„Fellélegezhet” Csíkszentdomokos
Hamarosan teljesen biztonságossá válik Balánbánya és környéke, mivel végéhez közeledik a csíkszentdomokosi zagytározó felszámolása. A bányahulladékot tartalmazó gödör 2012-ben még komoly veszélyt jelentett a felcsíki településekre. Már készül a második alagút is, amely nagy esőzésekkor elvezeti a vizet az Oltba.
[caption id="attachment_39937" align="aligncenter" width="2048"] Purcaru Stamin Ion és Korodi Attila a zagytározónál Fotó: Gráncsa Zsolt[/caption]
A mihamarabbi megoldást már két éve sürgető Korodi Attila parlamenti képviselő, Szép Róbert, a Környezetőrség helyettes vezetője és Karda Róbert, Csíkszentdomokos polgármestere a múlt héten látogatott a helyszínre, hogy az elmúlt két évi munkálatok eredményeit megtekintse. A zagytározót 97 százalékban már elfedte és stabilizálta a kivitelező, az állami támogatással működő Conversmin, amelynek vezetője, Purcaru Stamin Ion vezetett körbe az egykor súlyosan szennyező zagytározó körül.
Stamin elmondása szerint a zagytározó területe 71 hektár, ennek 97 százalékát már termőfölddel fedték el, egy részét akácfákkal ültették be, alattuk olyan speciális réteg található, amely esőzésekkor képes felszívni a vizet. A beruházás teljes értéke 83 millió lej, és előreláthatólag még egy évig dolgoznak rajta.
Karda Róbert polgármester elmondása szerint a munkálatok elvégzésében a legfontosabb eredmény, hogy a bányából származó hulladékpor már nem szennyezi a település, valamint a környékbeli erdők levegőjét. A domokosiak épsége ugyanis nemcsak egy esetleges természeti katasztrófa miatt volt veszélyben, hanem a levegőben szálló fémszemcséket tartalmazó kőőrlemény is komoly egészségi problémákat okozott. Szép Róbert, a Környezetőrség helyettes vezetője hozzátette, hogy tudnak olyan szilikózisos esetről a faluban, amelyet egyértelműen a zagytározó jelenléte okozott, mivel az illető soha nem dolgozott a bányában. A környezetvédelmi szakembertől megtudtuk, hogy a bányavíz, amelyből jelenleg is nagy mennyiség található a bányaváros területén, még mindig komoly problémát okoz, hiszen emiatt továbbra sem élnek halak az Olt felső szakaszán.
Korodi Attila két fontos tényre hívta fel a figyelmet: egyrészt arra, hogy a zagytározó elfedésének, valamint a meddőhányók eltakarításának köszönhetően láthatóvá vált Várbükk, a régi vár romjai, másrészt itt találhatók Székelyföld leghosszabb alagútjai: azért, hogy a gáttal biztosított, betakart és akáccal beültetett maradék zagy által okozható veszélyt a minimálisra csökkentsék, két, egyenként 1,2 kilométeres alagút húzódik a hegyben. Az alagutak árvíz esetén képesek az Oltba átvezetni a vizet, mielőtt az elérné a tározó helyén beterített és beültetett területet.
Márk Boglárka