Globális átalakulásban
Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke, volt európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik fontos szereplője: a zárónapon hagyományosan elsőként ő szólal fel a nagyszínpadon Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének beszéde előtt. A Hargita Népe a helyszínen kért villáminterjút tőle.
– A magyar miniszterelnök békemissziójának egyik állomása Tusványos. Miként látja, sikeres lehet-e a kezdeményezése a nyugati politikai fősodor ellenkezésének dacára?
– Orbán Viktor megtörte a jeget. Nagy államférfihoz méltó teljesítmény, hogy egyáltalán belevágott ebbe a misszióba, hisz – Adyt parafrazálva – csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek. Lélegzetelállító és „merényletközeli” állapot, amiben a miniszterelnök található, de állja a sarat, és ő biztosan tudja, merre van az előre. Egyelőre nehezen tudom kibogozni – és gondolom, sokan vagyunk így ezzel –, hogy ez a kezdeményezés milyen irányt vesz. Az a körülmény, hogy lehozza a tusnádfürdői tábor népi szintjére, mindenképpen hozzáadott értéket jelent ehhez a misszióhoz.
– Globális átrendeződésnek vagyunk a tanúi. Ez milyen hatással lehet az erdélyi, székelyföldi magyarságra nézve? Nyerhetünk-e ebből, például az autonómiatörekvések perspektívájából nézve?
– Sajnos megvan az árnyoldala is ennek a globális, mainstream-típusú politizálásnak. Egyszerűen átértékelődik minden, áttevődnek a hangsúlyok, háttérbe szorulnak a számunkra oly fontos dolgok, mint például az erdélyi magyar kisebbség helyzete vagy az önkormányzat kérdése – nézze meg a tábori program kínálatát: érdemben teljesen átalakult a tematika, megváltozott a tábor narratívájának fő sodra, és Erdély kérdése is szükségszerűen háttérbe szorul, mint ahogyan az ukrajnai háború árnyékában a kárpátaljai magyarok ügye is már-már súlytalanná válik. Nos, azt kellene megnézni, hogy mit tudunk ebben a helyzetben kihozni a magunk számára, hogyan tudunk hozzákapcsolódni a globális és európai kérdésekhez, és próbáljuk megkeresni a hasznát ennek a változásnak, amely világszinten folyamatban van. Valaki azt mondta, hogy az ukrajnai rendezéshez elengedhetetlenül szükséges a kárpátaljai magyarság helyzetének rendezése – hát ennek analógiájára én azt mondom, hogy a kisebbségi közösségek, az európai lakosság egy jelentős részét kitevő etnikai kisebbségek ügye is haszonélvezője kellene legyen ennek az átalakulásnak!