Öt évre, 2016. április 5-től 2021. április 4-ig kapta meg az ak­kreditációt a Csíkszeredai Me­gyei Sürgősségi Kórház. Az illetékes hatóság a napokban értesítette erről az intézményt. A Hargita Megye Tanácsa alin­téz­ményeként működő megyei kórház menedzsmentje folytatni kívánja az elkezdett fejlesztéseket, nagy hangsúlyt fektetve a szolgáltatás minőségének folyamatos javítására. [caption id="attachment_45182" align="aligncenter" width="1000"] A csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház. Lezárult az akkreditálási folyamat Fotó: Balázs Árpád / archív[/caption] Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke és Demeter Ferenc, a kórház menedzsere nyilatkozatában köszönetet mondott a kórház valamennyi alkalmazottjának, valamint a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház vezetőségének a szakmai tapasztalatcseréért. – Csapatmunka volt, és örvendek, hogy számos probléma, kivizsgálás ellenére sikerült megszerezni az akkreditációt – jelentette ki a megyeelnök, aki külön megköszönte a főorvosok munkáját, és mindazokét, akik az akkreditáció megszerzése érdekében dolgoztak. Demeter Ferenc elmondta, hogy a 2006/95-ös törvény rendelkezik az egészségügyi intézmények kötelezettségeiről az akkreditálás megszerzésével kapcsolatosan, így a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház is jelentkezett az akkreditációra. Az illetékes tanúsító szerv 2015 harmadik negyedévére ütemezte be az ellenőrző látogatást. A gazdasági igazgató közlése szerint a látogatás pillanatáig folyamatos felkészülés jellemezte a kórház tevékenységét, és elmondta, hogy több külön csoportba sorolhatók a felmerülő akadályok és azok megoldásai. Az első nagy csoportot a szerkezetből adódó nehézségek alkotják, amelyek részben kezelhetők pluszfinanszírozással. Hargita Megye Tanácsa több mint félmillió lej támogatást nyújtott ahhoz, hogy teljesítsék az akkreditáció megszerzéséhez szükséges feltételeket, így több hiányosságot tudtak pótolni, ami pozitívan befolyásolta a kórház megítélését. – Maga az akkreditálási folyamat olyan standardok és követelmények teljesítéséből áll, amelyek egy közel fél évszázaddal ezelőtt épült, állandó szerkezetű épület esetén mondhatni kivitelezhetetlenek. Ezeket a problémákat együtt kezeltük, megpróbálva a szerkezeti hiányosságokat a nyugati követelményekhez igazítani – fejtette ki Demeter Ferenc. – A második nagy nehézséget a kezelési és diagnosztizálási sémák országos hiánya jelentette. Azt tartanánk megfelelőnek, ha az illetékes szervek országos szintű kezelési és diagnosztizálási modelleket dolgoznának ki. Ez nem egy elvetemült gondolat, mert van pár szakterület, ahol működik, létezik és használható. Ezt a hiányosságot a kórházunk alkalmazottjai pluszteherként oldották meg, orvosaink nagyobb vagy gyakrabban előforduló diagnóziscsoportokra dolgoztak ki kezelési protokollokat, diagnosztizálási eljárásokat – tette hozzá az igazgató, aki szerint hasonló hiányosság fedezhető fel az ápolási szakleírások területén, azon a területen a főasszisztenseknek hatalmas terhet jelentett, hogy a mindennapi tevékenységük mellett még külön procedúrákat és protokollokat dolgozzanak ki. Fülöp Enikő gazdasági igazgató, a kórház akkreditációért fe­lelős munkatársa elmondta, állandó gondot jelent a folyamatos törvényváltozás, az elvárások és követelmények nyugati országok szintjéhez való alakítása, ráadásul ezeknek a szabályoknak és módszereknek az alkalmazása olyan kórházi egységekben kell hogy megvalósuljon, amelyek nem kevés esetben még az 1970-es évek elején épültek. Nem beszélve arról, hogy a csíkszeredai kórház több osztálya a 18. és 19. században épült létesítményekben működik. HN-információ