Gerillák és hackerek a székely megmaradásért
Zsúfolásig megtelt a csíkszeredai városháza díszterme Pesty László, A Hackerek reggelije címmel tartott előadása alkalmából. A neves, félig székely származású anyaországi médiaszakember a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezés küzdelmekkel teli, kezdetben „mission impossible”-ként aposztrofált akciónak izgalmakkal teli eseményeit ismertette a hallgatósággal A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig elnevezésű előadássorozat keretében.
Mint fogalmazott: „iszonyú ellenszélben dolgoztunk, és a »kést« gyakran nem a mellünkbe akarták szúrni az ellenérdekű itthoni és európai aktorok, hanem sunyin, csendben a hátunkba. De megcsináltuk! Néha úgy éreztük, ezúttal a Liszaboni szerződést és néhány nagyhatalmi érdeket képviselő eurokratát kell meghackelnünk” – utalva ezzel az előadás címére. Karl Marx idézetét cáfolva – miszerint a nagy hal megeszi a kis halat – felhívta a figyelmet, amennyiben a „kishal” hacker vagy gerilla, megeshet ez fordítva is.
Ismert személyek, aktivisták a székelyekért
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által 2019-ben indított európai polgári kezdeményezés iktatásához a 27 uniós tagország közül legalább hétből származó, legkevesebb 1 millió uniós polgár aláírására volt szükség. Kilenc hónap elteltével alig 50 ezer szignóval megkérdőjeleződött a nemes cél sikeressége. Az ügyet Pesty László karolta fel és lehetetlen helyzetből vitte győzelemre. A gerilla.hu csapatával megfeszített erővel dolgozott az aláírásgyűjtés sikeréért. Végül a szükséges hét helyett tizenegy országban teljesítették a kitűzött célt.
Pesty elmondta: 2020 februárjában vették át az európai nemzeti régiók, az őshonos etnikai kisebbségek megmaradásáért indított EU-s aláírásgyűjtő kezdeményezés kommunikálását. Az „Írd alá!”, illetve a „Sign it Europe!” kampányban rengeteg művész, politikus, influenszer, újságíró és nagyon sok civil aktivista segítette az aláírásgyűjtés sikerét. Összegyűlt 1.167.571 online aláírás, ez az EU történetének harmadik legsikeresebb polgári kezdeményezése.
A nejlonszékely segít és európai brandet épít
Pesty az előadás során büszkén mesélt családja székely származásáról, édesanyja csíki székely, csíkbánkfalvi születésű, aki 14 éves volt, amikor a családjával az orosz front elől Magyarországra menekültek 1944-ben. Ő már Budapesten született. Viccesen meg is jegyezte: „félig székely, félig tápos”, de „ezt a kettős identitást” az ugyancsak székely felmenőkkel büszkélkedő Nagy Feró után szabadon, sokszor nejlonszékelynek is titulálja magát humoros kedvében. E mélyre nyúló gyökerek erőt adtak Pestynek a megmaradás érdekében elindított zseniális kezdeményezés felvállalására és sikerre vitelére. Megjegyezte: nem szeretnének a Minority SafePack sorsára jutni, véleménye szerint ezt a kezdeményezést is megpróbálják majd elakasztani, ezért jogászok, lobbisták, politikusok, tanácsadók csapatát sorakoztatták fel az ügy mögé. A folyamatról beszámolva lesújtó véleményt fogalmazott meg a brüsszeli bürokratákról, nyugati jogállamokról, hisz némelyikben politikai alapon politikusok, újságírók ülnek börtönben, megemlítve Spanyolországot, Litvániát, a katalán és orosz kisebbséget. Pesty vázolta, hogy az aláírásgyűjtés során sok segítséget kaptak Vincze Loránt EP-képviselőtől, valamint Bodor László, a Minority SafePack kampányfőnökétől.
Végezetül az előadó kitért arra, hogy szomorú, de Európában a székelyekről nem tudnak semmit, ezért az elkövetkező esztendőkben fel kell építeni a székely márkát, brandet, hogy Székelyföld örökre a székelyeké maradhasson. Ennek tükrében a jelszavuk is az, hogy „védd a helyit a globalistákkal szemben. A brand felépítésére több alappillért is megnevezett, a többi között a digitális műveltség erősítését, ami Székelyföld online fejlődését eredményezi, a rajzfilmek, képregények vizuális világát, egy amerikai – európában még nem igazán használt – technológiát, az úgynevezett motion comics-ot alkalmazva dolgoz fel értékes irodalmat, valamint a sportot, azon belül a focit, megemlítve a CONIFA (Állam Nélküli Népek Labdarúgó-szövetsége) nevű rendszerben rejlő lehetőségeket.
A tanulságokkal bővelkedő előadás keretében a Történelmi Vitézi Rend erdélyi törzse a magyarságért végzett rendkívüli tevékenységéért díjjal tüntette ki Pesty Lászlót. Az öt székely szék tanácsa – Csík-, Gyergyó-. Udvarhely-, Kézdi- és Bardócz-Miklósvárszék – pedig elismerő oklevelet adományozott a médiaszakembernek és a Gerilla.hu csapatának a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése sikerre viteléért folytatott történelmi harcáért.
A rendezvény hangulatát a csíkrákosi Gerendely férfikórus előadása emelte lelkesítő, nemzeti érzelmű indulók éneklésével, melybe a közönség is bekapcsolódott.
Névjegy:
Pesty László (Budapest, 1964.) filmrendező és producer a Pesty Fekete Doboz főszerkesztője. A gimnázium befejezése után tanulmányait az ELTE jogi karán folytatta. A jogi kar mellett 1989-ben elvégezte az ELTE Média Szakát is. Az egyetemi időkben részt vett a 80-as évek szamizdat kiadványainak terjesztésében, és egy hatfős csapattal megalapította a Fekete Doboz szerkesztőségét, amely úgynevezett audiovizuális szamizdat termékeket készített. Haditudósítóként a jugoszláv háború idején négyszer járta meg Szarajevót, egyszer Eszéket, de az orosz–csecsen háborúban is forgatott a csecsen gerillákról. A Fekete Doboz szerkesztősége 1990 őszéig dolgozott együtt, feloszlásakor Pesty László megalapította a Pesty Fekete Dobozt, mely néven azóta is folyamatosan készít filmeket. Videó-folyóiratként működtek, többnyire olyan eseményekről forgattak, amelyekről a hivatalos média nem számolt be. 2002-ben kezdett foglalkozni a webes kommunikációval, webmarketinggel, SEO-val, e-mail-marketinggel, domain-brókerkedéssel.