyen személyi számot beírhatnak, nekem mindegy. De fölvilágosítottak: nem lehet, mert „a program jelzi, ha nem valós a személyi szám”. Azt hittem, nem hallom jól: hogyhogy „felismeri” a program? Akkor már benne van a száma? Jeleztem az aggályaimat, miután az egyébként kifogástalanul viselkedő, nagyon kedves hölgy a recepciótól kis cetlit adott, hogy akkor azt töltsem ki. Ezen ismét megdöbbentem, mert gyakorlatilag ugyanazokat az adatokat kérték. Már több, hasonló cipőben járó kollégával és szülővel beszéltem, és azon gondolkodunk, hogy bepereljük a könyvtárat, illetve a megyei önkormányzatot is – fejtette ki. Gyulai Arthur megbízott könyvtárigazgató a telefonbeszélgetésünk alkalmával közvetített olvasói észrevétellel kapcsolatosan pecsételt okiratban küldte át „a Kájoni János Megyei Könyvtár munkaközössége nevében” szerkesztett álláspontot – de az ehhez szükséges napok alatt készségesen rendelkezésünkre állt. Mint jelezte, a könyvtár az ügyben Hargita Megye Tanácsa 2015/195-ös határozatában jóváhagyott szabályzata és a 2009/2249-es kulturális miniszteri rendelet értelmében járt el. „A teljes körű könyvtárhasználat feltétele a szabályszerű beiratkozás. A szabályszerű beiratkozást a 2009/2249-es miniszteri rendelet írja elő, ennek értelmében többek között a szülő által kifogásolt adat, a személyi szám (CNP) is szükséges. Biztosítjuk a könyvtárhasználókat, hogy minden esetben betartjuk az Európai Unió egységes adatvédelmi szabályzatát, a 2016/679-es számú rendeletét, amelyet jól látható helyen kifüggesztettünk intézményünkben” – áll a válaszban. A megbízott igazgató ugyanakkor kérdésünkre jelezte: máris kivették azt az igényt, hogy a tanító nevét is kérnék, és a továbbiakban is bárkinek állnak rendelkezésére személyre szabott magyarázattal az intézmény székhelyén. Mint jelezte: az adatokat a szolgáltatások szintjének felmérése és minőségének javítása érdekében, valamint helyi és országos szintű statisztikai felmérések és tanulmányok céljából dolgozzák fel. Amennyiben a könyvtárhasználók nem kívánják megadni a személyes adataikat, rendelkezésükre áll az egyszerűsített beiratkozás lehetősége (név, születési dátum). Ebben az esetben viszont a könyvtár korlátozott hozzáférést biztosít a szolgáltatásaihoz, azaz az egyszerűsített beiratkozás kizálólag csak „helyben olvasásra” jogosítja fel a könyvtárhasználót. Kérdésünkre Gyulai Arthur jelezte: mindazonáltal bízik abban, hogy a romániai törvénykezés is hamarosan aktualizálja a vonatkozó jogszabályokat a GDPR-kívánalmakhoz, azaz a miniszteri rendeletet rövidesen sikerül a honatyáknak az európai szabványhoz igazítaniuk. Gergely Edit