Falukutatást végeztek Csíkszenttamáson: Van jövője a mezőgazdaságnak és faluturizmusnak
A 2019-ben végzett falukutatás eredményeit ismertette szombaton Csíkszenttamáson dr. Farkas Tibor és dr. Ritter Krisztián, a Gödöllői Szent István Egyetem két kutatója. Mint kiderült: a falu lakossága a mezőgazdaságban és a turizmusban látja a jövőt, büszkék családjaikra, az eddigi fejlődésre és hagyományaikra.
Terítéken a székely falu jövője Fotó: László F. Csaba
Dr. Farkas Tibor és dr. Ritter Krisztián egyetemi docens tavaly júniusban egy hetet töltött Csíkszenttamáson más tanárok, a Gödöllői Szent István Egyetem hallgatói, illetve középiskolás tanulók kíséretében. Eredményeikről a falu közössége előtt számoltak be.
A szombati eseményen a község polgármestere, Kedves Róbert és alpolgármestere, Mákszem Hunor köszöntötte a résztvevőket és az előadókat. A községvezető bevezetőjében rámutatott, a mostani eredmények a jövőbeli fejlesztések, változások alapjául szolgálhatnak.
A helyi társadalom állapota
Dr. Farkas Tibor egyetemi docens bevezető előadásában a helyi társadalom állapotát ismertette a jelenlévőkkel. Munkájuk során 300 kérdőíves felmérést végeztek a lakosság körében, továbbá 25 interjú eredményére, statisztikai elemzésekre alapozták a kutatást. A felmérés során összevetették a Gödöllői Török Ignác Gimnázium és a csíkszenttamási Bálint Vilmos Általános Iskola tanulóinak véleményét értékekről, lehetőségekről, jövőképről, illetve szüleik végzettségéről is kutatást végeztek. Az eredmények alapján a gödöllői és csíkszenttamási tanulók számára hasonlóan lényeges a család, barátság, a sport, a tanulás, az utazás. Eltérés a vallás fontosságánál mutatkozott meg, mint kiderült, a csíkszenttamási gyerekeknek erősebb a vallás iránti érdeklődése, mint a gödöllőieknek. Érdekesség, hogy a gödöllői tanulók édesapjának 85 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ezzel szemben Csíkszenttamáson 2 százalék mondhatja ugyanezt el magáról, legnagyobbrészt szakmunkás-bizonyítvánnyal vagy érettségivel rendelkeznek az itteni szülők. A gödöllői gyerekek 95, míg a szenttamási gyerekek 55 százaléka szeretne továbbtanulni. Gödöllőn a legtöbb gyerek informatikus vagy mérnök szeretne lenni, Csíkszenttamáson pedagógus, mérnök, egészségügyi dolgozó vagy futballista.
A mezőgazdaság helyzete
Dr. Ritter Krisztián egyetemi docens bemutatója a község mezőgazdasági helyzetébe és szerepébe nyújtott betekintést. A kutatásokból kiderült, hogy a község 83,6 százalékának van konyhakertje, sokan más földterületekkel is rendelkeznek. A termelés megoszlása azt mutatja, hogy legnagyobb mennyiségben burgonyát termelnek, ezt követik a gabonafélék, kisebb mennyiségben pedig gyümölcsök és zöldségek. A termékek csak 18,5 százalékát árusítják, a többit saját önellátásukra fordítják. Újdonság, hogy a biogazdálkodást mindenki nagyon fontosnak tartja, a megkérdezettek 97,3 százaléka azt nyilatkozta, hogy igyekszik vegyszermentesen gazdálkodni, 93 százalékuk szerint pedig van a biogazdálkodásnak jövője. A főbb eredmények szerint a lakosság jelentős hányadának van földje, amit elavult technológiával művel, közösségi gazdálkodás nincs. A fiatalok is ragaszkodnak a földterületekhez, illetve sokan a mezőgazdaságban látják a jövőt. Mindemellett a megkérdezettek 24 százaléka a falu jövőjét a turizmusban is látja. Számottevő problémaként legtöbben az összetartás hiányát, a gyenge infrastruktúrát, a környezetszennyezést és a munkahelyek hiányát említették.
Az előadások végén dr. Farkas Tibor arra kérte e jelenlévőket, hogy kisebb csoportokban beszéljék meg, milyennek szeretnék látni községüket 15 év múlva. A gyakorlat során több elképzelést felvázoltak, mely végül közös beszélgetésbe, ötletbörzébe torkollott, ahol a falu vezetősége és különböző intézmények vezetői, illetve a lakosság képviselői is megoszthatták gondolataikat, elmondhatták véleményüket.
Barabás Emőke